Érdektelen a lakosság?
Egyik napilapban a címoldalon olvasható, hogy "Érdektelen a lakosság a szelektív hulladékgyűjtésben". Ezt már sokszor próbálták a hulladékbegyűjtéssel foglalkozó vállalkozások elhitetni velünk, pedig nem igaz. Számos szelektív gyűjtési kísérlet van Magyarországon, ami ma is működik. A közelmúltban valóban volt jónéhány erőtlen próbálkozás, amely megbukott, de ezek sikertelenségét nem szabad a lakosságra kenni!
A környéken egyre kisebbek a kukák, s ezekhez már csak ekkora szemétszállító jár(Szmodis Imre rajza) |
A legtöbb jóindulatú kísérlet azon siklott ki, hogy nincs feldolgozó ipar, amely (elfogadható áron) átvenné a másodnyersanyagot. Így nincs értelme a kukákat kirakni. A nagy papíripari cégek erősen nyomják az átvételi árakat, annyit adnak a hulladékpapírért, mint annak idején az úttörőknek. A magyar kohászat a padlón van, az üvegipar most kezdi felismerni, hogy fel kell vennie a harcot az üvegcsomagolások piaci helyének visszahódításáért. Az egyre nagyobb mennyiségben termelődő műanyaghulladékot pedig csak nagyon kis tételben hasznosítják újra. Itt tartunk.
A másik nagy baj, hogy a lakosság nincs érdekeltté téve a szelektív hulladékgyűjtésben. A szolgáltatók irreális szemétdíjakat vetnek ki (divatosan adóformában), az átalánydíjas rendszerek pedig sohasem ösztönöznek hulladékcsökkentésre. Ha a hulladék térfogata alapján fizetnénk, sokkal kevesebb lennne a szemét, a lakosok nagyobb energiát fordítanának az újrahasznosításra. Jobban járna a lakosság, jobban járna a környezet. Ez a szolgáltató érdeke, nem?
A harmadik probléma, hogy a bukott szelektív gyűjtési kísérletek java részénél semmiféle lakossági felvilágosítás nem történt.
A negyedik vitás pont az állam szerepvállalása. Most kezdjük becsülni az előző környezetvédelmi tárca ellentmondásos tevékenységét, amikor a Pepó-tárca sorban dönti össze az eddig elért eredményeket. Állami támogatás nélkül nem lesz szelektív hulladékgyűjtés és újrahasznosítás! Meg kell sarcolni a nagy csomagolóanyag-gyártókat és szeméttermelőket, támogatni kell az újrahasználati rendszereket, a hulladékszegény technológiákat és a környezeti nevelést!
Látunk jó példát is. Ahol megfelelő a lakosság tájékoztatása, ott jók az eredmények is (pl. Pécs, Fonyód). De ahol csak alibiből, divatból rakják ki a gyűjtőedényeket, ott nem lesz hulladékhasznosítás. Könnyű átgondolatlan kísérletekkel átverni a lakosságot, aztán ráhárítani a felelősséget. Könnyű aztán felszámolni a szelektív gyűjtést, érdektelenségre hivatkozva, majd elindítani a gigászi égetők beruházásait...
Mellékletünk az újrahasznosítás mai állapotáról szól. Található a lapban egy adatbázis is a budapesti hulladékátvevő vállalkozókról. Tavasszal közzé teszünk egy országos listát is, hátha éppen ezen múlik az újrahasznosítás Magyarországon...