Elcsúsztak az olajon

A Mol Rt. Ajkán szeretné elégetni veszélyes hulladéknak minõsülõ olajos hulladékát, ami az elmúlt 20-25 évben halmozódott fel csepeli telephelyén. A barnaszenet használó bakonyi erõmûben a szénhez szeretnék hozzákeverni kalorex névre keresztelt hulladékukat. Az égetés a próbamérések szerint állítólag nem járna káros füstkibocsátással, ráadásul növekedne az erõmû hatékonysága. Ennek ellenére sem az illetékes környezetvédelmi hatóság, sem a Környezetvédelmi Fõfelügyelõség nem adta meg az engedélyt. Dr. Radó Dezsõ, a Levegõ Munkacsoport szakértõje szerint manipulálták a mérési eredményeket, ezenkívül kizárt dolognak tartja, hogy ettõl hatékonyabban mûködne az erõmû. Elmondta még, hogy az egyetlen védõeszköz egy elektrofilter, ami a port választja le, ám az erõmû porkibocsátása ennek ellenére jelenleg is határérték feletti. A barnaszén és a kalorex együttes égetésekor ráadásul kén-dioxid, sósav és dioxin emisszióra kell számítani. A város augusztus 1-én népszavazást tartott, ami a közel 36 %-os részvétel miatt eredménytelennek bizonyult. A szavazók nagyobb része egyébként nemet mondott az égetésre. Szeptemberben az önkormányzati testület sem adta hozzájárulását az égetéshez. A Mol Rt. tovább próbálkozik.

Elutasított lerakó

Nagyvázsonyban (Veszprém megye) kívánt 28 település regionális hulladéklerakót építeni, hogy a lassan betelõ balatonfüredit kiváltsa. Az augusztusi népszavazás eredménye egyértelmûen mutatja az ott lakók hozzáállását: a szavazók 53,5 %-a nyivánította ki véleményét, amelybõl 92,5 % szavazott nemmel. Így a beruházó arra kényszerül, hogy másik helyet keressen a telepnek.

Megalapozott jövõ

Augusztus 25-én rakták le a pusztazámori hulladéklerakó alapkövét. Csak emlékeztetõül, Budapest és 30 környezõ település kommunális hulladékát szállítják majd ide. Az I. ütemet jövõre fejezik be, a lerakó pedig 2025-ben készül el teljesen. Az alapkõletételnél Torgyán József és Demszky Gábor volt jelen. Vajon, hol tartózkodott Pepó Pál?

Szigeti veszedelem

Idén augusztusban is megrendezték, immár hetedszer a Pepsi sziget nevû kollektív eszméletvesztést fiatalok számára. A sziget hulladékmérlege szerint az 1 hét alatt közel 300 ezer ember 1000 m3 szemetet termelt. Összehasonlításképpen 1 ember ma Magyarországon 1 év alatt 2 m3 szemetet állít elõ. Az óriási szeméthalom onnan származik, hogy biztonsági okokból megtiltották az üveg- és az evõeszközök használatát, így kizárólag eldobó poharat, tálcát, tányért, evõeszközt, emellett aludobozt és tetraputtyot lehet forgalmazni, árusítani. A szemetet ezenkívül papírzsebkendõ és cigarettacsikk tarkítja.

Két keréken

A HuMuSz lelkes csapata a nyáron 10 napos kerékpártúrával lepte meg magát. A nyugati országrészben tett kirándulás szakmai programokat is tartalmazott. Megnéztük Sopron város szeméttelepét és üvegtörõ berendezését, miközben informálódtunk a város hulladékkezelési programjáról. Tettünk egy kitérõt Szlovéniába, Lendva városába, ahol egy mûszakilag védett, modern szemétlerakót láttunk, és a helyi környezetvédelmi referenstõl megtudtuk, hogy az ország hulladékos állapota nagyon hasonló Magyarországéhoz: szelektív gyûjtés nincsen, kicsi a másodnyersanyag-piac, a minisztériumnak pedig csak stratégiái vannak (bár nálunk még ezt sem lehet elmondani).