Lapzárta előtt három nappal kaptuk a hírt, hogy a győri veszélyeshulladék-égető kapacitásának bővítését tervezik, és elindult ennek engedélyezési eljárása. A győri hulladékégető egyike a legtöbbet támadott hazai égetőknek.

Be kell vallanom, hogy a címben feltüntetett rendkívüli projekt nem hulladék-újrahasználati programként indult gimnáziumunkban, hanem inkább karitatív megmozdulásként, de tagadhatatlan, hogy a végére hulladékcsökkentésként is megállta a helyét.

A hulladékhierarchia csúcsán álló „megelőzést”, azaz a hulladékképződés megakadályozását célozza meg egy Nagy-Britanniában 2003 óta működő program, az Ipari Szimbiózis. Hazánkat is elérte a hullám, és reméljük, hogy magával is sodorja az ár.

A XI. kerületi önkormányzat megmutatta, hogy van reális alternatíva a kereskedelem multikra redukálódott világával szemben. Egy lakótelep közepén is lehet igénye valakinek arra, hogy egyenesen a termelőtől vegye a földből kihúzott friss zöldséget vagy házi készítésű élelmet. Ezt pedig igenis ki lehet elégíteni.

Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy fogorvos professzor, akinek feltűnt, hogy valami nem stimmel a szájhigiéniás oktatásban. Fogorvostan-hallgatóknak tényleg könyvből kell ezt tanulni? A számtalan fogorvos-továbbképzés között szinte nincs ilyen témájú kurzus?

A pénz önmagában nem érték. Amikor a pénz a közösségen belül körbejár, az értéket az jelenti, amit érte adunk, majd érte kapunk. Normális esetben (a tőzsdét nem számítom ide) az értéket mindig az jelenti, amit a pénzért cserébe kapunk. Normális esetben a pénz csak egy közvetítő. Ebből már az is érthető, hogy a pénz a közösség egy fontos erőforrása, tehát lényeges, hogy a közösség gyakorolja fölötte a kontrollt.

Aki jobban ismeri a Humusz Házat, többször láthatta a teli bigbag zsákokkal megpakolt furgont, vagy találkozott már két vidám „melósruhás”, feltűnő majd eltűnő emberrel a padláson, esetleg hallotta, hogy a Fiúk elköltöztek, de köszönik, jól vannak Érden. Kik a Fiúk, mit csinálnak és egyáltalán hogy született a Humusz Recycling Kft.? Sziromi-Nagy Tamással és Rozgonyi Zoltánnal beszélgettem.

Az elmúlt hetekben több nemzetközi zöld szervezet is megkongatta a vészharangot. Újabb és újabb égetők épülnek Európa szerte, de sok helyütt már nincs elég hulladék. Ezek az égetők tudatosan a biohulladékok és az újrahasznosítható hulladékok elégetésére pályáznak. És egyelőre az Európai Bizottság partner ebben.