Figyelmeztető üzenet

Ez a cikk kb. 14 éve íródott.
A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Tiszta maradhatna a természet

Osztrák ember a magyar újrahasznosításért
Év: 
1998
Szám: 
Nyár
Szerző: 
Szilágyi László

Joseph Rauthner, akit szinte mindenki Szepi bácsinak szólít, Karintiában született. Ausztriában is hulladékhasznosítással foglalkozott. 1970-ben alapított egy szemétszállító céget, majd 1976-tól elõször szelektív papír-, majd üveggyûjtésre tért át. 1987-ben járt elõször Magyarországon turistaként, majd késõbb már letelepedési szándékkal jött, mert úgy gondolta, hogy a magyar életvitel, a táj, a bor majd kigyógyítja betegségébõl. Így is lett. Szakmáron él családjával, és abban a térségben próbálja beindítani a szelektív hulladékgyûjtést.

 

Szepi bácsi és Bollók Ferenc
Szepi bácsi (jobbra) és Bollók Ferenc
(Naturflóra)

Szepi bácsi szerint fontos, hogy csomagolóanyag ne menjen a szeméttelepre, mert értékes anyagok vannak benne. A szerves hulladékot is külön kell gyûjteni, mert nagy része komposztálható. Ha ezeket a hulladékainkat hasznosítanánk, megmenthetnénk a vizeket és a talajt sok szennyezéstõl, és tiszta maradhatna a Természet. Egy ilyen szép ország, mint a miénk, nem engedheti meg magának, hogy ennyire mostohán bánjon a hulladékaival.

 

Ausztriában

 

Már a 70-es években nagy gond volt a hulladékok ártalmatlanítása, a depóniák lassan telítõdtek. Ezt akkor a politikusok is felismerték. A döntéshozók úgy döntöttek, hogy nem létesítenek újabb lerakókat, hiszen a hulladék jó 60%-a értékes nyersanyag, inkább a hulladékhasznosítást támogatják, így kezdõdhetett el a szelektív gyûjtés. Úgy tervezik, hogy emellett termikus hasznosítással ártalmatlanítják a maradék 40%-ot. Mint elmondta, a szövetségi parlament támogatja a szelektív gyûjtést, de tartományi szinten ez sokszor nehezen valósul meg.

Mindehhez a háttéripar Ausztriában már régen létezik. Mindent hasznosítani tudnak, ami szelektív gyûjtés útján keletkezik: papír, fém, üveg, stb. Még az építési hulladékot is felhasználják. (Innen meg úgy tûnik, hogy túl sokat is gyûjtenek a feldolgozó kapacitáshoz képest, mert Magyarországon jelenik meg az osztrák és a német másodnyersanyag, és ez a magyar ipar számára sokkal olcsóbban hozzáférhetõ

Az osztrák emberek 20-30%-a rögtön rávehetõ, hogy szelektíven gyûjtsön, de Rauthner ér szerint Magyarországon ez a réteg nagyobb. Az emberek kb. felét törvényekkel lehet csak rábírni az együttmûködésre, a többieket azzal sem. Az biztos, hogy törvénykezés nélkül ez nem fog mûködni.

 

Magyarországon

 

Szakmár térségében az AREC nevû osztrák cég megrendelésére kezdte el gyûjteni a papírt. Ausztriából hoztak speciális konténereket (ezeket bemutattuk a balatonfûzfõi riportunkban, KukaBúvár ........), Kecskeméten, Budapesten és a Balaton-felvidéken lettek kihelyezve, az ALTA-NOVA Kft. gondozásában. "Egy-két dologtól eltekintve pozitívan mûködik a rendszer." - mondta Szepi bácsi. Csak kevés vandál rombolás volt, és a begyûjtött anyag sokkal tisztább, mint amire számítottak.

Üveghegy Szakmáron
Üveghegy Szakmáron

A hatóságok és az önkormányzatok sehol nem zárkóztak el a rendszer kiépítésétõl, a probléma mindig a finanszírozásnál volt. Azért vannak olyan önkormányzatok, amelyek fizetni is hajlandóak a gyûjtésért. (Volt már errõl szó, de álljon itt még egyszer az adat: 30 Ft-ba kerül lakosonként és évente a rendszer üzemeltetése. Elbírnak az önkormányzatok ekkora terhet? El lehet ezt különíteni a szemétdíjból? Kibírnák ezt a lakosok? -szerk.)

Arra a kérdésemre, hogy miért nem jut a lakosságnak begyûjtött papír árából, azt válaszolta, hogy a nyomott árak miatt a gyûjtés és szállítás így is veszteséges, így nem lehet fizetni a lakosságnak. Szepi bácsi szerint közel 20 Ft-ból lehet begyûjteni egy kiló papírt, márpedig egyik papírgyár sem fizet még 10 Ft-ot sem... Hogy miért olyan alacsony a begyûjtött papír ára? Mert a papírgyárak nincsenek érdekeltté téve, hogy támogassák a belföldi gyûjtési rendszereket, és sokszor a nemzetközi piac olcsóbban kínál hulladékpapírt. A magyar papíripar szinte teljesen külföldi kézben van (és ugyanez a helyzet az üvegiparban is). Joseph Rauthner a magyar termékdíj-szabályozást úgy ítéli meg, hogy baj, hogy a kisebb vállalkozások nem juthatnak hozzá a támogatáshoz. Még nagyobb baj, hogy önkormányzati szinten nincs semmiféle támogatási rendszer.

Mi akadályozza leginkább a magyar szelektív gyûjtési rendszerek kialakulását? A törvények rendben vannak (Szerintünk még itt-ott csinosítgatni kéne rajtuk...). Létrehozták és megfinanszírozták a nagy rendszereket (pl. Biokom), de mintha még csak látszattevékenység lenne (ld. ...... oldal). .) Szepi bácsi úgy látja, hogy Magyarországon még nincs rendes háttéripar, pedig a szelektív gyûjtésnek és a feldolgozásnak együtt kell, mûködni, hogy ne a szeméttelepen kössön ki a begyûjtött anyag. Fontos a közremûködés az újrahasznosító vállalatok és a gyûjtõk között.

Szepi bácsi sok kudarcot megért már Magyarországon szelektív hulladékgyûjtés ügyben, most az ALTA-NOVA Kft-t is felszámolják (ld. keretes írásunkat), de nem adja fel. A mûanyag hulladék gyûjtésében nagy fantáziát lát, egy osztrák partner segítségével egy mûanyag feldolgozó technológiát akar építeni Szakmáron. Reméljük, sikerül is Nekik, errõl még sokat szeretnénk írni.