CSALÁN
Környezet- És Természetvédõ Egyesület

Az egyesület 1997-ben alakult, fõként a környezetvédelem iránt elhivatottságot érzõ egyetemisták szervezésével. Célunk a helyi környezetvédelmi problémák megoldásának elõsegítése, a környezetkárosítás csökkentése megelõzéssel, illetve a környezetvédelem és a környezettudatos életmód népszerûsítése.

Akciókat, elõadásokat, fórumokat szervezünk a városban, lehetõségeinkhez mérten igyekszünk felkarolni és nyilvánosság elé tárni a város környezetvédelemmel kapcsolatos problémáit, valamint megfelelõ megoldást keresni rájuk.

Számos alkalommal szerveztünk környezetvédelmi vetélkedõt általános iskolásoknak, folyamatosan dolgozunk a Zöld Napok rendezvénysorozaton, melynek keretében elõadásokat, vitaesteket, filmvetítéseket szervezünk a Veszprémi Egyetemen. Üzemeltetünk egy Zöld Boltot is, ahol környezetbarát termékeket, szakkönyveket, újrapapír füzeteket vásárolhatnak az érdeklõdõk. Egyesületünk tagjai végezték a Dörögdi-medence környezetvédelmi felmérését. Kerékpár Fórumot szerveztünk a Veszprém-Balatonalmádi között tervezett kerékpárút megépítése érdekében. Terveink szerint a továbbiakban is szeretnénk tenni valamit az ügy elõmozdításáért: jelenleg egész napos programmal egybekötött kerékpártúrát szervezünk a városlakóknak a tervezett nyomvonal megismerése céljából. A veszprémi Önkormányzattal és a Civil Szervezetek Szövetségével együttmûködve egy városi Környezetvédelmi Irodát mûködtetünk májustól a városközpontban. Ezzel szeretnénk elérni a társadalmi részvétel növekedését a város környezetvédelmében, tanácsadással állunk a polgárok rendelkezésére, megtehetik észrevételeiket, illetve a helyi médián keresztüli tájékoztatással kívánjuk felhívni a lakosság figyelmét a különféle környezeti kérdésekre.
Csalán Egyesület 8200 Veszprém, Szabadság tér 15. (88)410-887
[email protected]

CSEMETE

Hulladékgazdálkodás 1999-ben

Az év elején került terjesztésre tavaly õsszel készített , a Szeged és régiója hulladékhelyzetét tárgyaló kiadványunk: "A mi kis szemétdombunk". A füzetet a Zöld Családok programsorozatunkhoz kapcsolódóan állítottuk össze, de a magasabb példányszám módot adott a szélesebb körû terjesztésre Tanácsadó Irodánkon és az egyesület aktivistáin keresztül.

Annál is inkább szükséges volt erre, mert - mint arról a KukaBúvár õszi számában beszámoltunk - lehetõségünk van szoros együttmûködésre a Szegedi Környezetgazdálkodási Kht-val. A Kht. 1999-tõl korszerûsítette hulladékkezelési technológiáját, s az ehhez szükséges lakossági tájékoztatásban és szemléletformálásban a mi segítségünket kérte. Tevékenységünkhöz a Kht. helyiségeit használhatjuk, illetve jól felszerelt ötven fõs elõadóterme ideális kiállítások, elõadások és egyéb rendezvények számára

A CSEMETE a Kht. Zöld Pont irodájával közösen látott hozzá a munkához. A már addig is futó, általános és középiskolai korosztály számára összeállított programsorozatunk ez évtõl tekintélyes méretû hulladékgazdálkodási kérdésekkel foglalkozó résszel bõvült. Kezdetben heti két alkalommal tartottunk foglalkozásokat, majd az év második felében gyakrabban, hogy a célközönséget könnyebben elérjük, sõt kérésre intézményekbe is kimegyünk. A Kht-n keresztül Hézer Zsolt személyében egy lelkes óvópedagógus segítõre akadtunk. A foglalkozásokon nagy súlyt fektettünk a korcsoportnak megfelelõ tálalásra, így a játékos, interaktív feladatok és elõadások mellett egy vetélkedõsorozat keretében a gimnazisták már saját maguk is kipróbálhatták, hogyan tudják a megszerzett ismereteket társaiknak átadni.

A Föld Napja alkalmából tartott hagyományos, nagy sikerû helyi rendezvényünk lehetõséget adott az iskolai csoportok közti egész éves "Föld-fordulás" vetélkedõ újabb fordulójának megrendezésére. A VacKörTe ifjúsági szervezet által összeállított vetélkedõ anyagában ez évben kiemelten jelent meg a hulladékgazdálkodás. A versenyre készült "'szemétszörnyekbõl" azután szoborkiállítást rendeztünk Szeged fõterén. A szemétszörnyek késõbb bekerültek a Kht. elõadóhelyiségébe is, ahol állandó kiállítást rendeztünk be részben bemutató, részben foglalkoztató jelleggel.

1999. egyébként is a kiállítások éve volt, hiszen Budapest után elsõként hozzánk érkezett a Humusz vándorkiállítása. Eltekintve a helyszûkétõl, a vártnál is nagyobb érdeklõdés mutatkozott a téma iránt, akadt olyan pillanat is, amikor egyszerre három iskolai osztály próbált meg benyomakodni a kiállítóterembe. Az esemény kapcsán szintén átütõ sikere volt a "Szemét egy film"-nek is, azóta számos iskolából igényelték. Türelmetlenül várjuk a végleges változatot.

Harmadik, hulladékgazdálkodással foglalkozó állandó kiállításunkat Sándorfalván, a regionális központi lerakónál alakíthattuk ki, a felkérést éppen a vándorkiállítás sikerének köszönhetõen kaptuk meg. A központi lerakóhoz idén szeptemberre regionális hulladék-válogatómû épült. A csarnok az ún. "zöld zsákos rendszer" részeként üzemel, ami már a kommunális hulladék szelektív gyûjtésének részleges megvalósulása. A lakosság a zöld zsákokba csak a csomagolóanyagokat gyûjti elkülönítve a többi hulladéktól. A válogatómûben azután ezt hétfelé választják szét: mágnesezhetõ fémekre, hullámkartonra, fekete-fehér újságpapírra és színes papírra, mûanyag fóliákra és PET-palackokra, valamint külön kezelik az összegyûlt egyéb vegyes mûanyagot.

Ami a zöld zsákos rendszerbõl kimarad, azt sem hagyjuk veszendõbe menni. A CSEMETE biokertész szakosztálya évek óta szorgalmazza a szerves hulladékok komposztálással való újrahasznosítását. Mivel nem állíthatunk minden kiskertbe komposztálóládát, mi kerestük meg az iskolákat. Az idei évben újabb negyven oktatási intézményt láttunk el komposztálóládával remélve, hogy a jó példa ragadós, és a diákok az iskolában megismert módszert közvetítik a szülõk felé.

Szintén közremûködõként részt vettünk a hulladék-válogatómûben novemberben rendezett nyílt napon, ahol a vonzáskörzethez tartozó oktatási intézményekbõl összesen 1050 gyerek látogatta meg a csarnokot egyesületünk munkatársainak szakvezetésével.

CSEMETE Egyesület
6720 Szeged, Stefánia 6.
(62)424-392
[email protected]

Dorogi Környezetvédelmi Egyesület

Az egyesület 1989-ben alakult azzal a céllal, hogy Dorog városának és környékének ökológiai állapotát figyelemmel kísérje. Munkája során igyekszik a környezetvédelem érdekében kedvezõen befolyásolni a különbözõ társadalmi és gazdasági folyamatokat. Véleményt nyilvánítunk környezetvédelmi ügyekben az önkormányzat vagy más hatóság, hivatal döntése elõtt, képviseljük a lakosság érdekeit és szemléletformáló munkát is végzünk.

Számos tevékenységet folytatunk, ezek közül talán a leginkább kiemelkedõ, hogy 1989. óta - független szakértõ bevonásával - folyamatosan próbáljuk megismerni a településünkön mûködõ üzemek környezetvédelmi illetve környezetkárosító tevékenységeit. Nevünk a köztudatba leginkább a helyi égetõmû révén került be: foglalkoztunk - és foglalkozunk - az égetõ által okozott környezeti problémákkal, részt vettünk üzembehelyezési eljárásánál, külföldi szakértõket vontunk be az ezzel kapcsolatos munkákba, folyamatosan részt veszünk az önkormányzat környezetvédelmi bizottságának munkájában, külsõ szakértõk segítségével elvégeztük Dorog környezeti állapotának felmérését (melyrõl tanulmányt is megjelentettünk), továbbá összehasonlító vizsgálatokat végeztünk szennyezett és tiszta levegõjû településeken élõ gyerekek egészségi állapotáról. A lehetõségekhez mérten minél több fásítási akciót szervezünk.

Az égetõvel kapcsolatos problémákon kívül természetesen igyekszünk egyéb környezetvédelmi ügyekkel is foglakozni, mint például a Palatinusz-tó vízszennyezésének jelzése, illegális hulladéklerakók bejelentése és felszámolása, illetve más - aktuális - környezeti ártalmak feltárása.

Öt évvel ezelõtt kapcsolódtunk a Körlánchoz, melynek köszönhetõen részt vehetünk a környezeti nevelésben. Ennek kapcsán és révén is próbálunk a lakossághoz szólni, tudósítani õket a környezeti problémákról. Egyrészt igyekszünk minél több olyan helyi környezeti ártalmakkal kapcsolatos információhoz juttatni az embereket, melyek közvetlen hatással vannak mindennapjaikra; másrészt próbálunk lehetõséget biztosítani számukra, hogy véleményüknek hangot adhassanak, akaratukat megfelelõ módon érvényesíthessék. Ez része felvilágosító és szemléletformáló tevékenységünknek, melyet jelentõs mértékben segít egyesületünk ZÖLD SOROK címû környezetvédelmi lapja.

Dorogi Környezetvédelmi Egyesület
2510 Dorog, Petõfi tér 25.
(33)431-978

Egyetemi Zöld Kör

Az Egyetemi Zöld Kör az V. kerületi Vadász utca 29. szám alatt 1998. eleje óta mûködtet egy kicsiny Zöld Boltot és egy Zöld Könyvtárat. A Zöld Boltban környezetbarát és csomagolástakarékos/mentes termékek árusítására törekszünk: a mosóporokhoz papírzacskókat, a krémekhez visszaváltható üvegeket használunk, a mosogatószereket, samponokat, tusfürdõket pedig kimérve - azaz a vevõ által hozott göngyölegbe adagolva - forgalmazzuk. Szeretnénk, ha ez a módszer elterjedhetne (újra megjelenhetne) a kereskedelemben, hiszen rengeteg csomagolási hulladéktól szabadíthatnánk meg magunkat és környezetünket. Tapasztalataink szerint az emberek egy része kifejezetten erre a stílusra vevõ; igazán ráharaphatna már erre a témára valami talpraesett vállalkozó, hogy ne nekünk (kiknek ereiben egy csepp kereskedõvér sem csordogál) kelljen ilyesmivel foglalkoznunk.

Egyetemi Zöld Kör Egyesület
1054 Budapest, Vadász u. 29.
(80)269-446
fax: (1)302-3148
[email protected]

Egyetemes Létezés

Természetvédelmi Egyesület (Etk)
Budapest

Egyesületünk 1983-ban alakult E.L.T.E. Természetvédelmi Klub néven. A kezdeti idõszak legjelentõsebb sikere a szársomlyói, botanikai ritkaságokban gazdag védett terület megmentése volt. 1987. tavaszán - a BME Zöld Körrel és más egyetemi klubokkal együttmûködve - megrendeztük az elsõ hazai "Savas Esõ Hetet".

Azóta is számos akciót szerveztünk egyedül vagy más zöld szervezetekkel összefogva. Öt munkacsoportunk mûködik: 1. Gaia Sajtószemle 2. Génpiszka Munkacsoport 3. Bankfigyelõ Munkacsoport 4. Vidravédelmi Munkacsoport 5. Zöld Utánpótlás (ZUP) Munkacsoport. Ezek közül a HuMuSz tevékenységéhez a Génpiszka és a ZUP Munkacsoportok munkája kapcsolódik, mindkettõrõl írtunk már a KukaBúvár hasábjain.

A Génpiszka Munkacsoport a génmanipuláció alkalmazásának környezeti és egészségügyi következményeivel foglalkozik, illetve az ezekbõl fakadó hátrányok és károk kiküszöbölésére törekszik. A csoport igyekszik nyomást gyakorolni a téma szigorú szabályozásának érdekében, és részt vesz a Géntechnológiai Bizottság (idegtépõ) munkájában. A génpiszkálás ügye kapcsolódik az ökológiai fogyasztóvédelemhez is, hiszen a génpiszkálás hatásairól szóló megfelelõ, hiteles tájékoztatás mindannyiunk érdeke. Az ökológiai fogyasztóvédelem legfõbb üzenete: "a környezetvédelmi problémák túlnyomó része (ha nem mind) a fogyasztói társadalom szemléletébõl és mûködésébõl ered. Az állandó és fokozódó fogyasztásra késztetés, a mesterséges igénykeltés okozza természeti erõforrásaink egyre gyorsabb felélését, a hulladékhegyek növekedését." (KukaBúvár 1999. õsz)

A ZUP tagjai a budapesti egyetemek szelektív papírgyûjtésének megszervezését tûzték ki célul. Eddigi próbálkozásaikról már rengeteget olvashattatok a KukaBúvárban. (Itt szeretnénk elnézést kérni az ELTE lágymányosi gondnoknõjétõl az egyik írásunkban megjelent jogtalan jelzõkért, igazán nem akartuk megbántani.) Összegzésként csak annyit, hogy a papírgyûjtés megszervezése nem egyszerû feladat, de kellõ számú emberrel (általában ez nem jön össze.) és lelkesedéssel a dolog -- egy bizonyos szintig - viszonylag könnyen megoldható. A legfõbb baj mindig ott kezdõdik, amikor azt szeretnénk elérni, hogy a gyûjtés az egyetemi "hulladékgazdálkodás" részévé váljon, azaz ne nekünk kelljen elszállítatni a papírt, és ne azon múljon a gyûjtés folytonossága, hogy van-e az adott egyetemen olyan hallgató, aki szívén viseli ennek sorsát. Számunkra ugyanis egyértelmûnek tûnik, hogy az egyetemek a papír különgyûjtésével csak nyerhetnek, hiszen egyrészt csökken a keletkezõ szemét (mert a papír nem a kukákba kerül), kevesebb lesz a szemétdíj, plusz az elszállított papírért is csordogál némi pénz. Mindezek mellett pedig szerintünk egy felsõoktatási intézménynek mindenképpen figyelnie kellene az ilyen és ehhez hasonló "környezetvédelmi útmutatásra". Kár, hogy ez - a jelek szerint - csak nekünk nyilvánvaló. Azért szerencsére akad néhány kivétel is.

A Gaia Sajtószemle egy több mint 15 éves múltra visszatekintõ, 2-3 hetente megjelenõ kiadvány, mely a hazai és külföldi környezetvédelmi sajtó keresztmetszetét kínálja, de emellett híreket, vitákat és egyéb írásokat is közöl. Érdemes megismerni! http://www.foek.hu/gaia

A Bankfigyelõk csoportja a CEE Bankwatch Network nevû nemzetközi hálózat tagjaként a többoldalú befektetési bankok (pl. Világbank, EBRD, EIB) magyarországi jelenlétének környezeti hatásaival foglalkozik. E nemzetközi pénzügyi intézmények mind projektjeik, mind politikai tanácsaik révén hatnak az ország gazdasági fejlõdésére, ennek pedig többnyire kiterjedt környezeti következményei is vannak. Mivel ezek a bankok elvileg társadalmilag elszámoltathatók (részvényeseik kormányok, tõkéjük adókból befolyt pénzbõl származik) a Bankfigyelõ Munkacsoport igyekszik ezt a gyakorlatba is átültetni. Hírlevelük tartalma: ismertetés a bankokról, energia rovat, EU rovat, nemzetközi kitekintés rovat, aktuális rövid hírek, beruházások.

A Vidrások a veszélyeztetett, de európai viszonylatban még mindig jelentõs hazai vidraállomány védelmét tûzték ki célul. Ennek érdekében folyamatosan vizsgálják a hazai populációt, felvilágosító és népszerûsítõ munkát végeznek. Kidolgozták a védett állatok okozta károk felmérésének és a törvényes kártérítés lehetõségének módszertanát, jelenleg pedig egy somogyi vidramentõ és bemutató állomás létrehozásán fáradoznak.

Ha valaki szeretne besegíteni, csatlakozni valamely munkacsoporthoz, szeretettel várjuk kedd esténként Budapesten az V. kerületi Vadász utca 29-ben. Aki csak érdeklõdne, a honlapunkon lehet még bõvebbet megtudni rólunk.

E. L. T. Egyesület
Budapest, Vadász u. 29. 1054
(80)269-446
fax: (1)302-3148
[email protected]

Gaja Egyesület

Egyesületünk mottója: "GAIA, a Föld isten anyja a görög mitológiában. A GAJA egy patak Fejér megyében. Közük van egymáshoz." Tíz évvel ezelõtt alakultunk meg, néhány lelkes, a környezetvédelmi problémákra érzékeny szakember kezdett szervezett formában tevékenykedni a környezetért, melynek eredményeként az elmúlt évtized alatt jó néhányszor sikerült a helyi - kispolgári, fogyasztói, hivatalnoki - állóvizet felkavarni.

Fõ célunk a természetes illetve a mesterséges környezet védelme. Foglalkozunk lakossági érdek- és fogyasztóvédelemmel, környezeti neveléssel, valamint igyekszünk hiteles tájékoztatást adni a környezetvédelem problémáiról. Olyan társadalmi akciókat kezdeményezünk vagy kapcsolódunk mások által szervezett rendezvényekhez, melyek célja a természeti értékek és erõforrások megõrzése. Az elsõ ilyen jellegû, önként vállalt feladatunk a szovjet csapatok által felhagyott katonai bázisok területén lévõ hulladékok feltérképezése és azok eltakarításában való részvétel volt.

Székesfehérvár-Sóstón, a régi katonai lõszerraktár és lõtér területén - melynek egy része természetvédelmi terület - több éven keresztül szerveztünk hulladékgyûjtõ, környezetvédõ és természet-ismertetõ táborokat diákok bevonásával. A környezeti nevelést szem elõtt tartó táborokat egyéb helyszíneken is életre hívtunk kihasználva megyénk különlegesen szép természeti adottságait, valamint tagjaink szakismeretét. Volt hulladék-mentesítõ és rekultivációs táborunk, faültetõ és nádarató tábor, valamint patakfeltáró vándortábor Fejér megye északkeleti részében.

Rendszeresen fogadunk diákcsoportokat vízminõség-védelmi és szennyvízkezelési témákban, a diákok tanfolyamokon, terepi bemutatókon vehetnek részt, valamint laboratóriumi gyakorlatokat végezhetnek. Megismerkedhetnek a biológiai víztisztítók élõlényeivel, a szennyvíziszap komposztálásával, a különbözõ vizsgálati módszerekkel, mûszerekkel. Egyesületi tagjaink között különlegesen felkészült biológusok, vegyészek, technológusok adnak át ismereteket bármely korosztálynak, általános iskolásoktól egyetemistákig.

Környezeti neveléssel, hulladékos problémákkal és vízvédelemmel súlyozottan foglalkozunk, ez utóbbi kapcsán részt veszünk az idén indult Nemzetközi Vízgyûjtõvédelmi Programban.

Kilencedik éve meghívott tagja vagyunk Székesfehérvár város környezetvédelmi bizottságának, napi munkánk része, hogy humánökológiai szempontokat gyömöszöljünk bele a döntésekbe. Lobbizunk az önkormányzati képviselõknél, ott vagyunk a környezetvédelmet érintõ fórumokon, hasznos kapcsolatokat és együttmûködéseket alakítottunk ki iskolákkal, önkormányzatokkal, civil szervezetekkel, szakmai csoportokkal, hatóságokkal.

Szervezetünk szerencsés adottságú, hiszen sok témában tudunk elismert szakembert kiállítani. Tagjaink között van biológus, mikrobiológus, ornitológus, természetvédelmi szakember, kertészmérnök, növényvédõ szakmérnök, talajtani szakértõ, hidrogeológus, környezetmérnök, vegyészmérnök, agrár-kémikus, informatikus, bányamérnök, agrármérnök, erdész, természetfotós. (Már csak úgy 5-6 fõ zöldvérû jogászra, és párezer önkéntesre lenne szükségünk.)

A Környezeti Tanácsadó Iroda megnyitása óta (1998. január) állandó elérhetõséget tudunk biztosítani a környezeti problémákra érzékeny emberek számára. A lakosság részére létrehozott szolgálat tanácsokat ad, információkat közvetít. Jelentõs környezetvédelmi problémák kerültek napvilágra az ide érkezett bejelentések révén.

Ezekben az ügyekben egyesületünk a környezet és a lakosság érdekében minden lehetséges eszközt bevetve, a testvérszervezetek segítségét igénybe véve próbál eredményeket elérni. Az alábbi, dióhéjba sûrített esettanulmányok rávilágítanak arra, hogy néha egy önkéntesekbõl álló társadalmi szervezet többet képes tenni a környezetvédelemért és így az embervédelemért, mint a hatóságok.

Alba Hodály

Tavasszal kerestek meg minket Mórról. A lakók már két éve folyamatosan jelentgették a hatóságoknak, hogy a kertjük végében elfolyó csapadékvíz-elvezetõ árokban nem víz folyik, hanem valószínûleg mûtrágya. A kanális közelében a fák kiszáradtak, megbetegedtek, a közeli kutak vizével öntözött növények levelei megperzselõdtek. Mivel az árok éppen egy mûtrágyatelep irányából folydogált, a lakókban felmerült a gyanú, hogy esetleg ott kezelik az anyagokat hanyagul.

A hatóság a két év alatt néhányszor dokumentáltan kiszállt a helyszínre. Bejelentkeztek, kedvesen fogadták õket, körülnéztek. Aszfalt lesöpörve, zsákok letakarva, kertész virágot ültet: minden rendben, a lakók túlzottan aggodalmasak. Két év alatt egy hatóság sem vette a fáradtságot, hogy az elfolyó vizet meg is vizsgálja.

Azóta kiderült: a telep irányából naponta mintegy másfél mázsa oldott mûtrágya vándorol a Gaja patakba. A "kiderült" fogalom itt nem természeti jelenségként értendõ; mi vittünk a helyszínre néhány mintavételre alkalmas palackot, és megvizsgáltattuk a vizet.

A vizsgálati eredményeket bemutattuk a hatóságoknak, akik gyorsan cselekedtek: helyszíni bejárással egybekötött tárgyalásra hívták meg az érintetteket. Aszfalt lesöpörve, zsákok letakarva, kertész fát ültet. Minden rendben, az egyesület túlzottan aggodalmas. A szennyezés kimutatására alkalmas mûszert és néhány palackot ismét csak a "Gaja" vitt. Ha már bejutottunk a telepre, belelógattuk a kis okos masinát mindenbe, ami folyt. Tizenöt perc kellett ahhoz, hogy rá tudjunk mutatni arra a prizmasorra, ahonnan a szennyezõanyag származhatott.

A tulajdonosok 6 hónapos határidõt kaptak, hogy elkészíthessék a telep "teljesítmény értékelését" (ez nagyjából megfelel egy régebbi ún. szûkített környezeti hatástanulmánynak, vagyis az üzemeltetõ saját maga ellen kér egy hatósági felülvizsgálatot, hogy az általa közöltek valósak-e).

A futamidõ 2000. január 31-én jár le, a mûtrágya jelenleg is folyik. A Gaja azóta is vizsgálatokat végeztet, hogy dokumentálva legyen a környezetszennyezés.

A "Skála parkolóház"

Szennyvizit

Az utóbbi négy évben Székesfehérvárt is elérte a gátlástalan bevásárlóközpont- és hipermarket-építési hullám. A lakossági tiltakozások eredménytelenül végzõdtek. Nem volt érv, amely megingatta volna a városvezetést abbéli hitében, hogy a fejlõdést szolgálja, ha értékes önkormányzati területeit jóformán fillérekért átadja a multinacionális beruházó cégeknek üzletház építésére. A városfejlesztés átgondolatlansága, a beruházói nyomás, és néha gyaníthatóan a korrupció mára olyan helyzetet teremtett, hogy a vidéki és külvárosi üzletek tönkrementek vagy vegetálnak. Az egész megyébõl és a külvárosokból érkezõ bevásárló-forgalom naponta zúdul a belváros közvetlen környékére. Áldatlan közlekedési helyzet alakult ki, és az amúgy is szennyezett levegõjû, zajos belváros lakónegyedeiben élõk életminõsége jelentõsen romlott. Természetesen azok az emberek is vesztesei a folyamatnak, akik már nem találják meg a lakóhelyükön a gyalogosan is elérhetõ kis üzleteket.

Az elmúlt évben egy esetben mégis sikert könyvelhettünk el a "multikkal" folytatott harcban.

Egy beruházó a Skála Áruház melletti zöld területet szemelte ki magának, ahová parkolóházat akartak emelni, illetve "mellékesen" még hatezer négyzetméternyi üzlet és iroda is helyet kapott volna a hét szintes épületben.

A polgármesteri hivatal és a beruházó kézen fogva igyekeztek mielõbb tetõ alá hozni a közterület értékesítését és az építkezés megkezdését a lakossági tiltakozások ellenében.

Mi viszont a rendezési terv módosításával megbízott céget bombáztuk javaslatainkkal, melynek köszönhetõen elértük, hogy a lakossági igényeket figyelembe vevõ változat is készüljön a rendezési tervbõl. Ezt követõen a lakossággal összefogva tiltakozásokat, fórumokat szerveztünk, aláírásokat gyûjtöttünk, és lobbiztunk az önkormányzati képviselõknél, hogy ezt a változatot fogadják el a közgyûlésen. Sikerrel jártunk.

Erdõ kontra záportározó

Tocsogós legelõ közepén, Székesfehérvár szélén egy alig egy hektáros erdõterület került veszélybe. A várost nyugatról elkerülõ majdani útról lefolyó olajos csapadékvizet, hólevet gyûjtötték volna itt össze. Az engedélyezési eljárás már befejezõdött, mikor értesültünk a problémáról. Az egyesület utánajárásának és figyelemfelhívásának valamint a kiviteli tervek készítõinek köszönhetõen megmaradhat ez az élõhely.

A "kincsesi ügy"

Az elárasztott bányatérségek problémáját a bányában dolgozók "hozták" a tanácsadó irodába (ld. részletesen a KukaBúvárban). Hónapok óta küzdünk, hogy megszerezzük azokat a közérdekû adatokat, tanulmányokat, amelyek ismeretében pontos képet kaphatnánk a tényleges környezetszennyezés mértékérõl, valamint az ivóvizünk minõségérõl. Az egyesület többek között az EMLA segítségével próbálja jobb belátásra bírni a hajdani döntéshozókat, hogy a fogyasztók egészsége és nyugalma, valamint a karsztvízrendszer épsége és kitisztulása érdekében az optimálishoz közelítõ állapotot teremtsenek. Etikai, szakmai és jogi kérdésekben kell tiszta vizet öntenünk a pohárba.

GAJA Környezetvédõ Egyesület
8000 Székesfehérvár, Petõfi S. u. 5.
(22)343-669
[email protected]

GATE Zöld Klub

Gödöllõ

Környezetvédelmi egyesületünkrõl, programjainkról már hírt adtunk lapunk 1999. tavaszi számában. Éppen ezért, most csak az idei hulladékgazdálkodással kapcsolatos tevékenységeinkre, programjainkra térek ki.

Az elmúlt évekhez hasonlóan idén is tartottunk elõadásokat hulladékos, fogyasztóvédelmi témákban (rendszerint a HuMuSz-film vetítésével egybekötve) más NGO-k által szervezett programokon, összejöveteleken.

Október közepén megszerveztük a Környezet- és Természetvédõ Hallgatói Szervezetek Országos Találkozóját, amelyen több hulladékos problémáról is szó esett.

1999. szeptemberében, a tanév kezdetén a kollégium egyik épületében megszerveztük a papírhulladék, üveg és száraz kenyér szelektív gyûjtését és újrahasználatát illetve újrahasznosítását. Akkor még úgy terveztük, hogy csak a kollégium területén gyûjtjük szelektíven a papírhulladékot. Megkerestük a Duna Recycling Bt-t, õk készségesen megígérték, hogy konténereket helyeznek ki, s rendszeresen ürítik azokat. Azonban a cégnek mindez csak úgy éri meg anyagilag, ha viszonylag gyakran megtelnek a papírgyûjtõ kukák. Ezért a papírhulladék különgyûjtését nemcsak a kollégium másik két épületében szerveztük meg, hanem az egyetem teljes területére és a Mezõgazdasági Biotechnológiai Kutatóközpontra is kiterjesztettük azt. A Gödöllõi Agrártudományi Egyetem valamennyi szervezeti egysége, tanszéke rektori utasítás alapján köteles novembertõl a papírhulladékot különgyûjteni. A tanszékekrõl a takarító személyzet viszi a papírt az erre a célra a Duna Recycling Bt. által telepített kék színû, lakattal zárható, 1,1 köbméteres konténerek egyikébe (abba, amelyikhez az adott tanszék kulcsot kapott). A konténerek zárásával elkerülhetõ, hogy kívülrõl bármilyen nem papír alapanyagú szennyezõanyag jusson a konténerekbe. Az egyetemen kilenc, a kollégiumnál öt, a kutatóintézetnél kettõ konténer áll rendelkezésre. A cég ingyenesen szállítja el Budapestre a papírt, így az egyetem is jól jár, hiszen a hulladék elszállításáért és lerakásáért fizetett díj jelentõsen (akár több mint ötven százalékkal) csökken.

A lakossági szilárd szerves hulladékok szelektív gyûjtésével és újrahasznosításával kapcsolatos modell kialakítása - decentralizált komposztálási rendszer (DKR) - az 1997. tavaszán megkezdett program keretében továbbra is sikeresen folyik. Jelenleg a mintaterületen a lakosság 60 %-a vesz részt a szelektív gyûjtésben. A külön gyûjtött szerves hulladék tisztasága 99 %, ez kiemelkedõen jónak számít.

Az elmúlt hetekben egy komposztálási munkacsoportot hoztunk létre, amely a várossal együttmûködve dolgozza ki a jelenlegi hulladékkezelési (lerakás) rendszer alternatíváit, valamint e rendszerek (a helyi megelõzés, szelektív gyûjtés, komposztáló telep létesítése és üzemeltetése, komposzt hasznosítása) közgazdasági elemzését végzi el.

A klub tagjai rendelkeznek saját e-mail címmel, valamint egy közös listaszerverrel: [email protected], amelyen keresztül mindegyikünk elérhetõ.

Hulladékos programjainkkal kapcsolatban Malatinszky Ákos és Hartman Mátyás, komposztálással kapcsolatban pedig Gál Anita ad felvilágosítást.

GATE Zöld Klub
2105 Gödöllõ, GATE Kollégium
(28)522-976
http://spike.fa.gau.hu/zoldklub

REFLEX

Környezetvédõ Egyesület

Gyõr

Küldetésünk

"Egyesületünket a felismerés szülte és az igények. A környezetvédelem szó defenzívát sugall, de - minthogy idõnk van a legkevesebb - nekünk ez nem lehet módszerünk. Ha már felismertük a veszélyt és tudjuk annak okait is, alkotó módon szeretnénk fórumot adni szakemberek és nem szakemberek véleményének, javaslatainak, aktív környezet- és társadalomalakító tevékenységének." (REFLEX Kiáltvány, 1987.)

Egy olyan jövõért dolgozunk, ahol a rövidtávú érdekekkel és materiális értékekkel szemben az általános emberi érdekek és értékek: az egészséges környezet, a tiszta helyi közélet, a cselekvõ szolidaritás lesz a polgárokat vezérlõ társadalmi norma.

Történetünk

I.szakasz: 1987-ben alakultunk és némi jogi Barbatrükkel hamarosan mi lettünk az ország elsõ regionális környezetvédõ szervezete. Célunk az erõs szakmai munka, az állampolgári bizalom megszerzése volt. Ekkor alakultak szakmai munkacsoportjaink és ekkor vállaltuk fel a Bõs-Nagymaros elleni küzdelmet is.

Aztán bekavart a politika. Mint legismertebb helyi civil szervezet, a politikai rendszerváltás hangsúlyos szereplõi lettünk. Mi kezdeményeztük és alakítottuk a gyõri eseményekben meghatározó szerepet játszó Demokratikus Akció Szövetséget (DASZ). A politikából ugyan gyorsan elegünk lett, de máig is meghatározó élmény volt látni a hatalom szemében a rettegést. p>II. szakasz: 1990-tõl ismét a belsõ építkezésre, a lakossági kapcsolat erõsítésére, a stabil vagyoni alap megteremtésére és szakmai elképzeléseink megvalósítására koncentráltunk. Környezetpolitikai céljaink eléréséhez - mint a magyar környezetvédõ mozgalom egyik meghatározó egyesülete - aktív szerepet vállaltunk az országos szakmai szövetségek megalakításában (HuMuSz, Energia Klub). Kezdettõl fogva felkaroltuk, segítettük az erre igényt tartó kisebb helyi szervezeteket.

III. szakasz: Az 1994-es helyi választásokon indult saját jelöltjeink közül egy gyõri képviselõ és egy községi polgármester "futott be". A kísérlet célja: a "zöld gondolatok" elterjesztése, önálló kezdeményezések sikerre juttatása volt, közvetlen politikai környezetben. A kísérletet ugyan több tekintetben kudarcként éltük át, összességében azonban ebben a periódusban jelentõsen nõtt tekintélyünk a lakosságnál és a szakmai szervezeteknél. Mai hozzáállásunkat egyébként nagyban demoralizálja, hogy a környezet védelmében vezetett napi harcainkat még ma is nagyrészt ugyanazzal a garnitúrával, ugyanazzal a szemléttel kell megvívnunk, akikkel tíz évvel ezelõtt. A böcsület még ösztökél, a lendület még tart, de gyomrunk bizony egyre többször tiltakozik.

Szakmai tevékenységünk

Szakmai munkánkat önálló munkacsoportokban végezzük (szigetközi, zajvédelmi, közlekedési, energia, elektroszmog, jogi, stb. munkacsoportok). Szakmai munkánkban kezdettõl fogva kiemelt jelentõséget kap a környezeti nevelés, a lakossági tudatformálás és a nyilvánosság fokozottabb érvényesítése a közügyekben. A HuMuSz megalakításáig egyesületünk szervezte és koordinálta a mozgalom "hulladékos harcát" ("Tapossa laposra" megmozdulás, "Átlátszó akció", hulladékszínház, stb.). Példaértékû volt a hároméves "Zöld Zóna" fedõnevû hulladék-oktatási programunk és mi kényszerítettük ki a minisztériumból a szervezett iskolai elemgyûjtés beindítását (talán ezért is akar a KöM most kifarolni belõle). Úttörõ munkát végeztünk az ökológiai fogyasztóvédelem jelentõségének felismerésében és tudatosításában.

A 8 éve indított jogsegélyszolgálatunk, az 5 éve nyitott Környezeti és Fogyasztóvédelmi Tanácsadó Irodánk, 1 éves önálló Energia Tanácsadó Irodánk ingyenes ügyintézéssel áll a lakosság szolgálatára.

Saját pályázatként, állami feladat átvállalásaként, vagy más önkormányzatok megkeresésére számtalan projektet vezényeltünk le. Már negyedik éve monitoringozzuk a szigetközi ágrendszert és több közeli természetvédelmi területen végzünk szakmai vagy fenntartási munkát. Eddig negyvennél több szakmai és mozgalmi brosúrát adtunk ki, kiállításokat, nagyrendezvényeket és számtalan utcai akciót rendeztünk.

Szakembereink rendszeresen tartanak iskolai elõadásokat, gyerekeknek vetélkedõket, pályázatokat írunk ki, táborokat mûködtetünk a Bakonyban (a három éve felgyújtott oktatóközpontunkat újjáépítettük). Rendszeresen rendezünk lakossági fórumokat, aktív részvevõi vagyunk az országos jogalkotási folyamatnak.

A szakmai és érdekképviseleti munkánk hatékony ellátása érdekében mindig figyelmet fordítottunk a társadalmi kapcsolatok erõsítésére, a demokratikus mûködési formák, a legális jogi és nem jogi eszközök gyakorlására.

Jövõbeni terveink, céljaink

Az egyesületi szervezetfejlesztõ munkánk ill. tevékenységünk lakossági-szolgáltató jellegének fokozása és kiterjesztése az életminõséget meghatározó kapcsolódó területekre (súlypont: környezet-egészségügy és fogyasztóvédelem). Non profit szervezetek közötti együttmûködés erõsítése, az érdekképviseleti és közhatalmat ellenõrzõ szerepünk fokozása, az állampolgári részvétel jogi és nem jogi lehetõségeinek tudatosítása, a környezet állapotának javítása, a környezeti nevelési - felnõtt tudatformálási munka további erõsítése. Na, és persze mindehhez az egyesület biztos anyagi-vagyoni alapjának megteremtése.

Megjegyzés: Ez utóbbival kapcsolatban - hála szakértõ miniszterünk üdvös mûködésének - most ott tartunk, hogy megélhetésbõl kifolyólag kénytelenek vagyunk eladni a gyerekeknek épített bakonyi oktatóbázisunkat. Pártüdülõnek, vadásztanyának biztos baró lenne. Hé, urak, ott a parlamentben, nem kell valakinek!?

REFLEX Környezetvédõ Egyesület
9024 Gyõr, Bartók B. u. 7.
(96)316-192
[email protected]

Szalamandra

Sport, Turisztikai, Természet- és Környezetvédelmi Egyesület

Szentendre

Az 1992-ben alakult egyesület elsõdleges célja a környezeti nevelés színvonalának emelése. Mivel erre a tevékenységre nem csupán az iskolákban van szükség, ezért a szervezet egy negyedévente megjelenõ lapot (Szentendrei Zöld Hírlevél) ad ki és juttat el ingyenesen a város minden háztartásába. Emellett szakkörök formájában programokat biztosít a város diákságának, rendszeresen szervez tanártovább-képzéseket. A Szalamandra Egyesület a város életének irányításában is igyekszik részt venni, tagsága az önkormányzat különbözõ bizottságaiban igyekszik elõremozdítani a környezetvédelem ügyét.

A szervezet ennek köszönhetõen kapcsolódott be számos hulladékgazdálkodással összefüggõ tevékenységbe. Kezdetben csupán az iskolákban mûködõ szárazelemgyûjtést bízta rá a város önkormányzata, majd sor került a félévente megrendezett idõszakos veszélyeshulladék-gyûjtésben való kooperációra. A hatékony és sikeres együttmûködésnek köszönhetõen ma már az egyesület felelõs a városban a használt szárazelem és lejárt szavatosságú gyógyszer begyûjtéséért. Részt vett a használt sütõzsiradék összegyûjtésének és a lakótelepi hulladékpapír szelektív gyûjtésének megszervezésében, mely feladatok ma a Városi Szolgáltató Rt. (VSZ Rt.) közremûködésével valósulnak meg. Szakértõink komoly szakmai munkával járultak hozzá a város európai színvonalú hulladékgazdálkodási koncepciójának és feladattervének kidolgozásához (KukaBúvár 1997. tél). Az alábbiakban tekintsük át részletesen az elért eredményeket.

Megelõzés

1993-ban egy gyorsétterem-hálózat igyekezett meglehetõsen furcsa eszközökkel megtelepedni a városban. A botrányos kísérlet felkavarta a város minden józan gondolkodású emberét, a Szalamandra Egyesület utcai demonstrációval, kemény lobbizással és újságcikkekkel vett részt a szemetelõs cég gátlástalan akciójának visszaverésében.

Sikerült kivívnunk, hogy a város hulladékgazdálkodási koncepciójában az 1. pontban szerepeljen a hulladék keletkezésének megakadályozásáról szóló passzus.

A célok között elsõ az "adózási rendszer kidolgozása a hulladékszegény technológiák és a környezetbarát termékek preferálására illetve progresszivitás bevezetése a környezet terhelésével járó gyártásra vagy forgalmazásra".

A veszélyes hulladékok szelektív gyûjtése

A város minden iskolájában folyamatos a szárazelemgyûjtés, minden gyógyszertárban átveszik a lejárt szavatosságú gyógyszereket. Ezeket a Szalamandra Egyesület gyûjti össze és szállítja a megfelelõ tárolóhelyre. Az önkormányzattal való együttmûködésnek köszönhetõen az ártalmatlanítással kapcsolatos költségeket éppúgy a város viseli, mint a félévente rendezett veszélyeshulladék-gyûjtést.

Másodnyersanyagok szelektív gyûjtése

A hulladékgazdálkodási koncepcióban foglaltaknak megfelelõen elindult a papír szelektív gyûjtése. Az egyesület közvetítõ munkájának köszönhetõen jött létre a szerzõdés a város és a gyûjtést kezdetben végzõ cég között. Jelenleg a nehézségek ellenére 3 lakóteleprõl és Szentendre valamennyi iskolájából gyûjti a VSZ Rt. az értékes másodnyersanyagot.

Illegális lerakók felszámolása

Az egyesület pályázati pénzbõl finanszírozta azt a programját, melynek lényege a város környékén fellelhetõ autóroncsok és egyéb fémhulladék elszállítása volt. Emellett a város önkormányzatával karöltve rendszeresen szervezünk pataktisztító napokat.

Szalamandra Egyesület
2000 Szentendre, Alkotmány u. 16.
(26)318-344 (Munkácsy Béla)
[email protected]

Természet Ébredése Társulat

Orosháza

Az egyesület 1992-ben alakult, fõként tanárok és diákok hozták létre. Célja a közvetlen - természetes és épített - környezet megóvása a pusztulástól, a pusztítástól, ismeretek terjesztése minden társadalmi körben, a fenntartható fejlõdés eszméjének terjesztése, valamint a lakosság általános környezetvédelmi érdekképviselete a gazdálkodók, az önkormányzat és a kormányzat irányában. A fenti elveknek megfelelõen akciókat szervezünk, s folyamatosan részt veszünk közéleti fórumokon.

Számos programhoz kötõdik nevünk. Fõleg az iskolások körében ismert és népszerû "Nézz körül - ismerkedés a természettel" pályázatunk, mely 1993-ban indult és azóta minden évben meghirdetjük. Ugyancsak ez évben jelent meg egyesületünk a Zöld Pók felhasználói között, ahol különbözõ témákban rendszeresen jelennek meg állásfoglalásaink. Orosházán 1994. januárjában karácsonyfagyûjtést szerveztünk, áprilisban pedig két helyszínen faültetést végeztünk. Ugyanaz év õszén a TÉT szobortisztítási akciót hajtott végre a városban, s ekkor indult be a TÉT hírlevél is, amelyet rendszeresen megjelentetünk, s küldjük el tagjainknak, valamint az érdeklõdõknek. "Zöld telefon" szolgáltatásunk, valamint a szárazelemek gyûjtése az általános és a középiskolákban 1995-ben indult el, majd egy évvel késõbb Civil Irodát nyitottunk. Természetesen táborokat, túrákat is szerveztünk: nyaranta fecskegyûrûzõ tábort bonyolítunk a Tisza menti Mártélyon és Hódmezõvásárhelyen, valamint ifjúsági természetvédelmi tábort szervezünk Fülöpházán, a Kiskunsági Nemzeti Park területén. Egyesületünk aktívan közremûködik a 3. Sz. Általános Iskola által szervezett Madarak és Fák Napján, valamint a Föld Napja rendezvényeken. Az 1998-as év nagy eredménye, hogy beindult a Környezetvédelmi Tanácsadó Szolgálat a KKA támogatásával. A program célja, Orosháza város és környéke lakosságának tájékoztatása és segítése a környezet- és természetvédelem tárgykörében felmerülõ problémákban.

A TÉT berkein belül 1997. õszén alakult meg a Vasút Munkacsoport (1999. óta Közlekedési Munkacsoport), mely komoly munkát folytat a vasút mûködésének és fennmaradásának érdekében. Fellépett az Orosháza - Szentes vasútvonal tervezett bezárása ellen, javaslatokat nyújtott be a térség vasúti menetrendjével kapcsolatban, 1998/99-ben elvégezte öt vasúti mellékvonal felmérését, melynek során jelentõs dia- és fotóarchívumot hoztunk létre, végül részt vettünk a szentetornyai megállóhely peronépítésében.

Jövõbeni terveink szerint folytatni kívánjuk a Környezeti Tanácsadó programot, mely tapasztalataink szerint egyre ismertebbé vált a lakosság körében, egyre többen keresik meg az Irodát különféle problémákkal.

Jövõ év januárjában indul Közlekedési Koordinációs Programunk, melynek célja a Dél-alföldi régió közlekedési problémáinak felmérése és ezekre a problémákra megoldások készítése. Különös figyelmet fordítanánk a városi tömegközlekedésre, a vasúti és a közúti közlekedés összehangolására valamint a kerékpárutak helyzetére. Szeretnénk terjeszteni a környezetbarát közlekedéssel kapcsolatos ismereteket is.

A programnak oktató-nevelõ része is van: a kerékpáros közlekedés alapvetõ szabályaira kívánjuk felhívni a fiatal korosztály figyelmét, ennek érdekében rendezvényeket, elõadásokat kívánunk rendezni.

Szeretnénk létrehozni Orosházán hulladékudvart, mellyel kapcsolatban eredményes tárgyalásokat folytatunk a városvezetéssel.

Egyesületünk honlapja (www.c3.hu/~civi) 2000-ben várhatóan új helyen, új formában lesz megtekinthetõ.

Természet Ébredése Társulat
5901 Orosháza, Pf. 106
[email protected] (ideiglenes)
(68)413-354 és 412-255 (januárig költözés miatt nem él)

Zöld Akció Egyesület

Miskolc

A Zöld Akció Egyesületet 11 fõ alapította 1990-ben. Olyan szervezetet akartak létrehozni, amely kevés, jól kvalifikált, a természetvédelem ügye iránt elkötelezett szakemberbõl áll és hatékonyan tudja képviselni a természet és az ember érdekeit a szennyezõkkel szemben. Megalakulása óta az egyesület fõleg Borsod-Abaúj-Zemplén megye területén tevékenykedik, de tagjai ma már 17 megyébõl verbuválódnak. Elsõdleges feladatunk a természet és környezet, illetve az emberi létminõség védelme, értékeink megóvása és a lakosság szemléletformálása. Célunk, hogy megyénkben megerõsödjön a környezeti tudatosság, ezáltal lelassuljon, illetve megálljon a környezeti elemek minõségének romlása.

Számos akciót, programot tudhatunk már magunk mögött. Ilyen például a Sajó-völgyi nehézfém projekt, melynek során a 90-es évek elején, fõként japán forrásból, nemzetközi szakértõk segítségével feltártuk az iparterület nehézfémtartalmú talaját, talajvizét és a felszíni vizeket érintõ szennyezéseit, melyek az élõvilágot és a helyi lakosságot veszélyeztetik. Ennek és a megtartott lakossági fórumoknak köszönhetõen megindult egyes szennyezõ pontok rekultiválása, felszámolása és a szennyezettség rendszeres mérése. A programhoz kapcsolódóan került a figyelem középpontjába a volt Borsodi Vegyi Kombinát higanyszennyezése is.

Több éves program keretén belül sikerült a megye teljes területén feltárni az ott található szeméttelepek (kb. 2200 db) méretét, összetételét, potenciális és valós veszélyességét. A lerakóhelyeket légi felvételek alapján azonosítottuk, majd a helyszíni bejárással pontosítottuk az információkat. A program elsõ szakaszában (Sajó-völgy) több mint ezer, különbözõ típusú hulladéklerakó helyet azonosítottunk. Itt derült fény pl. a kazincbarcikai kommunális szeméttelepen lerakott nagy mennyiségû azbeszt létére is. Az eredményeket adatbázisban rögzítettük, amelyet az illetékes hatóságok rendelkezésére bocsátottunk, illetve folyamatosan informáltuk az érintett önkormányzatokat. A Sajó-völgy, a Bükki Nemzeti Park és az Aggteleki Nemzeti Park területén elvégzett felmérés után a vizsgálat a Bódva és Hernád folyók vízgyûjtõjén folytatódott, majd a dél-borsodi régióval és a keleti területekkel (Tokaji-hg., Bodrogköz) zárult. Ez az ország területének közel 8%-a.

Egy, az egészséges környezethez való jog érvényesítéséhez kapcsolódó program keretén belül lakóhelyi, iskolai csoportok koordinálásával elkészült egy hulladéklerakó-felmérés. Ennek összefoglalóját a "Belefulladunk?!" címû országos vándorkiállítás sajtótájékoztatóval egybekötött megnyitón adtuk át az önkormányzat képviselõinek.

A Zöld Akció Egyesület 1993-ban már készített egy felmérést a Miskolc közigazgatási területén fellelhetõ hulladéklerakókról. Az akkori munka során közel 200 telep létére derült fény. Tapasztalataink szerint eredményes környezetvédelmi tevékenység csak a helyben lakó emberek bevonásával végezhetõ el, ezért 1999. januárjában elindítottunk egy Miskolcot érintõ programot, melynek keretén belül megkerestük a település iskoláit, helyi közösségeit, szervezeteit. Felkínáltuk számukra az általunk szerzett információk átadását és a módszertan ismertetését. A helyi lakosok - fõleg diákok - által elvégzett felmérés egyrészt a korábbi munka kontrollja, másrészt helyismeretük révén az újonnan keletkezett lerakók behatárolására is lehetõséget ad.

A program során biztosított újabb és újabb csoportok csatlakozása is. Az 1999. márciusától futó tevékenységben 8 szervezet vesz részt. A résztvevõk lelkes hozzáállása valószínûsíti azt a tényt, hogy sikerül a lakosság - fõleg családtagok, ismerõsök - minél nagyobb körének figyelmét lakókörnyezete állapotára irányítani. Tapasztalataink azt mutatják, hogy a jogi szabályozás mellett a személyes, emberi kapcsolatok azok, amelyek révén eredményt lehet elérni. Remélt célunk a lerakók egy részének felszámolása és az újabbak keletkezésének megakadályozása.

Az 1990-es évek elején az Avasi Gimnáziumban indítottuk el a globális környezeti ismeretek tantárgy oktatását, melyet ma már saját tanáraik révén folytatnak. Különbözõ témájú kiadványokat jelentettünk meg, melyeket célzottan terjesztettünk. Kérdõíves felméréseket végeztünk a helyi lakosság körében a hulladékgazdálkodás és energiatakarékosság témakörén belül.

Részben az elõzõ ponthoz kapcsolódva folyik az évtizedes hagyományokkal rendelkezõ tokaji Nagy-kopasz-hegyi élõhely-rekonstrukciós és a gömörszõlõsi táborunk, de terveink között szerepel újabb táborok szervezése (Zempléni-hegységben), melyek a toborzás és utánpótlás-szervezés lehetõségét is magukban hordozzák.

Ebben az évben a hulladék-lerakóhelyek felmérésében szerzett ismeretanyag és tapasztalat alapján részt vettünk Borsod-Abaúj-Zemplén megye környezetvédelmi programjának elkészítésében. Megszerveztük a fentebb leírt helyi iskolai felmérési programot és a "Belefulladunk?! - Mindennapi szemétségek" címû HuMuSz kiállítás miskolci bemutatását. Terveink között szerepel a kidolgozott hulladéklerakó-felmérési módszertan átadása és az országban folyó felmérési kezdeményezések összefogása, egységesítése, a használt háztartási sütõolaj begyûjtésének elindítása a miskolci lakosságtól a Biofilter segítségével és a Megyei Hulladékgazdálkodási Koncepció megalkotásában való részvétel.

• Tanulmányok, kiadványok

• A biodiverzitás megõrzésének programja

• A Borsodchem Rt. illegális hulladéklerakóinak elõzetes vizsgálata légifelvételek alapján

• A Délkeleti-Bükk természeti értékei

• A közutak és a közlekedés tervezésének ökológiai szempontjai

• A rudabányai tervezett hulladék-égetõmû ökológiai alapszintfelmérése

• A Sajó-völgy nehézfém problémáinak feltárása

• Hulladék-lerakóhelyek felmérése program (Módszertani kézikönyv)

• Illegális hulladék-lerakóhelyek felmérése a Bódva és Hernád folyók völgyében (Aggteleki Nemzeti Park és környéke)

• Hulladék-lerakóhelyek felmérése a Dél-borsodi régióban

• Miskolc város illegális hulladéklerakóinak feltérképezése légifelvételek alapján

• Miskolc város önkormányzatának területén található természetvédelmi értékek feltárása és védelmi javaslata

• Nehézfémszennyezések vizsgálata a Sajó-völgyben

• Tanulmány a Magyarországon alkalmazott csomagolóanyagok újrahasznosításáról

  Zöld Akció Egyesület
  3525 Miskolc, Kossuth u. 13.
  (46)349-806
  fax:(46)352-010
  [email protected]