A kongresszusra a világ 155 országából érkeztek delegáltak. A színes társaságban egyenlő arányban képviseltette magát az észak- és dél-amerikai, afrikai, ázsiai és európai régió ? Magyarországot két szervezet, az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület és a Tudatos Vásárlók Egyesülete.

A nemzetközi szintű fogyasztóvédelmi párbeszéd az utóbbi években számos progresszív lépést tett az ökológiai szemlélet irányába. A klasszikus fogyasztóvédelmi témák mellett egyre inkább felfedezhetjük a környezetvédelmi és társadalmi problémák iránt nyitott kezdeményezések nyomait. A környezetvédelmi gyökerekből táplálkozó fogyasztóvédelem és a klasszikus, fogyasztói jogokat alapul vevő fogyasztóvédelem azonban a mai napig is számos ponton eltér. A legalapvetőbb különbséget a két mozgalom célja és jövőképe között fedezhetjük fel. A hagyományos fogyasztóvédők akkor lennének elégedettek, ha mindenki tökéletesen informált fogyasztó lenne: ismerné jogait, kötelezettségeit, és a cselekvési eszközöket. Alapvetően a piaci mechanizmusokban hisznek, úgy vélik, hogy ezek megakadályozzák, hogy a fogyasztók érdekeit alapvetően sértő termékek, gyakorlatok hosszú távon létezzenek. Nem tekintik feladatuknak, hogy tájékoztassák az embereket fogyasztásuk környezetre és társadalomra gyakorolt hatásáról. Azon igyekeznek, hogy a szó szoros értelmében ?védjék? a fogyasztók jogait, lobbitevékenységeik által megteremtsék számukra a legbiztonságosabb jogi és jogérvényesítési környezetet, valamint hogy lehetővé tegyék, hogy a fogyasztók a lehető legszélesebb körű információk alapján hozzák meg döntéseiket.

Meglepődve tapasztaltuk, hogy a konferencia során nem merült fel például a fogyasztás mennyisége által okozott környezeti károk kérdése. Számos téma, így például a genetikailag módosított összetevőket tartalmazó élelmiszerek kérdése, megkívánta volna a sarkalatos állásfoglalást: a potenciális veszélyek magas foka miatt nem tanácsoljuk az ilyen termékek fogyasztását, amelyet pl. a legtöbb környezetvédő szervezet is vall. A példánál maradva, a hagyományos fogyasztóvédelmi szervezetek azt tekintik feladatuknak, hogy a fogyasztókat teljes mértékben tájékoztassák a genetikailag módosított összetevők jelenlétéről a termékben. Tehát a környezetvédők szemszögéből még találhatunk hiányosságokat, ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy számos örvendetes lépés történt az utóbbi időkben.

Fontosnak tartjuk, hogy pár évvel ezelőtt az alapvető fogyasztói jogok közé bekerült az egészséges környezethez való jog, és a nemzetközi fogyasztóvédelmi párbeszéd során egyre többet lehet hallani a vállalatok társadalmi és környezeti felelősségéről. A kongresszuson több fejlődő és fejlett országbeli előadó számolt be sikeres ?fair trade?, vállalati felelősségre épülő projektről. Örültünk, hogy részt vehettünk olyan szekcióüléseken, ahol az ökoszociális mozgalom érdeklődésére is számot tartó témákról esett szó, ilyenek voltak például az élelmiszerbiztonsági, a nemzetközi kereskedelmi szabályozás, a WTO működésének kritikájával foglalkozók.

A kongresszus záródokumentuma számos olyan célt, állítást fogalmaz meg, amellyel mi, környezetvédők is egyetérthetünk, sőt érdemes támogatnunk különböző helyi együttműködések keretében. A dokumentum mind a nemzetközi politikai szervezetek, mind a vállalatok és természetesen a fogyasztóvédő szervezetek számára fogalmaz meg ajánlásokat.

A kongresszus zárónyilatkozata a fenntartható fogyasztásnak külön figyelmet szentel. A fogyasztóvédelmi szervezeteknek azt ajánlja, hogy kezdeményezzék és javasolják a fogyasztási szokások megváltoztatását, ehhez pedig lássák el a fogyasztókat megfelelő információkkal. A kongresszus zászlajára tűzte a környezetbarát fogyasztás, fenntartható mezőgazdálkodás, erdőgazdálkodás és halászat, a megújuló energiák használatának népszerűsítését is. Továbbá olyan információs rendszerek kidolgozását javasolja, amelyek lehetővé teszik a teljes termék életciklus társadalmi és környezeti hatásainak elemzését. Kiemelten kezelik az ivóvíz készletek megóvását az ipartól és a mezőgazdaságtól, a tömegközlekedési rendszerek fejlesztését, a tisztább termelési módszerek elterjesztését és olyan technológiák kidolgozását, amelyek csökkentik a vállalatok szeméttermelését.

Az élelmiszerbiztonsággal foglalkozó rész külön figyelmet fordít a jelenleg fennálló globális fogyasztási struktúra igazságossá tételére. Alapvető célként jelöli meg, hogy a világon mindenhol elérhetőek, hozzáférhetőek és (anyagilag) megengedhetőek legyenek az alapvető, kulturális értelemben is elfogadható élelmiszerek. Szól még a kistermelői mezőgazdaság, kisléptékű helyi mezőgazdaság népszerűsítéséről, az élelmiszeriparhoz tartozó újrahasznosítás és a szemét csökkentésének támogatásáról. Az élelmiszerbiztonsági célokkal összhangban kérik a kormányoktól, hogy biztosítsák a génmódosított összetevőket tartalmazó élelmiszerek piacra bocsátás előtti ellenőrzését össztársadalmi és egészségügyi szempontból egyaránt. A kormányok felelősségének tekintik az ilyen élelmiszerek marketingjére, termesztésére, áruként és segélyként való forgalmazására vonatkozó moratóriumok további fenntartását. Ajánlják a bizonytalan élettani hatású hormonok, állategészségügyi szerek, antibiotikumok elkerülését az állattenyésztésben. Mindezeket az intézkedéseket az élelmiszerek felkészültebb címkézésével támogatnák.

A kereskedelemmel és gazdálkodással foglalkozó rész zöme a harmadik világ országait igyekszik megóvni a felgyorsult nyugati növekedés, és az ezzel párosuló gazdasági erőfölény káros környezeti, egészségügyi és társadalmi hatásaitól. A nemzetközi fogyasztóvédelmi szervezet általános hangneméhez képest viszonylag radikális, ám mindenképpen méltányos kérés is helyett kapott: a legfejletlenebb országok adósságainak eltörlése. További cél, hogy a nemzetközi kereskedelmi kérdéseket tárgyaló nemzetközi egyezményekben, testületekben jóval nagyobb civil részvételt kell biztosítani a méltányos kereskedelem térnyerése érdekében. Ezen felül javasolják a nemzetközi tőkeáramlás hatásainak felülvizsgálatát annak érdekében, hogy ennek negatív hatásai, leginkább a társadalmak megosztottsága és az egyes társadalmi csoportok marginalizációja elkerülhető legyen.

A közszolgáltatásokról szólva kiemelik a szegények hozzáférését az elektromos áramhoz, a vízhez, a tömegközlekedéshez és az alapvető fogyasztói jogok érvényesítését. A nemzetközi fogyasztóvédelmi mozgalom célként jelöli meg a közszolgáltatások infrastruktúrájának hosszú távú fenntartását, a víz- és energiagazdálkodás hatékonyságának növelését. Felhívják arra is a figyelmet, hogy a közszolgáltatások privatizációja nem eredményezheti e célok sérülését.

Emellett megemlítik a fogyasztók oktatását a nemzetközi standardok, a terméktesztek és az információs technológia területén.

Mint a rövid áttekintésből is kiderült, a nemzetközi fogyasztóvédelmi mozgalom fókuszterületei és ? számos esetben ? hozzáállása is igen hasonló vagy megegyező a környezetvédőkével. Törekednünk kell tehát arra, hogy a fontosabb ügyek mentén egymás mellé állítsuk az azonos érdekeket képviselő, ám más szakmai háttérrel és motivációval induló szervezeteket.