Az engedélyezett mikroorganizmus-szám nyolcvanszorosát találták meg a Fogyasztóvédelmi Fõfelügyelõség munkatársai a Thermes-Adour társaság által palackozott DAX nevû "forrásvízben", amely a francia Pireneusokból származik és a felirat szerint fogyasztása "csecsemõknek különösen ajánlott". A vizet értékesítõ CORA áruházban a termék értékesítését a Felügyelõség megtiltotta.

A csapvíz minõségét meg sem közelítõ folyadékot másfél ezer kilométerrõl szállították hozzánk kamionokon, eldobó mûanyag palackokban. Ez a minõsíthetetlenül otromba hulladékexport - sajnos - önmagánál messzebbre mutat és egy általánossá váló jelenség extrém megnyilvánulásának tekinthetõ.

Az elmúlt 4-5 évben rohamosan emelkedett a hazai boltokban forgalmazott külhoni ivó-, forrás-, és ásványvizek száma, melyek nagy távolságokról (fõként Olaszországból és Franciaországból) kerülnek hozzánk, kivétel nélkül kamionos beszállítással és eldobó üveg- vagy mûanyagpalackban. Lévén egészséges ivó- és ásványvíz, bár egyre csökkenõ mennyiségben és lelõhelyen, de régiónkban is akad, a szabad piacgazdaság és világkereskedelem ürügyén ránkzúdított kamion- és szemétáradat értelmetlen, környezetszennyezõ, mitöbb hasonló visszaélésekre ad lehetõséget, mint a DAX-ügy. Az import palackozott vizek tovább szûkítik a hulladékszegény betétdíjas italcsomagolási rendszerek életbenmaradási esélyeit, hiszen a kisebb hazai forgalmazók ilyen választék mellett képtelenek tartósan egy-egy üzletláncban jelen lenni és a göngyöleg visszaváltásra berendezkedni. Félreértés ne essék, nem teljes bezárkózásról, hanem regionális ellátásról beszélek. De ahhoz, hogy környezetkímélõ regionális kereskedelem alakulhasson ki, ahhoz meg kellene oldani a betétdíjas göngyölegek határon történõ át- és visszaszállításának egyszerûsített vámkezelését is, hogy például a szlovén, osztrák, és erdélyi ásványvizeket ne kelljen feltétlenül eldobó csomagolásban az országba behozni. Jó példa ez utóbbira az osztrák Römerquelle cég, mely odahaza szinte kizárólag betétdíjas göngyölegekben forgalmaz, hozzánk viszont csak eldobó mûanyag- és üvegpalackokban szállít.

Az "interkontinentális" vízkereskedelemben bekövetkezett fejlõdés nem "fenntartható", sûrgetõen veti fel a helyettesíthetõ termékek körében a nagy távolságú közúti szállítások környezetvédelmi okokból történõ megadóztatását, valamint az élelmiszeripari termékeken a forgalmazó, kiszerelõ megnevezésén túlmenõen a fõ összetevõk származási helyének, országának kötelezõ megjelölését. Ez utóbbi megközelítés annál is indokoltabb, mert egyre szaporodik az olyan, nálunk kiszerelt élelmiszertermékek száma (gyümölcslevek, húsok, sajtok, édességek stb.), melyek származási országa az esetek többségében ismeretlen, a környezetvédelemre, a regionális gazdaság támogatására érzékeny vásárlónak tájékozódásra nincs lehetõsége.