Figyelmeztető üzenet

Ez a cikk kb. 15 éve íródott.
A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A KAC átalakítása

Év: 
2002
Szám: 
Ősz
Szerző: 
Priksz Gábor, Szabó Zoltán, Szilágyi László, Takács Gábor

Komolyan vesszük a környezetvédelmi miniszter szándékát, amely a Környezetvédelmi Alap (KAC) pályázati rendszerének teljes megújítására irányul, ezért összeállítottunk egy javaslatot e tárgyban. Nem hívtak meg (bár a KAC Tárcaközi Bizottság tagjai vagyunk), de elmentünk az erre a célra életre hívott bizottság elsõ ülésére is (elnök Debreczeni István a Dunapacktól!), csak annyi derült ki, hogy nehéz ügy lesz. Meggyõzõdésünk, hogy a támogatási rendszer fogyatékosságai nem szüntethetõk meg csupán a KAC megreformálásával. Biztosak vagyunk benne, hogy kormány és költségvetési szinten kell meghozni az elsõ komoly politikai döntéseket, és integrálni kell az azonos célú környezetvédelmi alapokat. Így lényegesen átláthatóbb struktúra jöhetne létre, és a pályázók dolga is lényegesen egyszerûbb lenne.

 

Kormányközi koordináció


Fejlesztési kényszer

Alapvetõ strukturális javaslatunk, hogy vonják össze a költségvetés hasonló funkciójú, de külön tárcák kezelésébe utalt pénzeit. Ennek megfelelõen az eddigi tárcaközi bizottsági rendszer sem kielégítõ: tematikus tárcaközi bizottságokat kellene létrehozni, és a támogatandó céloknál egyenként el kellene dönteni, hogy melyik tárca lenne a keretgazda. Megjegyezzük, hogy garanciákat kell teremteni arra, hogy a más tárcák kompetenciájába áttett keretek esetében nem sérülnek a környezetvédelmi célok!

A szennyvízberuházások terén van legnagyobb szükség a koordinációra. Eddig 5-6 helyrõl lehetett ilyesmire pályázni (KAC, VICE, BM cél- és címzett támogatások, ISPA), ezek körkörös ígérvényeket adtak ki, sok volt a párhuzamosság, a korrupciós lehetõség, túlzott volt az adminisztráció, a pályázó önkormányzatok sokszor kilátástalan helyzetbe kerültek. Egyetlen állami alap kell, olyan elbírálási rendszerrel, amelyben a környezetvédelemi szempontoknak prioritása van. Hasonló a helyzet a települési hulladékkal kapcsolatos beruházások esetén is, a BM és KAC támogatási rendszerét össze kell vonni, és teljes mértékben a KvVM felelõsségévé tenni. Ugyanígy kellene tenni az energiahatékonysági támogatási rendszerek esetében (GKM irányítással) és a közlekedés környezetvédelmi fejlesztését célzó támogatásokkal (KvVM és GKM kompetenciával).

Ez a rendszer megkönnyítené a pályázók dolgát, hiszen egyetlen pályázatot kellene benyújtaniuk, és az állam döntési mechanizmusát és adminisztratív munkáját is leegyszerûsítené. Könnyebb lenne az ISPA-támogatások önrészét is elõteremteni.

A pályázati kiírásban egyébként feltételként kell elõírni, hogy csak az az önkormányzat kaphat támogatást, amelyiknek megvan a törvény által elõírt és meghatározott kritériumoknak megfelelõ környezetvédelmi programja, és amelyik legalább a legutóbbi évben eleget tett annak a törvényi kötelezettségének is, hogy felmérte és nyilvánosságra hozta a település környezeti állapotára vonatkozó adatokat.

Az újraelosztás elvei

Komoly baj volt eddig, hogy bevételi arányok jelentõsen eltértek a finanszírozási arányoktól. Az üzemanyag termékdíjból származik a KAC bevételeinek legnagyobb része, ennek ellenére közlekedési, levegõminõség-javító beruházás eddig kevés volt. Annál több volt szennyvizes beruházás, miközben a szennyvizet terhelõk semmilyen formában nem fizetnek a környezet terheléséért az állami alapokba. Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv adataiból pedig egészen torz kép alakul ki a hulladékos befizetések és a beruházások arányairól.

Fontos lenne, hogy kialakítson a tárca egy prioritási sorrendet, hogy a környezetvédelem egyes ágazatait milyen százalékban támogatja a KAC bevételeibõl. Az egyes ágazatokon belül is rangsorolni kell a támogatási célokat, méghozzá úgy, hogy minél fontosabb környezetvédelmi célról van szó, annál kisebb önrésszel és annál nagyobb VNT hányaddal lehessen pályázni.

Támogatjuk azt a törekvést, hogy ne adjon a KAC vissza-nem-térítendõ (vnt) támogatást az eddigi mértékben, különösen ne a vállalkozási szektor számára. Az eddigi gyakorlat szerint nagyon sok pénzt lekötött az Alap a visszatérítendõ kamatmentes (vtkm) támogatásokra is, ezzel szemben be lehetne kapcsolni a finanszírozásba a kereskedelmi bankokat, a KAC adjon inkább kamattámogatást a beruházók által felvett banki kölcsönökre.

A KAC eddig -- minden deklarált cél ellenére - a csõvégi beruházásokat támogatta. A környezet állapotát tekintve szükség van ilyen beruházásokra is, de a támogatási rendszert egyértelmûen a megelõzést szolgáló beruházásokra kell szabni, és ezeknek adni a legnagyobb vnt-t, míg a klasszikus csõvégi beruházásoknak kisebb mértékû támogatást képzelünk el. A támogatás egyes alfejezeteken belül is különbözõ kell, hogy legyen, a lehetséges mértékét a piaci viszonyokhoz kell igazítani.

Nem támogatandó célok

A pótlólagos emisszió-csökkentõ berendezések alkalmazása (utólag felszerelt katalizátorok) nem váltották be a hozzájuk fûzõdõ reményeket. A települések gázprogramjának támogatása nem valódi környezetvédelmi cél. Az "Önkormányzati tulajdonban lévõ belterületi utak porterhelésének csökkentése" c. fejezet sem a KAC-ból támogatandó. A "Meglevõ közlekedési létesítmények okozta terhelés elleni védekezés megvalósítása" (pl. zajvédõ falak) finanszírozása más alapból történjen

Egyéb észrevételek

A természetvédelem helyzete ellentmondásos volt idáig. A területvásárlástól a vagyongyarapodáson, a mûködtetésen, a tényleges fejlesztéseken át a nevelési programokig mindenféle támogatás elõfordult, ezt egy jobb pályázati kiírással meg lehetne elõzni. A 100%-os vnt támogatás sem tartható minden esetben, sok esetben üzleti hasznot hozó beruházással találkozunk, ilyenkor visszatérítendõ támogatási formát kellene alkalmazni.

Megítélésünk szerint külön pályázati célként kell kiemelni a természeti és környezeti szemléletformáláshoz kötõdõ beruházások támogatását, ez utóbbira eddig egyáltalán nem volt lehetõség.

A bányajárulékokból befolyó, tájrehabilitációt célzó fejezet szakmai szempontrendszere, pontozása, a döntések eltkészítése eddig nagyon jó volt, fontos lenne a többi ágazat pályázatainak elbírálását is ilyen egzakt alapokra helyezni. Kevésbé jó gyakorlat, hogy az önkormányzatok bányajárulékból megszavazott pénzére a minisztérium ír ki központosított közbeszerzési eljárást. A nyerteseknek kellene a közbeszerzést lefolytatni, mert egyrészt helyben könnyebb és olcsóbb beruházót találni, másrészt a korrupciós lehetõségek is kisebbek.