Arra lennék kíváncsi, szerintetek mekkora részben határozzák meg az életünket a mindenirányból érkezõ reklámok, akciók, kóstolók, stb.? Vannak olyan vélemények, miszerint, ma az áruk használati értéke teljesen mellékes, a lényeg, hogy milyen image-et kapcsol hozzá a reklám. Ez ugye az lenne, hogy nem az iszik Fantát, aki szomjas, hanem aki bulizni akar, eredeti akar lenni; Pepsit, aki annyira szívdöglesztõ szeretne lenni, hogy még a Kata is... Mit gondoltok, vannak olyan termékek ahol ez mûködik és másoknál nem? És vannak olyan jellegzetes emberek, akiknél ez mûködik és mások, akiknél pedig nem? Az én ismeretségi körömben vannak akik "ez márkás?" jelszóval indulnak ruhát venni, de ez talán inkább sznobság. A lényeg elhiszik-e -- vagy ha nem is hiszik, valahol belül "beveszik-e" -- a kapcsolt üzeneteket az emberek? Szerintetek van annak alapja, hogy a nõi fogyasztót ezzel sokkal könnyebben meg lehet fogni, mint a férfiakat? (@Pasmarga)

Többször írtunk már az ELTE TTK-n tervezett papírgyűjtésről. Hosszú cécó után megtaláltuk a megoldást.

Az elmúlt néhány hónapban a HuMuSz több helyrõl is érdekes meghívást kapott. Gyerekeknek szóló rendezvényeken kínáltak "szereplési" lehetõséget, ám nem az eddig megszokott elõadás formájában: olyan játékokat kellett kitalálnunk és a helyszínen megvalósítanunk, melyek az apróbb korosztály számára közérthetõ formában dolgozzák fel a "hulladékos" témakört. A kicsik nagyon fogékonyak a környezeti problémákra és hamar megértik az elébük tárt összefüggéseket. Ráadásul végtelenül tudnak örülni a helyes válaszért kapott ajándék kagylócskának, fa ceruzának, állatos matricának. Az alábbiakban bemutatjuk játékainkat, hogy ötletet adjunk hasonló foglalkozások szervezéséhez.

Belefulladunk a hulladékba?