Hogy-hogy nem, a HuMuSz gondolt egyet magában, hogy jó lenne már nagy feneket kerekíteni ennek az egész áldatlan hulladékos ügynek. Hiszen, miről beszélnek az emberek: szemetes az utca, sok a kutyagumi, meg ilyesmi. De rögtön elakad a szavuk, ha azt kérdezzük tőlük, hogy tudja-e Ön, mi történik a szeméttel, miután a kukások elviszik, vagy hogy azt tudja-e egyáltalán, hogy mennyi szemetet termelünk, és hogy ez milyen problémát jelent nemcsak a környezet, hanem az ország számára? Na, hát, erre - és még sok minden másra - kaphattak választ azok a lelkes tanárok és diákok, akik eljöttek az országos vándorkiállítás egy-egy helyszínére.

Az emberi táplálékok közül napjainkban talán az anyatej a legszennyezettebb: körülbelül 10-100-szor több dioxint tartalmaz, mint a táplálkozási láncban alatta elhelyezkedő élelmiszerek, vagyis a tejtermékekben, húsban, tojásban és halban megtalálható, állati eredetű zsírok. Az anyatejjel táplált csecsemők tehát már életük első hat hónapjában hatalmas mennyiségű dioxinhoz jutnak. Számos tanulmány bizonyítja, hogy az anyatejben lévő rákkeltő anyagok a szoptatás előrehaladtával egyre csökkenek. Így a szoptatásnak tulajdonított mellrákmegelőző hatás tulajdonképpen egyenes következménye annak, hogy az anya az addigi élete során felhalmozott rákkeltő anyagot rászabadítja csöppnyi gyermeke szervezetére.

A termékdíj-törvény hatályba lépésével 1996. január 1. óta termékdíjjal terheltek bizonyos fogyasztási cikkek. Ez a rendelkezés a díjfizetés útján mindenkit érint, hiszen termékdíjas termékeket, mint csomagolóeszközöket, hűtőberendezést mindenki, míg gumiabroncsot és akkumulátort nagyon sok ember használ, de a közúti fuvarozás miatt közvetve mindenki fizeti a díjat.

Őszi számunkban részletesen beszámoltunk az Ereco Rt. kőbányai veszélyeshulladékos tevékenységéről. Nagy mennyiségű, ún. shredder hulladékot rakott le az Akna utcai kommunális(!) hulladéklerakó területén. Az Ereco Rt. nem először bukott meg az autóbontásból származó hulladék miatt. A hulladékot 1995-től egy pomázi bányában helyezték el a Concord Invest Kft által üzemeltetett lerakón. A Concord akkori embere, David McCall ma az Ereco egyik főnöke. Még egy jó kis vesztegetési ügyről is lehetett olvasni. Előző számunkban azt kérdeztük: Miért nem tesz valamit a hatóság? Miért nincsenek adatok a cég éves ipari hulladék termeléséről? Miért vonakodtak kimenni a területre? Miért nem akartak mintát venni? Ha vettek, miért tart 6 hétnél is tovább az adatok kiértékelése? Miért nem függesztették fel ideiglenesen, de azonnal az Ereco fenti tevékenységét? Az ügy tovább dagad.

A Környezetvédelmi Minisztérium enyhébb veszélyességi kategóriába minősítette át a dorogi veszélyeshulladék-égetőmű égetési salakját. A döntés ezzel elodázhatja a város határában korábban törvénysértő módon felhalmozott több tízezer tonnányi veszélyes salakhányó felszámolását is, amely a karsztvizeket fenyegeti. Beteltek a lerakók, az újat lakossági tiltakozás miatt nem lehetett elkezdeni, ezért az égető másfelé kacsingat: ügyes vállalkozók komposztálni akarják a salakot.

A Hulladék Munkaszövetség újfent a pedagógusokhoz fordul segítségért. Szeretnénk, ha sikerülne elérni, hogy minél több óvodában, iskolában a gyermekek saját maguk készítsék karácsonyi ajándékaikat, csomagolópapírjaikat vagy más alkalommal játékaikat, húsvéti tojástartókat, stb. Jól tudjuk, hogy ezt sok pedagógus már alkalmazza, hiszen ők nagyon jól tudják, hogy mennyire ötletgazdagok és kreatívak a gyerekek.