Megépül-e a kengyeli plazmaégetõ?
Úgy tûnik, nagy a kavalkád Kengyelen és környékén. Mindkét fél - az ellenzõk és a beruházó - keményen küzd a maga igazáért. Lassanként eldõl, fel lehet-e húzni egy "plazmaenergiás pirolízis elven mûködõ veszélyes hulladék ártalmatlanító berendezés"-t valami eldugott kis magyar településen.
A történet ott folytatódik, hogy a kengyeli önkormányzat sikeresen átminõsítette az égetõ számára kiszemelt földdarabkát, mely immáron nem a pórias "mezõgazdasági" besorolással rendelkezik, hanem a "veszélyes hulladék égetõ telepítésére alkalmas terület" cím büszke viselõje. (Azért ha belegondolunk, micsoda elõrelépés ez egy mezei kis szántóföld életében! Hiába, a fejlõdés szele elõbb-utóbb mindenhova elér...) Ám a dologba valami hiba csúszott. A Kengyeli Gyalogos Egyesület szerint ugyanis ez az önkormányzati lépés olyan jogi és szakmai hibákat hordoz, melyek erõsen megkérdõjelezik az átminõsítés létjogosultságát, így a szervezet az Alkotmánybírósághoz fordult jogorvoslatért.
Idõközben más egyesületek, magánszemélyek, illetve az égetõ telepítési helyével szomszédos falvak önkormányzatain kívül a HuMuSz is hangot adott véleményének és kifejtette észrevételeit az elõzetes környezeti hatástanulmánnyal kapcsolatban, melyet írásban közölt az illetékes Környezetvédelmi Felügyelõséggel.
Az ügy legérdekesebb tényezõje pillanatnyilag a felügyelõség azon rendelkezése, mely október 15-i határidõvel részletes környezeti hatástanulmány beadására kötelezte a beruházót, lévén az égetõ telepítése "a környezetre jelentõs hatást gyakorló beruházásnak minõsül".
A felszólítás indoklásában olyan okok szerepelnek, mint
- a megadott referenciák el nem fogadhatósága (az egyik kísérleti jelleggel, ráadásul nagyságrendekkel alacsonyabb kapacitással mûködik; míg a másik kizárólag kórházi veszélyes hulladék ártalmatlanítására szolgál);
- az ártalmatlanításra kerülõ veszélyes hulladék összetételére vonatkozó adatok hiánya;
- lehetséges szennyezések, illetve haváriák esetére vonatkozó kárelhárítási terv hiánya;
- a veszélyes hulladékok közúti szállítása során esetlegesen bekövetkezõ balesetek kapcsán teendõ intézkedések hiánya;
- biomonitoring rendszer kidolgozásának hiánya;
- a majdani üzemeltetés idejére társadalmi ellenõrzés lehetõségének hiánya.
Az ügy tehát újabb vízválasztóhoz érkezett. A részletes környezeti hatástanulmány beadását követõen a felügyelõség közmeghallgatást tart (várhatóan november végén), ahol az érintettek illetve az érdeklõdõk kifejhetik álláspontjukat. A GreenWorld Kft. képviselõje mindenesetre bizakodónak tûnik az engedélyezéssel kapcsolatsan. Szerinte jó jel, hogy a felügyelõség mûszaki kivetnivalókat nem talált az elõzetes tanulmányban, a részletest pedig igyekeznek úgy elkészíteni, hogy az megfeleljen az elõírásoknak. Annyit mondtak még, hogy ezután jogi úton számoltatnak el mindenkit, aki megalapozatlanul támadja a beruházást...
Tehát várunk a közmeghallgatásra, majd a határozatra. A határozatra, mely eldönti jöhet-e a XXI. század hipertechnológiája egy alföldi falucskába vagy sem...