Nincs új a nap alatt
Sokak szerint az újságírás és a környezetvédelem is a közhelyek
szakmája lett mára. Pedig, egy elcsépelt klisével élve, tényleg
érdemes visszanyúlni elődeink jól bevált módszereihez. Persze
a retro mindig kicsit más, mint az eredeti – nincs ez másként a
közösségi földhasználattal sem.
A földek közös művelése körülbelül egyidős a mezőgazdaság és az állattartás történetével. A települések közelében található területeket egészen a 18. századig a lakosok kölcsönösen megegyezve művelték. Ezeket a korokat idézi a „közlegelők tragédiája” nevű ismert játékelméleti fogalom is. A 17. században elindult változások azonban Európa szerte átstrukturálták az élelmiszerellátást: a kezdetben állatteleltetésre használt tanyák átalakultak a városokhoz tartozó, élelmiszereket megtermelő tartozéktelepülésekké, ezzel a közösségi földhasználat átadta helyét az egyéni földhasználatnak – tudtuk meg a szentendrei Skanzen Alföldi Mezőváros tájegységének munkatársaitól.
| Föld Kelte mozgalom Többször cikkeztünk már a különböző háttérrel rendelkező önkéntesekből álló mozgalomról, amely a Főváros külterületén bérelt földterületen hozott létre közösségi kertet. A csapat tagjai tevékenységükkel vissza kívánnak találni a Földhöz, tiszta, ökologikus megoldásokkal megtermelt terményeikkel kevésbé ártón, de a közösségi élmény által örömtelibben élni. |
A közösségi földhasználat fogalma napjainkban újra ismerté kezd válni, ugyan célja mára nem a települések, városok élelmiszerellátásának biztosítása. A fogalom nem a népélelmezés infrastruktúrájának része, csupán kiegészítője. Inkább kísérlet és válaszadás a huszonegyedik század kihívásaira, a rohanó világra. Olyan emberek szívügye, akik hisznek az önellátás fontosságában, olyanoké, akik szeretnének néha kiszakadni a rohanó városi életből, vagy éppen olyanok elfoglaltsága, akik megelégelték az urbanizált elidegenedést, és szeretnének egy szó szerint gyümölcsöző közösség tagjai lenni.
| Paraszt-wellness egy faluért A sokak által ismert fogalom nem más, mint egy önkéntes programsorozat a szlovák határ közelében fekvő falu, Gömörszőlős „fenntarthatóvá” tételére. Az évente többször megrendezett hétvégék során a vállalkozó szellemű résztvevők segítenek fejleszteni és működtetni a falu biogazdaságát. |
A közös gazdálkodás persze nem csak úri passzió, sokak számára a megélhetés mankója ez – már ahol működik ilyen rendszer. Füzesgyarmaton 2004 óta önkormányzati rendelet tette lehetővé a település tulajdonában lévő műveletlen mezőgazdasági területek hasznosítását a település polgárainak. A területfejlesztési szempontból leghátrányosabb térségek egyikében található város azonban idén májusban megszüntette ezt a lehetőséget, ugyanis a területalapú támogatások megváltozásával előnyösebb parlagon hagyni bizonyos földeket.
| Összefogás a ligetért Számos pécsi az elmúlt évtizedek szégyeneként éli meg a település déli részén található tó és park súlyos állapotromlását. A Balokány-ligetért a helyi lakosok és civil szervezetek összefogást hívtak életre: elhatározták, közös, önkéntes erővel megmentik az emberöltővel ezelőtt még virágzó-zöldellő parkot. |
Egyre többet hallani az együtt palántázás urbánus megoldásairól is: a városi közösségi kertek olyan helyek, ahol a lakók valamilyen haszonnövényt termesztenek. Az ilyen kerteknek több célja van: az önellátás erősítése mellett a kertek művelői közösséget alkotnak, és fontos eszközei a környezeti nevelésnek is. A berlini közösségi kertekben rendszeresen fogadnak iskolás csoportokat, és tartanak gyerekfoglalkozásokat, hogy megmutassák: nem a szupermarket polcán terem a paprika.
| Átalakuló Wekerle-telep A sajátos varázzsal bíró Wekerle-telepen a Védegylet kis csoportja azon munkálkodik, hogy minél több helyi lakos hasznosítsa saját kis kertjét, ültessen fát, neveljen konyhakertet. A létrejött közösség többek között őshonos gyümölcsfákat ültetett közterületeken, és célja hasznosítani a Wekerlei Gyermekház udvarát is |
Ugyan a vidékfejlesztési stratégiával kapcsolatban is emlegették a fogalmat, a törvénykezésben még nem látszik, hogy valóban ösztönözve lennének a mikrogazdaságok ilyen megvalósulásai. Pedig a közösségi földművelés bármilyen formája fontos a fenntartható társadalomhoz vezető úton. Nemcsak azért, mert lehetővé teszi a részleges elszakadást a hulladéktermelő, fogyasztási értékközpontú ellátórendszertől, de azért is, mert anyagi helyzettől függetlenül mindenki számára elérhető. A mező- ill. kerti gazdálkodáshoz szükséges fizikai munka ráadásul jótékony hatással bírhatna a közegészségügyi mutatókra is…
|
Önkéntesség biotanyán - itthon |
| És külföldön… Főleg a fiatalokra koncentrál a WWOOF (világméretű lehetőségek a biogazdálkodásban) nevet viselő szervezet, amelynek célja összehozni az ökológiai gazdálkodás iránt nyitott önkénteseket a biogazdákkal. A szervezet az önkéntes munkáért cserébe szállást és ellátást biztosít a résztvevőknek, akik így első kézből tapasztalhatják meg az ökologikus mezőgazdaság előnyeit. |
