Tudják. Vajon miért ragaszkodnak annyira a debreceni búzanemesítőhöz?

A miniszterelnök rájött, hogy 2002-ig nem lesz EU-csatlakozás, és a környezetvédelmi kérdések is csak azután élesednek, most inkább nem foglalkozik az egésszel. Orbán azt is tudja, hogy csak jobb miniszter jöhet, de nem akar jobbat. Pepónak jó kis villámhárító szerepe van, mert amíg a közvélemény környezetvédelemért kiált vagy éppen azon röhög, addig nem foglalkozik pl. szociálpolitikával. Aztán Pepó nem fog milliárdokért kampányolni a költségvetési osztozkodás idején, sőt azt a kis pénzt sem tudja elkölteni, amit rábíztak. Direkt jó, hogy veszekedik a zöldekkel, mert ha fordítva csinálná, neadjisten összekovácsolná a környezetvédő mozgalmakat, cudar világ köszöntene a kormányra. Pepó Pál a végletekig lojális, annál jobban, minél többet alázzák kormányon belül. Torgyán irányíthatja a háttérből ezt a tárcát is, Orbán meg hiheti, hogy Pepó többet árt a kisgazdák népszerűségének, mint a Fidesz vagy éppen a kormány megítélésének.
Ebben alighanem téved.

****

A demokrácia tizedik évében arra leszünk figyelmesek, hogy "téglát" próbálnak beépíteni szervezetünkbe, könnyen lehet, hogy telefonjainkat lehallgatják, fórumainkra ellentömegeket szerveznek, "társadalmi" szervezetet alapítanak (felülről, helyettünk). A miniszter (lásd a szó jelentését: szolga) képes nyilvánosan megalázni a lelkesedésből, önkéntesen dolgozó zöld aktivistát. Elképedve érezzük, hogy hogyan próbálnak minket a tányér szélére kotorni, és ahelyett hogy dolgunkat végeznénk, ilyen ostobaságokkal kell foglalkozni. Szégyelljük magunkat -- helyettük. A jelenséggel kénytelenek vagyunk bővebben foglalkozni, lásd "A zöld mozgalom lenyúlása" című írásunkban.

A cián pusztítása mellett a hulladékgazdálkodási törvény parlamenti vitája a legkomolyabb környezetvédelmi ügy. Rendszeres Olvasóink tudják, milyen régen várjuk ezt, hát most megkaptuk. A vélt gazdasági és a keményen valós ipari érdekek miatt egy tökéletesen lecsupaszított kerettörvény került a honatyák elé, ami ezer sebből vérzik. Külön mellékletet szentelünk ismét a törvényalkotási folyamatnak, igen tanulságos történet.