A dohánycégek hozzájárulnak a Harmadik Világ adósságválságához, magas halandóságához, az éhínséghez és az ottani természetes környezet (õserdõk) pusztításához:

1. A dohánycégek harmadik világbéli kistermelõkkel is kötnek szerzõdést a dohány termelésére. A szerzõdés sok szempontból tisztességtelen. A dohányt nem veszik át pácolás nélkül a harmadik világbeli kistermelõktõl, azt nekik kell kezdetleges eszközeikkel elvégezniük. A kezdetleges fafûtésû pácolókunyhók ellátásához nagy területeken kipusztítják az õserdõt. Az õserdõk irtása azért is baj, mert sok betegség egyetlen gyógyszerét egy olyan, ma még esetleg fölfedezetlen növényfajból lehetne elõállítani, amelynek utolsó példányait éppen most pusztítják ki pl. egy brazil õserdõégetés során.

2. A kistermelõk nem mind önként vesznek részt a dohánycégek által fölvásárolt dohány termesztésében. Sokan az elõnytelen szerzõdési feltételek miatt eladósodnak a cég felé, ezért kénytelenek folytatni.

3. A dohány a többi terménynél jóval erõsebben zsarolja ki a talajt, így termesztése során különösen sok, az emberre káros növényvédõszereket kell alkalmazni. A harmadik világbeli kistermelõk e mérgektõl és maguktól a friss mérgezõ dohánylevelektõl betegségeket (green tobacco fever - zöld dohány láz) kapnak. 5. A Harmadik Világban a dohánymultik tudatosan céloznak meg kiskorúakat, és szálanként árulva a cigarettát, kijátsszák az egészségi károsodásra való figyelmeztetést elõíró törvényeket (pl. Kenyában). Forrás: http://www.globalink.org/gtm/SFTFC/global.html