Figyelmeztető üzenet

Ez a cikk kb. 15 éve íródott.
A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Cserebere Börze

HuMuSz Ház, "Ne vásárolj semmit!" Nap
Év: 
2003
Szám: 
Tél
Szerző: 
Lugosi Bea, Almássy Tamás

Amikor fél 10 felé a kapu előtt megálltak az első versenyzők (anyuka, apuka, kisfiú), még nem úgy néztünk ki, mint akik átsétáltak a szivárvány alatt... A népek 10 óra felé kezdtek el jönni, összesen talán huszan-harmincan lehettünk (bár sosem voltam jó a tömegszámok dekódolásában...) és mindenki feltűnően jól érezte magát (ez pl. abból is látszott, hogy senki sem akart elmenni, majdnem mindenki zárásig maradt).

Módszer

Egyikünk ott állt a regisztrációs asztalnál és a Kedves Vendégek cókmókjából előkerülő tárgyakat próbálta értékkategóriákba sorolni. Minden vendég megkapta a sárga, narancssárga, piros és/vagy zöld cetlijeit a hozott cuccokért, majd a tárgyak felkerültek az azonos színkategóriájú asztalra - amire egy-egy szervező felügyelt árgus szemekkel. (Annyira azért nem kellett vigyázni!)

Eközben a Saját Tárgyaitól Megfosztott Vendég besétált a kiállítóterembe és végigmustrálta a Többiek által hozott holmikat. Ha látott valamit, ami iránt őrült birtoklási vágyat érzett, akkor azt a megfelelő színű cetlivel az asztal őrénél kiválthatta. (Persze voltak váltóértékek is, pl. 4 sárga cetlivel el lehetett vinni egy narancssárga cetlis tárgyat. Akár.)

Tapasztalatok

A legfelkapottabb a legalacsonyabb értékkategóriás asztal volt, lényegében a gyerekek rohamozták meg, ugyanis ide kerültek a legegyszerűbb tárgyak és a játékok (Miki Egér nyaklánc, Panda Maci kitűző, Azonosítatlan Használati Eszköz, stb).

A zöld asztal is nagyon népszerű volt, s nem csak a felnőttek körében. Ha már válogathattak, akkor mindenki igyekezett a "legértékesebb" dolgokkal távozni.

Bárki, akit megkérdeztem, hogy honnan tudott a börzéről, azt felelte, hogy a dpg-ről. (??) Mózes Andrea továbbította az eseményt valami levlistára, onnét jött sok ember.

Megmozdultak a Talentum Kör tagjai is, akik számára a cserebere nem volt szokatlan dolog, hisz a Talentum Körnek épp az a lényege, hogy folyamatosan kisegítjük egymást, többek között olyan holmikkal is, amire épp másnak nagyobb szüksége van.

Volt egy kis srác, akinek pl. az osztályfőnöke ajánlotta a börzét...

Ízelítő a kínálatból: hagyatékból megmaradt ilyen-olyan kancsócskák, levesestálak, edények; könyvek, játékok, hátizsák, bicajos sisak, pokróc, ágynemű, növények, vetőmagok, lekvár, stb.

Mindenki nagyon élvezte az eseményt és megkérdezték, mikor lesz a következő börze, mert jönnének.

Eljött a Vadon/Süni szerkesztősége is, és felajánlották, hogy a következő börze hírként bekerül mindkét újságba. Volt egy fiatal lány a rádiótól is, aki az Oxigénnek készített interjút egy kisfiúval, egy nagyival meg velem. Ő is el volt ájulva, hogy milyen jó dolog ez az egész.

Tartsunk még börzét? Rendszeresen?

Érdemes lenne 2-3 havonta. S hogy még jobban sikerüljön, a közös tapasztalatok alapján az alábbi javaslataim lennének:

  • Megnövelni a cetlik értéke közti különbséget, mert tágabb értékhatárok közt hoztak be dolgokat az emberek, mint vártuk. Javaslom, hogy legyen 4-szeres a differencia minden lépésben.
  • A műszaki cuccokat próbáljuk ki, mielőtt cetlit kapnak: szól-e a rádió, lehet-e állítani az állomásokat, megy-e a magnó... (Nem tagadta le senki, ha volt valami hibája annak, amit hozott, de így korrektebb az értékelés, könnyebb a megfelelő cetlit odaadni.) S a legtöbb dologhoz érdemes némi magyarázatot fűzni. (Ide kerülhetnek a rejtett hibák, a titkos értékek s bármi, amit a volt tulaj fontosnak tart.)

    Mi a siker titka?

    Szerintünk három dolog:
  • A jól kitalált, egyszerű rendszer, amelyben az embereknek nem kellett gyötrődni, hogy értékeljék a behozott dolgaikat.
  • A legtöbben komolyan vették a felhívást és igyekeztek használható dolgokat hozni.
  • Mindenki csak olyasmit hozott, amit otthon régóta kerülgetett, mert sajnálta kidobni, azaz már annak is örült, hogy itt hagyhatja őket. Az, amit cserébe vitt, már csak a ráadás volt.