Tehát vannak olyan budapesti önkormányzatok, melyek a hulladékgazdálkodási törvény (43/2000 törvény a hulladékgazdálkodásról) ajánlását (tehát nem rendeletét.) figyelembe véve, saját költségükön szervezik meg a lakossági veszélyeshulladék-gyûjtést és ártalmatlaníttatást. Általában évente egy-két alkalommal bonyolítják le, a begyûjtési munkát veszélyes hulladék begyûjtésével, kezelésével foglalkozó cégekre bízva. Rendszerint a hivatal környezetvédelmi referense keres olyan - általában szombati - napot, amely nem esik egybe az évente megrendezett lomtalanítással, és az idõjárás is köztes (nincs túl meleg vagy hideg a szállításhoz). Ha megvan az idõpont és a vállalkozó, kihirdetik (leginkább a helyi lapban), hogy hol és mikor lesz megtalálható a gyûjtõpont. Általános jellemzõ, hogy az esemény beharangozására nem fektetnek túl nagy hangsúlyt. Ennek oka az lehet, hogy az önkormányzatok igyekeznek minél alacsonyabb szinten tartani az ártalmatlanításért fizetendõ összeget. Márpedig ha sokan tudnak az akcióról, és sok veszélyes hulladék gyûlik össze, akkor ezek a költségek igencsak megugranak. A gyûjtés lényegében úgy zajlik, hogy néhány teherautó kiáll az adott kerület forgalmasabb részeire (2-3 helyszín), s ide hozhatja mindenki az otthonában felhalmozódott veszélyes anyagokat (lejárt szavatosságú gyógyszer, elem, fénycsõ, festékmaradvány, használt olaj, akkumulátor, vegyszermaradékok, stb.).

Viszonylag kevés olyan önkormányzatot sikerült találni, amelyik a hulladékgazdálkodási törvénybõl ide vonatkozó szankciók hiányában is megszervezi a veszélyes hulladékok lakosságtól történõ begyûjtését.

Pozitív diszkriminációt alkalmazva az alábbi atáblázatban felsoroljuk azokat a kerületi önkormányzatokat, amelyek az idei évben foglalkoztak, vagy foglalkozni fognak a kérdéssel: