Plusz ü.
A kólagyártó multik pontosan tudják azt, hogy a mai magyar vásárlók pénzszükösségükben, érzelmi indíttatásból vagy növekvõ környezeti tudatosságuk miatt ragaszkodnának a betétes üvegeikhez.
Ahhoz, hogy a betétbuzi (ezt nem mi mondjuk!) fogyasztókat "át lehessen állítani" a gyár szempontjából kedvezõbb újratöltõs mûanyagflakonokra, legtisztább a két rendszert egybemosni. Betétes-betétes, mintha tök mindegy lenne (pedig környezetvédelmi szempontból nyilván nagy jelentõsége van, hogy egy üveg háromszor-négyszer annyi fordulót bír ki, mint a PET-palack. De ezt most hagyjuk).
A reklámfeladat tehát a következõ: az üveg imázsát "húzzuk rá a mûanyagpalackra", majd szokás szerint tudatosítsuk a fogyasztóban, hogy õ az üveget tulajdonképpen már nem is szereti, hiszen az nem praktikus (akad valaki, aki azt hiszi, hogy véletlenül ismételgeti annyiszor a reklámipar a "praktikus" szót?!).
Nem tudom, feltünt-e a Tisztelt Fogyasztónak: a két kólamulti szinte egy idõben dobta új kiszerelésû termékeit a piacra, mégpedig mindketten újratölthetõ mûanyagpalackokban.
A PEPSI a "Nagy Slukk" nevû félliteres csinálmányának TV-reklámfilmje a következõ felirattal zárult: "ajánlott fogyasztói ár xx.- Ft + ü."
A Coca Cola pedig a (lájt ízû) termék mûanyagpalacjának cimkéjére nemes egyszerÜséggel odanyomtatta, hogy "üvegbetét".
A HuMuSz mindkét cégnél tiltakozott, és a fogyasztók tisztességes tájékoztatása érdekében kérte az üvegcsomagolásra hamisan utaló jelzõk mellõzését (helyette alkalmazhatóak a +mûanyagbetét, vagy +plasztikbetét, netán +intimbetét utalások).
A PEPSI jelzésünket megköszönte és intézkedett. A Coca Cola Amatil szokás szerint hallgatott, majd - a kilátásba helyezett versenyhivatali eljárást elkerülendõ - mégis úgy döntött, hogy új cimkéket nyomat.