Figyelmeztető üzenet

Ez a cikk kb. 15 éve íródott.
A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Módosították a KAC-ot

Vita a miniszterrel
Év: 
2001
Szám: 
Tavasz
Szerző: 
dr. Kalas György REFLEX Jogsegélyszolgálat

Nem vitatva a jelenlegi miniszter nemes változtatási szándékát, csupán tényként közlöm, hogy március 9-ével egy vadiúj (saját) KAC-rendeletet jelentetett meg. Történelmileg úgy alakult, hogy az éppen hivatalba lépõ aktuális környezetvédelmi miniszterek sürgõs belsõ kényszert éreznek új Környezetvédelmi Célelõirányzat (KAC) szabályozás megalkotására. Ennek indíttatása általában szervesen kötõdik az elõzõ miniszter alatti KAC lenyúlós botrányaihoz, pontosabban az azoktól történõ elhatárolódáshoz (Bizony rá is fér az átalakítás a rendeletre!  szerk.).

 

Szó mi szó, a KAC (volt KKA) pénze kezdettõl fogva kelendõ: körötte pártszagú szervezetek és iparági lobbisták ólálkodnak, benne rendszergazdák ga(rá)zdálkodnak, táskás emberek jönnek-mennek vagy éppen dokumentumokat cserélgetnek.

Röviden összefoglalom a zöld mozgalom aggályait az új rendelettel kapcsolatban, és módosító javaslataitainkkal. Nem biztos, hogy miránk nézve kritika, de a 23 konkrét javaslatunkból a fõhatóság egyet sem találnak figyelemre méltónak. Miként az is, hogy megannyi jogszabály elõkészítési eljárásban eddig még egyszer érzett késztetést, hogy egyeztetést kezdeményezzen a merev véleménykülönbségek feloldására. Ennyit a KöM jogszabály elõkészítésének komolyságáról.

A jogszabály kritikájánál a továbbiakban azt próbálom értékelni, hogy az megítélésünk szerint alkalmas-e a deklarált miniszteri célok megvalósítására (a korábbi visszaélési lehetõségek megakadályozására, átláthatóbb döntési folyamatra, hatékonyabb mûködtetésre). Ezen belül külön tárgyalom a mozgalom szempontjából különösen fontos közcélú keret szabályozást, amely alapvetõen határozza meg a minisztérium és a társadalmi szervezetek viszonyát.

Általános észrevételek

A KAC lassan tíz éve az állami környezetvédelmi feladatok finanszírozásának egyik legfontosabb forrása. Kétségtelen, hogy a mûködtetésének folyamatos változtatása jogbiztonsági aggályokat fel vet, de tendenciájában ennél aggasztóbbnak tûnik a KAC korábban kiharcolt nyilvánosságának, társadalmi átláthatóságának csökkentése. A fentiekkel kapcsolatos alapvetõ aggályaink annak ellenére megmaradtak, hogy a döntési mechanizmus most néhány helyen kétségtelen átláthatóbbá, (közjegyzõileg) ellenõrzöttebbé vált.

A KAC fõ keretei között változatlanul megmaradt a minisztériumi mûködéshezkapcsolt 15 %-os keret homályos megfogalmazása (mérõ, megfigyelõ rendszerek kialakítása, mûködtetése, jogszabályok betartását elõsegítõ feladatok). Ezek egyrészt a hatósági munkájuk szerves részeként jelentkezõ feladatokat takarnak, másrészt kissé átfogalmazva (megelõzési, ismeretterjesztési címen) megjelennek a közcélú keret feladatai között is. Az ugyanide rendelt minisztériumi háttérintézmények mûködtetése c. feladat sokakban a Gordos- féle KGI-s libériás bulikat idézi (ld. KukaBúvár 2000. tavasz, nyár és tél). Nem mi tehetünk róla. De felvet elvi kérdéseket is, hiszen normális költségvetésekben a fenti feladatokat nem a külön környezetvédelmi alapokból, hanem a minisztérium rendes éves költségvetésében szokták érvényesíteni.

Összegében aránytalanságokat szül, ezért vitatható, hogy a KAC keretek kezeléséhez-mûködtetéséhez mennyiben indokolt évek óta az összbevétel 6,5%-át elõirányozni. Ha azt vesszük, hogy a  miniszter által is kinyilatkoztatott - hiányosságok miatt szükséges a KÖFI újbóli átszervezése, akkor bizonyára szükséges megint ez a pénz. Ha azonban a kérdés úgy merül fel, hogy az állandó átszervezések, személycserék és végkielegítések helyett nem lehetne-e végre egyszer egy normális rendszert felállítani, és azt féláron mûködtetni  nos, akkor már nyitva maradt egy kérdés.

A KAC program kerete

A fentiek miatt nem véletlenül javasoltuk ezen keretek csökkentését és helyette a KAC szakmai programjait finanszírozó (62 %-os) nagy KAC keret emelését.

Ezen keret korábbi szabályozásában némi garanciát és tervezhetõséget jelentett az, hogy a keret  a társadalmi szervezetekkel egyeztetett - pályázati felhívását a tárgyévi költségvetési törvény hatálybalépését követõ 60 napon belül közzé kellett tenni. A mostani rendeletbõl mindez  indoklás nélkül kimaradt, aminek veszélyét az olvasóknak nemigen kell magyarázni. Megtettük ezt viszont a KöM felé, kérve a korábbi garanciális rendelkezés megtartását (nem válaszoltak).

A pályázatok beadási-továbbítási folyamatába a törvényesség garanciájaként most beépített közjegyzõi jelenlét valóban üdvözlendõ, szakmailag viszont nem pótolhatta a helyi felügyelõségek megnyilatkoztatását. Szerintünk a pályázóról, a helyi környezet állapotáról (a pályázat megalapozottságáról) leginkább a helyi környezetvédelmi hatóság bír a legtöbb információval.

Hasztalan próbáltuk felderíteni azt a jogszabályi talányt, hogy végül is ki a döntési javaslatok felelõs elõkészítõje (ki végzi a benyújtott pályázatok szakmai-pénzügyi értékelését illetve rangsorolását). A döntés-elõkészítési folyamat, elõterjesztõi szerv/személy jogosítványainak pontos leszabályozása nélkülözhetetlen, hiszen az elõterjesztési javaslat - különösen nagyszámú pályázat esetében- érdemben befolyásolhatja a bizottság döntését. @Body Text = A nyilvánosság minimális garanciáinak beépítésével kértük egyértelmûvé tenni, hogy a KAC felhasználására vonatkozó adatok és eljárási szabályok az 1992. évi LXIII. törvény hatálya alá tartozó közérdekû adatok. Ez sajnos elmaradt. A KAC nyilvánosságának, társadalmi átláthatóságának és ellenõrizhetõségének hiánya nyilvánvalóan további konfliktusforrásokat hordoz magában. A rendeletben a bizottsági ülések és a döntés nyilvánossága nem biztosított, valamint nem megnyugtató a pályázat bizottsági elbírálásának dokumentálása (jegyzõkönyvezése) sem. Errõl pedig nekünk a néhai Zöld Lánc rendszergazda lenyúlós esete rémlik fel, ahol a bizottsági nem  ki tudja miképpen- a miniszter elé tolt anyagban már igennévedlett.

Sajnos nyitott marad a kérdés abban is, hogy a nem pályázati, hanem egyedi döntéseknél jut-e és milyen szerep az illetékes szakbizottságoknak. A jogszabályi szöveg azt sejteti, hogy az egyedi pályázatok döntés-elõkészítését teljesen kivonják a nyilvánosság ellenõrzése alól.

A közcélú keret szabályozásával kapcsolatban

Az alapból 15 %-os arányban részesülõ közcélú keret nem csupán a társadalmi környezetvédõ szervezetek, de a környezetvédelmi oktatást-nevelést, ismeretterjesztés felvállaló intézmények érdeklõdésének középpontjában is áll. Az alkeretek közül is különleges státuszt kap az ún. mozgalmi keret, amely mûködtetési sajátosságait az 1997-es változat rögzítette, mégpedig a mozgalom és a minisztérium közötti közvetlen tárgyalások eredményeként létrejött megállapodás szerint. Kvázi konszenzusal.

Lehetõséget kaptunk arra, hogy e keret Szakértõi Bizottságának tagjait teljes létszámban magunk (a zöld szervezetek) delegáljuk, a keret (100 %-os) elosztására kiírt pályázatokat magunk bírálhassuk el. Mindez természetesen nem érintette a miniszter döntési jogosultságát illetve a KAC-ot kezelõ szerv ellenõrzési feladatait.

Ez részben elvi kérdés volt, hiszen a mozgalom partnerként való kezelését jelezte. Másrészt viszont megalapozottabb döntéseket eredményezett, hiszen mégis csak mi ismerjük legjobban az egyes szervezetek szakterületét, felkészültségét, személyi-technikai kapacitását.

Bár a mûködtetési rendszer bevált  1998 óta a mozgalom jogi kiszorítása folyik. Végül is sikerrel, hiszen Pepó alatt a KöM elvesztette a társadalmi környezetvédõk támogatását.

A fentieknek megfelelõen javaslataink arra vonatkoztak, hogy:

  • a 7 fõs bizottság létszámában a 3 fõ helyett mind a hét mozgalmi delegált lehessen,
  • a keret összegébõl ne 80%, hanem a teljes összeg kerüljön pályázati meghirdetésre (a 20%-os egyedi kerettel kapcsolatos aggályainkról már írtam),

A jogszabályból sajnos itt is hiányoznak a közcélú keret feladataihoz kapcsolódó meghirdetési határidõk. Ezzel okolható például, hogy a mozgalom szervezetei tavaly csak az év végén juthattak KAC támogatásokhoz. Ez a gyakorlat gátolja a társadalmi szervezetek anyagi és szakmai tervezhetõségét, veszélyezteti túlélési esélyeit, illetve jelentõsen csökkenti munkájuk hatékonyságát. Magyarán nemcsak a KAC céljával, de a környezet, a minisztérium vagy a társadalom érdekeivel sincs összhangban.

A végére is maradt egy talány. Kértük, hogy a KAC kezelõ szerveinek feladatai közül ne tüntessék el a csomagoló-anyagokra adott termékdíj mentesség és visszaigénylés jogosságának ellenõrzését. De eltüntették. Úgy tetszik, hogy a csomagolóipar sima modorú be- és kijáró emberi nem hiába bokáznak annyit a minisztériumban. Tisztul a kép, alakul a hulladékgazdálkodási összhang. Mert az eldobó csomagolásokhoz eldobó paragrafus dukál.

Dr. Kalas elõadta aggályait a Népszabadságnak is, ettõl Turi-Kovács miniszter úr meglehetõsen zabos lett. Õt idézzük: A közcélú pályázatok rendszerében ugye kétféle döntési lehetõség van. Az egyik a pályázati rendszer keretén belül, a másik pedig egyedi döntéssel. De van egy C pontja is, amely szerint minden egyedi döntés elõtt a döntéshozó tartozik a szakmai felügyelet véleményét beszerezni és ezután születhet az egyedi döntés.  Évközben szokott elõfordulni, megnéztem a több éves gyakorlatot, hogy mondjuk külföldre kívánnak egy nagyon fontos konferenciára utazni,  vagy elfogyott a bérleti díj. Kihez lehet fordulni ezt követõen? Hát nyilván a tárcához fognak fordulni a zöldszervezetek és természetszerûleg, ha indokoltak, segítünk.  Én nagyon határozottan úgy gondolom, hogy az együttmûködésnek kétoldalúnak kell lenni, és ha a mi oldalunkról jó szándék van, akkor én ezt a jó szándékot minden szervezettõl elvárom. Több száz zöldszervezet van, és a döntõ hányada örül ennek a megoldásnak. @Body Text = A másik kérdés volt, amit fölvetettek, hogy kiszorultak a döntéshozásból. Ezt egyszerûen végképp nem értem. A delegálás úgy történik, hogy még az OKT is delegál az eddigi lehetõségekkel szemben. Roppant fontosnak tartottuk azért, hogy a társadalmi ellenõrzés szélesebb körû legyen. Bizony éppen ezek a hangok nem segítik aztán, hogy egy olyan jó hangulat alakuljon ki, amit mi szeretnénk, hogy kialakuljon a civil szervezetek körül.  A jövõben is vállalni akarjuk, hogy a lehetõ legjobb együttmûködésre törekszünk és szeretném kijelenteni, hogy egy-két ilyen újságcikk, vagy ilyen próbálkozás ezt nem fogja megzavarni.