Reklám az amerikai iskolákban
Tedd az iskoládat reklámmentes övezetté! - hangzik az Adbusters kanadai folyóirat egyik közelmúltbeli írásának címe; noha a felsorolt példák időnként furának tűnhetnek, a vázolt folyamat azonban már mifelénk is megindult, és talán nem árt egy pillantást vetni arra, hová is fajulhatnak a dolgok.
A szerző azt állítja az észak-amerikai tanulókról, hogy minden egyes alkalommal, amikor belépnek az iskolájukba, áruba bocsátják őket. A reklámipar jelentős "fejpénzt" tűzött ki rájuk, hiszen az iskoláskorúak 300 milliárd dollárnyi vásárlóerőt jelentenek - akár azáltal, hogy maguk költenek, akár úgy, hogy szüleik kiadásait befolyásolják. Nincs mit csodálkozni tehát rajta, hogy a reklám-őrült fejvadászok arra az egyetlen helyre vetették ki hálójukat, ahonnan nem lehet menekülni előlük: az iskolákra.
Új-Mexikótól Új-Skóciáig a Coca-Cola vagy a Pepsi az iskoláknak tanulónként 10-től 20 dollárig terjedő összeget fog fizetni azért, hogy kizárólagos jogot nyerjen üdítői árusítására. A vállalatok "ingyenes" oktatócsomagokat készítenek. Az egyik például kisgyermekeknek szóló számolós játékot talált ki, melyben a cég süteményeiben található csokoládé-darabkákat kell összeszámolni. A másik nálunk is ismert multi "művészeti projektjében" rizspelyhekből szobrot lehet készíteni. Akad vállalat, mely száj-higiénéről szóló órákat támogat, amennyiben azokon termékeit osztogatják. Egy zacskós leveseket gyártó vállalat pedig olyan tananyagot ötölt ki, melyen egy szósz viszkozitását kellett összehasonlítani a rivális cég hasonló termékével - ezt az oktatócsomagot később szégyenszemre visszavonták. (Ez tán még az amerikaiaknak is sok volt.) Ezen a téren azért mi sem maradtunk le, hiszen jónéhány évvel ezelőtt a Tetra Pak gyönyörű kiadványaiban hirdette a kisikolásoknak: az övé a legkörnyezetbarátabb csomagolás.
Egy gyógyszergyár emberei iskolákat keresnek fel és a depresszióról beszélnek, az Exxon (az a vállalat, mely annak idején az egyik leghírhedtebb környezeti katasztrófát okozta Alaszka partjainál) ökológiai tananyagában Alaszka csodálatos környezeti állapotát méltatja. Egyes iskolák reklámfelületet adnak el folyosóikon, az iskolabuszokon, óriásplakátokat helyeznek el az udvaron.
Üdvözlet a tüdõszanatóriumból |
A vállalatok az iskolákon keresztül adatokat/információkat is gyűjtenek a fiatalokról: New Jerseyben olyan 27 oldalas kérdőívet töltettek ki az elemistákkal, mely tulajdonképpen egy tévétársaság reklámfelmérése volt, Massachusettsben pedig a tanulók két napon át gabonaneműeket kóstolgattak és felmérőlapokat töltöttek ki. Egy vállalat "ingyenes" számítógépekkel és internet-elérhetőséggel kedveskedik az iskoláknak, hogy aztán megfigyelje a fiatalok hálózati böngészési szokásait, és az így nyert adatokat korra, nemre és címre való lebontással eladja ügyfeleiknek.
A Channel One nevű társaság szintén "ingyenesen" tévékészülékeket és egyéb audiovizuális berendezéseket szállít az iskoláknak, így az ott "tanulók" naponta kénytelenek az ő műsoraikat és természetesen reklámjaikat nézni. Egy másik vállalat az iskolai öltözőhelyiségekben helyezi el tábláit, melyeken különböző reklámokat láthatnak a hirdetésekre éhes fiatalok. Mindenesetre a cikk szerint az Egyesült Államok középiskolásainak 60%-át sikerül ilyen módon elérniük.
Vigasztalásul néhány üdvös intézkedésről is olvashatunk:
Kalifornia állam olyan törvényt fogadott el, mely az iskoláknak csupán az iskolaszék döntését követően teszi lehetővé, hogy üdítő-gyáraknak kizárólagos eladási jogokat adjanak el. A képviselőház elé olyan törvényjavaslat került, mely megtiltaná a cégeknek, hogy a szülők beleegyezése nélkül reklámokkal kapcsolatos adatokat gyűjtsenek az iskolákban. Két kanadai tartomány pedig kitiltotta az osztálytermekből az ottani iskolai tévéhálózatot.
Egy montreáli egyetem diákjai tavasszal "népszavazáson" foglaltak állást azellen, hogy a CC kizárólagos jogot szerezzen a "tanintézmény" területén történő üdítőital-árusításra. Ez volt az első alkalom, amikor egy észak-amerikai "kampusz" a multi ellen foglalt állást. Az iskolák és egyetemek az utóbbi időben valóságos küzdőterekké változtak a két nagyvállalat (a Coca-Cola és a Pepsi) ádáz csatájában.
Egy tengerentúli cég, melynek húskészítményével mikrohullámú sütőben két hosszú percen át kellett pepecselni, belátta: terméke immár elavult, a fogyasztóknak nincs ennyi elfecsérelni való idejük. Hosszas fejtörés árán sikerült elérniük, hogy öt másodpercre csökkenjen az ebédfőzés elkerülhetetlenül időrabló és fáradságos művelete.
Forrás: Adbusters