Figyelmeztető üzenet

Ez a cikk kb. 9 éve íródott.
A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Hulladékos tanulmányút Délkelet-Angliában

I. rész
Év: 
2005
Szám: 
Nyár
Szerző: 
Csige Anikó

Kétnapos tanulmányúton jártunk a délkelet-angliai Suffolk megye Ipswich városában. Az ember lánya elég szkeptikus, amikor ilyen tanulmányútra indul, lesz-e egyáltalán értelme, nem csak pénzkidobás és ökológiai lábnyomunk növelése egy ilyen kiruccanás. Ezúttal a nehézkesen indult kapcsolatfelvétel és szervezés ellenére nagyon gazdag, tartalmas, profin megszervezett programban volt részünk, vendéglátóink igencsak kitettek magukért. a hulladékgazdálkodás valamennyi részterületéről kaptunk gyakorlati ízelítőt a megelőzéstől kezdve az újrahasználaton és újrahasznosításon keresztül az ártalmatlanításig.

Valódi pelenka kampány


Felméréseik szerint a háztartási hulladék átlagosan 4%-át az egyszer használatos pelenkák teszik ki. Gyűjtésük és ártalmatlanításuk 50 000 £ többletköltséget jelent Ipswich városának. Azt is kiszámították, hogy 1 gyerek, pelenkás korszaka alatt, 1 tonna pelust használ el. Hogy a lerakóra jutó pelenkák mennyiségét csökkentsék, elindítottak egy „Valódi pelenka” nevű kampányt, melynek során az anyukákat a mosható pelenkák használatára buzdítják és az eldobós és újrahasználható pelenkák közötti árkülönbözetet visszaigényelhetik. Így az adóból nem kell annyit költeni ártalmatlanításra, támogatják a mosószolgálatokat (munkahelyet teremtenek) és a szülőknek nem kell annyi pénzt pelenkára költeni. Meglátogattuk a szellemesen „napuccino”-nak elnevezett pelenkakört  (nappy, azaz pelenka + capuccino), ahol havonta egyszer kismamák gyerekeikkel együtt találkoznak, egy capuccino mellett elbeszélgetnek pelenkás tapasztalataikról, cserélnek használt gyerekruhát, szakemberektől kapnak tanácsot pl. a megfelelő pelenka-hajtogatásról, kiadványokat és rendszerint egy-egy valódi, mosható pelenkát gyártó cég is képviselteti magát. Ez a csoport önkéntes alapon szerveződött.

Scrap Store
Nagyon hasznos, érdekes és nálunk is könnyen megvalósítható ötlet ez az egyfajta ’reuse center’. 200 helyi vállalkozó hozza el ide különböző olyan hulladékát, amit iskolák esetleg még használni tudnak. Van itt minden: ruhadarabok, bőrök, tapéta, gyöngyök, soha meg nem töltött samponos flakonok, festékek, üres színes papírok, könyvek és amit még el lehet képzelni. 500 iskolával vannak kapcsolatban, akik évi jelképes tagdíj fejében bármennyit vihetnek ezekből az anyagokból és használhatják őket az iskolai foglalkozásokon. A beérkezett anyagok, tárgyak szétválogatását csökkent képességű emberek végzik, amiért az államtól támogatást kapnak.

Hulladékcsökkentés komposztálással
Ipswich városában több mint 40 000 háztartásból gyűjtik barnakukás rendszerben a szerves hulladékot. Szerveztek komposztálási képzéseket, minden népszerűsítő eszközükön (plakátok, sajtó) az EGYSZERŰSÉG-et hangsúlyozzák. Segítenek a szemléletformálásban önkéntesek, a komposztáló edények terjesztésében pedig országos hálózatok. a lakosok nagyon kedvezményes áron (az eredeti ár töredékéért) juthatnak komposztládához, ingyenes házhoz szállítással és kapnak mellé egy komposztálási útmutatót.
Környezeti nevelés
A Council-nak két részmunkaidős alkalmazottja van, akik óvodákban, iskolákban tartanak előadásokat. Mi is részt vettünk egy ovisoknak tartott bemutatón. Hasonlóan indították, mint ahogy mi is szoktuk, megkérdezve a gyerekektől, mik is azok a hulladékok, mit gyűjt anya a barna kukába, milyen állat a giliszta. Ezután kis csoportokban a gyerekek kaptak egy-egy tálca komposztmintát és nagyítóval a kezükben vizsgálgatták, milyen élőlényeket találnak a komposztban és vajon milyen anyagokból képződött ez a komposzt, miket ismernek fel benne (pl. krumpli, tojáshéj stb.). Nagyon élvezték a gyerekek, örömmel gyűjtögették a gilinyókat és játszadoztak velük.
Szelektív gyűjtés - Újrahasznosítás
Ipswichben jelenleg három különböző színű kukába gyűjti a lakosság a hulladékot. A barna kukába kerülnek a szerves anyagok, a kék kukába a száraz csomagolási hulladék (pl. pet, alu, papír), a fekete kukába pedig a maradék vegyes szemét. (Persze már az első este felnyitogattuk a kukák tetejét és megállapítottuk, hogy itt is szükség van még némi lakossági tájékoztatásra.) A páratlan heteken ürítik a kék és barna kukákat, a páros héten pedig a feketét. Suffolk tengerparti részein heti gyűjtés van, de kéthetente egy plusz zsáknyi hulladékot kirakhatnak a lakosok. Az újrahasznosítási központtal való megállapodás értelmében, ahová a kék kuka tartalmát szállítják, maximum 5 %-nyi szennyeződés lehet a kukákban, ezért igen nagy érdekük fűződik ahhoz, hogy a lakosságot kellően tájékoztassák a megfelelő használatról.
A kommunikációs kampányaik főbb elemei:
•Új logót terveztek a helyi, a regionális és az országos szinten addig használt addigi logók helyett
•Monitoring és értékelés: Kukamonitorozás; Lakosság elégedettségi szintjének mérése kérdőívvel; Hulladékanalízis; Visszacsatolások vizsgálata (pl. tanácsadó szolgálat).
•Ismeretterjesztés: Szórólapok formájában egyértelmű, egyszerű üzenetekkel (Sort it for Suffolk); Roadshow-k a házi komposztálás népszerűsítésére; Környezeti nevelés (iskolák, fiatal gazdálkodók részére)
•Médiakampány
•Bekopogtatós módszer: Személyes beszélgetés a lakosokkal
Nagyon érdekes, hogyan végezték az ellenőrzést. 2004. júliusában készítették az első felmérést. Mérték a fogyasztók elégedettségét és monitorozták a kukákat is. Egy 300 háztartásos utcában átlag 50 kukát vizsgáltak bizonyos időközönként. A vizsgálat olyan eredményeket hozott, hogy pl. a partmenti településeken, ahol hetente elviszik a vegyes kukát, a barna kukák használata csak 40% körüli, ezért erre kell inkább koncentrálni a kommunikációban. Ugyanakkor a kék kukák tartalma kb. 6 %-ban szennyezett, ezért ezzel kapcsolatban is szükség van további tájékoztatásra. A felmérést követően 20 héten keresztül 18 előzetesen egyhetes intenzív képzésen részt vett alkalmazott járta sorra a házakat, kopogtatott be a lakosokhoz, hogy kérdezgesse őket, illetve szükség esetén (pl. ott, ahol nem volt kielégítő a kukaelemzés eredménye) megfelelő tájékoztatást adjon, kérdésekre válaszoljon. Az emberek örömmel vették a megkeresést, hiszen előzetesen a TV-ből már ismerték a logót, látták a reklámfilmeket, volt előzetes információjuk. Ez a házhoz menő tanácsadók rendszere rendkívül hatékonynak bizonyult, de igen költséges módja a szemléletformálásnak. Mindenesetre a 2005. áprilisában megismételt felmérés jó eredményeket hozott. A partmenti szakaszon 40-ről 50 %-ra nőtt a részvétel a szelektív gyűjtésben és javult a hulladék tisztasága is. A házhoz menő tanácsadóktól a leggyakrabban olyanokat kérdeztek a lakosok, hogy: Mi történik a szelektíven gyűjtött hulladékkal, hogyan hasznosítják újra? Miért nem dobhatunk üveget a kék kukába? Miért nem dobhatunk nyers húst a barna kukába? Mennyire sikeres a futó program?
Médiakampányt folytatnak országos, regionális és helyi szinten is. Vannak általános tartalmú kiadványaik, a Környezetvédelmi Minisztérium honlapjáról letölthető szemléletformáló TV-reklámjaik (ezeket bárki letöltheti és használhatja) és azoknak elkészítik a helyi viszonyokhoz adaptált változatát.
Az üzenetekben az egyszerűségre törekszenek és a tévképzetek eloszlatására fókuszálnak.
A regionális kampány, amit 6. éve folytatnak,a „Slim Your Bin” (Karcsúsítsd a kukádat) elnevezést viseli, a helyi kampány jelszava „Sort it for Suffolk” (Szelektálj Suffolk-ért). Ez utóbbinak a fő üzenete, hogy „Segíts nekünk, hogy mi is segíthessünk neked!”, partnerként kezelve a lakosságot.  Az egyes külön gyűjthető hulladékfajtákat az olvasni még nem tudó gyerekek számára is felismerhető ikonokkal jelölik, mintegy hangsúlyozva, hogy olyan egyszerű, mint a gyerekjáték