Mondanom sem kell,  stratégia, OHT sehol.

Bár egy tavalyi változat még hulladékmegelőzési törvény néven futott, semmivel sem kerültünk közelebb a termelés és fogyasztás olyan átalakításához, ami kevesebb hulladékot eredményez. Több helyen szerepel a javaslatban a megelőzés gondolata, a hulladék hierarchiában is első helyre kerül, de a szöveg semmilyen érdemi eszközt nem tartalmaz a célok elérése érdekében. Ugyanaz a gyenge melléklet található a törvénytervezetben a megelőzéssel kapcsolatban, amit már 3-4 évvel ezelőtt is láttunk a korábbi verziókban. Ötlettelen, intézkedéseket nem tartalmaz, nincsenek határidők, felelősök. Nem jutunk közelebb az uniós
„recycling society” szellemiségéhez sem, annyiban szól hasznosításról a javaslat, amennyire az uniós kötelezettségek megkövetelik.

Illés Zoltán szerint a 33 végrehajtási rendelet nagy erőkkel készül, a „betétdíjat azonnali hatállyal bevezetjük”. Én 15 éve várom a betétdíjat, de könyörgöm, be ne vezessék „azonnal”, mert így csak elrontani lehet!
Időt kell hagyni a szereplőknek a felkészülésre és a rendszer hatékony üzemeltetésére.

A Ht. többé kevésbé átülteti a Hulladék Keretirányelv rendelkezéseit, de sok fogalmi pontatlanságot tartalmaz. Átveszi az uniós hierarchiát a hulladékkezelés vonatkozásában, de nem rendelkezik arról, hogy ezt milyen eszközökkel kell betartani. Nem definiált a „legjobb környezeti eredmény”, így nem lehet tudni, ki és mi alapján döntheti el, hogy el lehet-e térni a hierarchiától. Az életciklus-szemléletre hivatkozás pontatlan (a keretirányelvben is), ehelyett az ISO szabvánnyal is rendelkező életciklus-elemzéseket kellene kötelezővé tenni.

A javaslat megengedi a hulladékok ártalmatlanítási célú importját, ami elfogadhatatlan, mert így könnyen Európa szemétdombjává válhatunk. És ellentétes az Alaptörvény XXI. cikk (3) bekezdésében megfogalmazott tilalommal is, miszerint „Elhelyezés céljából tilos Magyarország területére szenynyező hulladékot behozni.” Ez egyébként is ellentétes lenne Magyarország érdekeivel: nem lehet célunk külföldi hulladék lerakása a véges kapacitású lerakóinkban. Még akkor sem, ha ez rövid távon a lerakási díj révén bevételt hozna az államnak.

A törvény teljesen feleslegesen felforgatja a hulladékos közszolgáltatások piacát, amennyiben 2013-tól csak önkormányzati többségű cégek működhetnek közszolgáltatóként. Jelenleg elég sok olyan vállalkozás gyűjti a hulladékot, amelyben többségben vannak a magántulajdonosok. Nem lenne baj, ha az állam komolyabb befolyással rendelkezne a közszolgáltatások terén, de nehéz elképzelni, mi fog most történni. Einstand? Egyszerűen elveszik a magánbefektetők vagyonát? Vagy vásárlás? És ha nem eladó? És ha nincs az önkormányzatoknak pénze? Vagy a régi cégek kiszorítása, amelyek helyett új cégek alakulnak? De miből lesz lerakójuk, kukáskocsijuk? És mi lesz a 100%-ban magántulajdonú lerakókkal? És majd az OHÜ mondja meg Budapestről, hogy ki lehet a közszolgáltató?!

Illés államtitkár a hulladékos cégekkel kapcsolatban „szabadrablást” emleget, „extraprofit a mi zsírunkból”, talicskázzák ki a pénzt az országból, stb. Lehet. De a többi közszolgáltatással ellentétben (egészségügy, oktatás, közösségi közlekedés…) sok helyen jól működik a hulladékos közszolgáltatás. Miért nem a többivel foglalkozik az állam? Ez most a legfontosabb feladat? Van olyan hely, ahol szociális szövetkezet(!) a közszolgáltató,
ennek is meg kell majd szűnni?

Ez az állam szerepének teljes félreértelmezése! Nem a tulajdon a lényeg, hanem a pontos és végrehajtható szabályozás; az ösztönzés (elvonások és támogatások); az ellenőrzés és a szankcionálás. Most tulajdonosi pozícióba kerülnek valahogy az önkormányzatok, de a felsorolt feladatok egyikében sem lesz előrelépés…

Járulékot kell ezután fizetni minden tonna lerakott hulladék után. Ezt az eszközt a Humusz is többször követelte. De a tervezett járulék 2012-ben a lerakás díját kb. 60-75%-kal emeli meg, és 2013-ban még meg is
duplázza. Jelen állapotban sem a lakosság, sem a szolgáltatói szektor nem képes ekkora díjnövekedést elviselni. Más európai országokhoz hasonlóan a lerakási járulékot fokozatosan és az egyes hulladékfrakciókra differenciáltan kellene bevezetni.

Rárepültek

Nagy csalódásomra a hulladékdíj differenciált és arányos bevezetéséhez megint nem kerülünk közelebb. Ezerszer leírtuk, hogy hulladékgazdálkodási és fogyasztóvédelmi szempontból is kívánatos lenne a díjat arányosan kivetni, hiszen így kevesebb lenne az ártalmatlanítandó és több a hasznosítható hulladék, és sokkal igazságosabb lenne a kevesebbet fogyasztó és környezettudatosabb életmódot folytató állampolgárok számára.

Mi jön most? Lerakó adót kell fizetni, amit önkormányzati cégeknek kell beszedni, miközben az állam maximálta a rezsiköltségeket. Olyan ez, mint a bungee jumping: amikor levetjük magunkat, erősen kell bízni a gumikötélben…