Legutóbbi számunkban beszámoltunk arról, hogy a Csepel-szigeten milyen környezetszennyezések kísérték a csatornaberuházásokat, és milyen politikai botrányok tapadnak a nagy állami támogatásokhoz. Sokat nem haladt azóta az ügy, a hatóságok nemigen csipkedik magukat, hogy az aszfalt eltûnjön a Kis-Duna mellõl.

A Gyõr-Moson-Sopron Megyei Bíróság 2001. december 8-i jogerõs ítéletében elutasította a HuMuSz és a gyõri Zöld Erõ Egyesület keresetét, melyet a Gyõri Hulladékégetõ Kft veszélyes hulladék átvétele és kezelése tárgyában a Környezetvédelmi Fõfelügyelõség által még 2000. júniusában kiadott engedély ellen nyújtottunk be. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. A Gyõri Hulladékégetõ ügyeirõl és a perindításról ld. KukaBúvár 2000. tavasz és nyár.

A háztartási szemétben jelentõs mennyiségben található veszélyes hulladék. A lakosság környezettudatosabban gondolkodó rétege gyakran keresi -- a HuMuSz budapesti irodáján keresztül is -- ezeknek az anyagoknak a megnyugtató elhelyezési lehetõségét, és ugyancsak hiányolják a szervezett gyûjtési rendszert. Az önkormányzatoknak nagy szerepük lenne ennek kialakításában, lássuk jelenleg mit "kínálnak".

Németországban 1991-ben lépett hatályba a csomagolási rendelet -- és azzal együtt kezdte meg karrierjét a Zöld Pont (Der Grüne Punkt) és rendszergazdája, a DSD. Más. Szomorú szívvel tudatjuk, hogy 1994. õszén háromszázkilencvenhét tonna bajor mûanyaghulladék a gyõri szeméttelepen talált végsõ nyugvóhelyet.

A Gyõri Hulladékégetõ Kft. és a garéi hulladék ártalmatlanítását a GP konzorcium tagjaként végzõ Palota Környezetvédelmi Kft. (a gyõri égetõ tulajdonosa) külön-külön beperelte Illés Zoltánt, a parlament Környezetvédelmi Bizottságának elnökét egyes kijelentései miatt, sõt az MTI-t, az MTV-t és két napilapot is, mert ezekrõl hírt adtak.