Vadlerakók a városban és közvetlen környezetében egyaránt találhatók. A lakók válogatás nélkül hordják ezekre a helyekre a háztartásokban keletkezett szemetet. Ez természetesen nem csupán esztétikailag hat rombolóan, hanem esetenként igen veszélyes lehet az emberre és környezetére nézve egyaránt. Ezekben az illegálisan lerakott szemétkupacokban gyakran találhatók elhasználódott szárazelemek, akkumulátorok, gumiabroncsok, sõt néha elhullott állatok tetemei is elõfordulnak. Ezeket a helyeket feltérképeztük, az adatokat számítógépre vittük, beépítettük térinformatikai rendszerünkbe. Lehetõségeinkhez mérten (több-kevesebb sikerrel) megpróbáltuk felszámolni ezeket az illegális lerakókat és elszállítani onnan a szemetet. E nagyszabású munkába bevontuk egyesületünk tagságát, valamint az iskolákból is sok lelkes diákot szerveztünk. A megtisztított területek sorsát folyamatosan figyelemmel kísértük, kísérletet tettünk õrzésükre a hulladékok ismételt lerakásának megakadályozására. Ezt a munkát gyerekekkel oldottuk meg, akik nagyon lelkesen végezték el a feladatot. Az, hogy fiatalok bevonásával dolgoztunk, erõsítette a program környezeti nevelési vonatkozásait is. A "nagytakarítás" végén szerény lehetõségeinkhez mérten vendégül láttuk segítõinket.

A nyilvánosság erejét is felhasználtuk annak érdekében, hogy minél többen értesüljenek errõl a problémáról. A túrkevei kábeltelevízió Zöld Kuckó címû adásában bemutattuk a túrkevei illegális hulladéklerakókról készült rövidfilmünket. A témáról ezen kívül helyi lapokban rendszeresen közlünk cikkeket, írásokat.

Megpróbáltuk kideríteni, hogy kik azok, akik így rakják le a szemetet. Ennek érdekében több személlyel is beszélgettünk, és az általános megállapítás az volt, hogy a környékbeli lakók szinte mindegyike helyez el itt szemetet. Ez azért is elszomorító, mert a szeméttelep csak néhány száz méterre található, és lustaságból, nemtörõdömségbõl itt szórják szét a hulladékot. A telepre vezetõ út mindkét oldalán kupacokban hever a sok szemét.