Milyen a hulladékhelyzet a cívisvárosban?

2001-ben annyi hulladék keletkezett, hogy a Kossuth téren elterítve a Nagytemplom tetejéig érne. A városban igen nagy mennyiségben keletkezik kommunális hulladék, mely a társaság tulajdonában lévõ depóniára kerül. Ez a hulladékkezelõ telep, amely Debrecen mellett további 11 település kommunális hulladékának ad helyet, az országban elsõként épült az EU környezetvédelmi elvárásainak megfelelõen. Immár 10 esztendeje szervezett keretek között, korszerû jármûparkkal, egységes edényzettel folyik a kommunális szilárd hulladékok összegyûjtése, szállítása, és elhelyezése.

Jól tudom, hogy nem ez az elsõ próbálkozás?

1992-1994. között több szelektív hulladékgyûjtési kísérlet is folyt, de sajnos, ezek a kezdeményezések a feldolgozóipar érdektelensége és a nem megfelelõ lakossági hozzáállás miatt megbuktak.

És most jobbak a kilátások?

Társaságunk évek óta gyûjti a vállalkozási, ipari, intézményi szférában keletkezõ másodnyersanyagokat. A lakossági gyûjtés kialakítása a Hulladékgazdálkodási törvény elõírásai miatt vált szükségessé, melyet egy felmérés elõzött meg, melybõl kiderült, hogy a megkérdezett lakosok 60%-a részt venne és áldozna is a szelektív gyûjtésre. A bevezetett gyûjtés természetesen ingyenes.

Debrecen közgyûlése úgy határozott, hogy a szelektív gyûjtést a törvény által elõírt határidõ elõtt be kell vezetni a városban. Plusz elõnyt jelent, hogy a kezdeményezés egyben felkészülés is az ISPA program keretében megvalósuló teljes körû szelektív gyûjtésre.

Hogyan indították el a szelektív gyûjtést?

A szakmai tapasztalatok alapján a legsûrûbben lakott városrészekben, a lakótelepeken kezdtük el. 2001. novemberében indult a gyûjtõszigetek kialakítása: Tócóskert és Tócóvölgy városrészben 8 helyszínen. 2002. januártól a két legforgalmasabb bevásárlóközpontnál, TESCO és METRO áruházaknál, áprilistól pedig újabb 30 helyszínen telepítettünk edényzetet.

A kialakított szigeteken milyen frakciókat gyûjtenek?

Az európai normáknak megfelelõen, három különbözõ színû edényben a PET palackokat, az üvegeket (mindenféle színût) és a papírt. Áprilisban hirdettük meg a szerves hulladékok szelektív gyûjtésére és hasznosítására mozgósító programunkat. A program keretében cégünk az érdeklõdõk számára térítésmentesen komposztáló edényzetet biztosít.A részvétel egyetlen feltétele a komposztálási napló vezetése. Ehhez kapcsolódóan tájékoztató anyagokat is eljuttatunk az érdeklõdõkhöz mind a komposztálásról, mind az edények használatáról.

Milyen tapasztalatokat gyûjtöttek az indulás óta?

A részvétel és a hulladék mennyisége várakozáson felülinek mondható, az edények kihasználtsága magas. Sajnos, a mennyiség növekedésével a szennyezett anyag aránya is emelkedett. Míg a lakosság eleinte a frakciókat szisztematikusan külön gyûjtötte, addig az utóbbi idõben válogatás nélkül mindent bedobálnak, vagy összekeverik a frakciókat. Szerintünk a szelektív gyûjtés lényege nem az, hogy a speciális edények teljes tartalmát újra kell válogatni, hogy egy munkából kettõt csináljunk. Az utóválogatás támogatja a szelektív hulladékgyûjtést, de nem helyettesíti a résztvevõk megfelelõ hozzáállását. Az utóválogatás megnehezíti és megdrágítja a gyûjtést. Ezzel a felelõtlenséggel lakótársaink munkája, elhivatottsága vész kárba!

Eleinte két, mára egy hét alatt telnek meg az edények, ezért gyakrabban kell ürítenünk. Legtöbb a mûanyag hulladékból gyûlik össze, melyet hetente kell üríteni. A papír és üveg kéthetente kerül begyûjtésre. Új tapasztalatunk, hogy a nyári hónapokban hétvégére üresen kell állniuk az edényeknek, mivel akkor keletkeznek a nagyobb mennyiségben gyûjthetõ hulladékok, és a családoknak akkor van idejük azok elhelyezésére.

Hogyan sikerült megteremteni a program anyagi hátterét?

Cégünk a jármûvet és az elsõ két ütem edényeit szerezte be, illetve biztosítja a program mûködését. A város pedig pályázati úton szerezte be a mûanyag gyûjtõedényeket, melyeket a szigeteken helyeztünk el.

Hogyan végezték a program bemutatását, "reklámozását", hogyan tájékoztatták a lakosságot a kezdeményezésrõl?

Széleskörûen folyt, illetve folyik ez a tevékenység. Elsõsorban a helyi médiát vettük igénybe. Stúdióbeszélgetések, riportok hangzottak el a közszolgálati és kereskedelmi rádiókban, cikkek jelentek meg a városi és megyei napi- és hetilapokban. A gyûjtõszigetek környékén plakátokat helyeztünk ki, az edényekre információs matricák kerültek. Április 27-én nyereményakciót hirdettünk, ahol a szelektíven gyûjthetõ hulladékokat behozók közt ajándékokat sorsoltunk ki. Elkészült egy tájékoztató szórólap is, melyet igyekszünk minél több háztartásba eljuttatni.

Lehet gazdaságosan mûködtetni a rendszert?