Figyelmeztető üzenet

Ez a cikk kb. 11 éve íródott.
A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Lakossági fórum Szentgálon

Év: 
2003
Szám: 
Tél
Szerző: 
Szilágyi László

A Veszprém megyei település külterületén regionális szemétlerakót akarnak építeni (ld. még erről a "Még a nulla szintről sem mozdultunk el" c. interjút). Ma már tudjuk, hogy a település lakói kis többséggel áldásukat adták a beruházáshoz, de a november 14-i közmeghallgatást tekintve még egyáltalán nem ezt lehetett jósolni.

A szokott forgatókönyv érvényesült: minisztériumi és veszprémi potentátok, szakhatósági győzködők az egyik oldalon, gyengén tájékoztatott lakosság a másik oldalon. Két videofilmet mutattak be az elején, ezek Pusztazámorban készültek, ahová lerakónézőbe vitték a szentgáliakat. A pusztazámori polgármester hosszasan ecsetelte a lerakó áldásos hatását a falujára, és elmondta, hogy egyéb hulladéktechnológiát is elfogadnának. A szentgáli polgármesteren kívül nem estek hasra a látottaktól a polgárok, sőt a környékbeli települések polgármesterei sem. Csehbánya polgármester asszonya elmondta, hogy hozzájuk esik legközelebb a tervezett lerakó, noha szentgáli területen van, és sérelmezte, hogy a legközelebbi utcájukat egy felirattal le is takarták a kiosztott térképen. Városlőd polgármestere sem tud egyetérteni a kiválasztott helyszínnel, és inkább turizmusban, falusi vendéglátásban látják a jövőt, amit egy szeméttelep lehetetlenné tenne. Szentgál polgármester asszonya szerint a rekultiváció után jöhetne a turizmus, ezt komoly hurrogás fogadta a teremben. Még azt is mondta, hogy európai környezetbe illőnek tartja a beruházást és 20 éves lemaradást lehetne vele behozni (erre leginkább röhögés hallatszott.) Egy kecsketartó biogazda elmondta azt is, amit nem rögzített a kamera, a látványt, a szagot.

Tibiássy Béla, a minisztérium képviseletében elmondta, hogy milyen nehézségekkel járt a terület kiválasztása, és hogy milyen gazdasági harc folyik a szemétlerakók üzemeltetéséért, amit a helybeliek nem hittek el [pedig így van! - szerk.] Hartmann Ferenc Veszprém alpolgármestere (Veszprém a gesztor a beruházásnál) hosszasan sorolta a falut érő előnyöket a lerakó megépülése esetén (közben Horváth Balázs, térség országgyűlési képviselője láthatóan feldúltan távozott): 3 millió csatornázásra, a népszavazás költségei nem a falut terhelik, 63 millió forint garanciát vállalt a konzorcium a szentgáliak 6-700 milliós iskolaépítési pályázatához (amely elfogadásáért lobbiznak is majd), évi 30 millió iparűzési adó, 50%-os szemétdíj, mi kell még?

Szentgál szerencsés helyzetben van, mert önerőből már minden út és közmű elkészült, csak a modern iskola hiánya osztja meg a közvéleményt. Itt volt érdemes tehát a beruházónak nyomulni. Erről nagy vita kerekedett, a jelenlévők nem nagyon hitték, hogy az a rengeteg pénz előkeríthető, pláne nem a lerakó elfogadásának függvényében.

Szalai Zoltán, a Veszprémi Kommunális Rt. részéről elmondta, hogy milyen műszaki csoda lesz a lerakó (és a komposztáló), EU-előírások, rendszeres mintavétel, monitoring, erdősáv, kerítés, tömörítés, földtakarás. 20 évre van engedély, mondta, ?még nincs!? - kontráztak a helyiek.

Következtek a kérdések. Miért nem beszélnek a szelektív gyűjtésről? Mi a garancia arra, hogy működni fog? Miért nem itt valósítják meg a valóban munkahelyteremtő és adónövelő részeit a projektnek? Ki a szakmai befektető? (Ezt többször firtatták, de a beruházók soha nem értették a kérdést.) Mihez képest lesz 50% a termékdíj? 32 forrás és három patak van a területen, azokkal mi lesz? Pusztazámor sem kapta meg az iparűzési adót, mi a garancia, hogy mi megkapjuk? Miért hagynak ilyen kevés időt a döntésre? Még 30 kilométerre is el fog látszani! A megyei területrendezési terv szerint kiemelten érzékeny területről van szó! Miért a Bakony közepén, szép környezetben kell megépíteni, miért nem valami város melletti rozsdaövezetben? És még hosszan sorolhatnám.

A jelenlévő urak keményen állták a sarat, de nem tudták érdemben megválaszolni a helyiek aggályait, hiába érveltek azzal, hogy az egész térség sorsáról döntenek a szentgáliak, meg hogy elvész az ISPA-pénz, ha nem lesz helyszín. A forró hangulatot még fokozta néhány megszervezett hozzászóló: Én Veszprémben lakom 25 éve a lerakó mellett és még mindig élek!

Egy ilyen lakossági fórum mindig csalóka, mert nem tükrözi a teljes passzív lakosság véleményét. Ez be is igazolódott, mert a falubeliek végül is igent mondtak. A történetnek bizonyosan lesz még folytatása.