A kötet a 110. adásánál járó televíziós esszésorozat (Duna Televízió) 50-110. darabjának szerkesztett szövegváltozata, illetve néhány olyan nagyobb lélegzetû mû, amelybõl több tévéesszét forgattak.

Ízelítõül leghelyesebb a kötet gondolati gerincét adó ún. "Czakó-törvényekbõl" vett idézeteket mutatni a jövendõ olvasónak:

Szemét-törvény: a gazdaságkori hulladéktermelés az avulás - ún. erkölcsi kopás - állandó gyorsulása miatt meghaladja az általános növekedést, tehát minél fejlettebb egy iparág, vagy tevékenységi forma, annál több szemetet gyárt. Más szavakkal: bárminek a fejlõdését az mutatja a legbiztosabban, hogy milyen sebesen söpri kukába az általa termelt javakat.

A kultúrcikkek Gazdaságkorban - a könyvek, a zenék, a szobrok, majd a filmek, a mûsorok - mértéktelenül termelõdnek. Politikai rendelésre, vagy piacra, ám üresek, kultusztalanok. Egyik csicsás, a másik szikár konstrukció, de mind lényegtelen. A kábák mûvészete; készítésük technikai kérdés, befogadásuk fogyasztási gesztus, nem kell hozzá fölébredni. Céljuk a szórakoztatás, a kikapcsolódás. Kikapcsolni az embert saját sorsából, nehogy észrevegye, mit mûvelnek vele.

Szerényen kimondhatjuk a Giccs-törvényt: a kereskedelmi/politikai mûvészet kizárólag giccset termel, míg a korábbi, vallási társadalmak a fogalmat sem ismerték. Ügyetlen, suta képet persze mindig festettek, sánta rímet is eszkábáltak, de nem errõl van szó. Az egyházmûvészeti selejt a giccsnek a legundorítóbb, mert legkorruptabb fajtája.

Az Értéktelenség-törvény lényege: a búzát eldobni, a pelyvát dagasztani. Röviden így fogalmazhatjuk meg: minél távolabb esik valamely tevékenység a tényleges értékteremtéstõl, annál jövedelmezõbb. Emberre lefordítva: minél haszontalanabb valaki, Gazdaságkor annál inkább megbecsüli. Mondhatjuk Kontraszelekció-törvénynek is.

Ha munkánk mûvelés, nincs szemét. Ha a kettõ elválik, akkor elõbb-utóbb egymással szembefordul: a munka a mûvelés ellentétévé válik. Hatályba lép a Szemét-törvény. Ha a kultuszt kiszorítják a kultúrából, akkor a kultúrcikkek mind egy szálig giccsé válnak, állapítja meg a Giccs-törvény. Az értéktelenség-törvény leírja, hogy minél haszontalanabb valami, a piac antul inkább tiszteli. S mindez egyesül a Szembefordulás-törvényben, amely leszûri a tapasztalatokat: a szellemi alapjukról leszakadt dolgok szöges ellentétbe kerülnek eredetükkel, és minden módon megsemmisíteni igyekeznek azt.

A szerzõ és a Boldog Salamon Kör kiadása, 2002, kb. 320 oldal, ára: 1800 forint, kapható néhány könyvesboltban és megrendelhetõ a Boldog Salamon kör címén: 1038 Bp. Templom u. 38. [email protected], T: 243-4842.