A környezetvédõ mozgalom szervezeteinek "ökológiai-fogyasztóvédelmi" tevékenységét koordináló Hulladék Munkaszövetség a fogyasztóvédelmi törvénytervezettel kapcsolatban az alábbi észrevételeket tette (összefoglalás)

1. A fogyasztóvédelmi törvény elõkészítésének érdemi munkájából a társadalmi szervezeteket ismét sikerült "kigolyózni". Mellõzésünket az IKIM utólag az "elõkészítõ munka feszített ütemével" magyarázta. Távoltartásunk valós okát jelzi, hogy a tervezetbõl az elmúlt fél évben pont társadalmi fogyasztóvédõk szemszögébõl alapvetõ rendelkezések tüntették el (vagy vették el hatékonyságuk jogi garanciáit.

2. Megítélésünk szerint a tervezet készítõje olykor "elfelejtette" hogy ennek a törvénynek eredeti célja nem a gazdálkodó szektor pozícióinak erõsítése, hanem a fogyasztók érdekeinek hatékony védelme (az elismert fogyasztói alapjogok szabályozott kereteinek biztosítása).

3. A törvény koncepciójában korábban kinyilatkoztatott "EU-komform fogyasztóvédelmi politika" megvalósítása fokozott állami szerep- és tehervállalást feltételez. Logikusan állami finanszírozási feladatot képez a fogyasztók oktatása, képzése illetve a jogvédelemre hivatott társadalmi érdekképviseleti szervezetek fenntartása.

A törvény azonban nem errõl szól. Az állam fogyasztóvédelmi felelõsségének agyonhallgatása, a a központi szakmai és anyagi háttér bizonytalansága számunkra elfogadhatatlan, hiszen az alapvetõen veszélyezteti az egész intézményrendszer mûködését, az elismert fogyasztói jogok érvényesíthetõségét.

4. A törvény tárgyi hatályát (a tájékoztatás, a cimkézés ill. a termékfelelõsség tekintetében) javasoljuk kiterjeszteni a termék csomagolására illetve a termék ill. csomagolás hulladékára is. A fogyasztó az áruval együtt megvetetik a csomagolást is; õ fizeti a hulladék ártalmatlanítás költségeit (szemétdíj) és tõle várnak el önkéntes közremûködést a szelektív gyûjtések során.

A tudatos fogyasztói magatartáshoz kialakításához elengedhetetlen, hogy a fogyasztó már a boltban mérlegelhesse vásárlásának egészségûgyi-ökológiai és anyagi következményeit. Ez nemcsak fogyasztóvédelmi szempontból alapvetõ (megalapozott fogyasztói döntések biztosítása), hanem hulladék-megelõzési szempontból is.

5. A Fogyasztóvédelmi Fõfelügyelõség kibõvített hatáskörével és a kiszabható bírság felsõ határának nyitva hagyásával egyetértünk.

6. A fogyasztók érdekképviseletére alakult társadalmi szervezetek megfelelõ jogi eszközök nélkül képtelenek lesznek az Alapszabályukban vállalt feladatok teljesítésére. A társadalmi fogyasztóvédelmi szervezetek részére környezetvédelmi törvényhez hasonló szabályozást követelünk. Azaz a fogyasztóvédelmi társadalmi szervezetek:

• kapjanak jogosultságot a fogyasztói általános szerzõdési feltételeket megtámadására (perindítás ill. a képviselet ellátása),

• a fogyasztóvédelmi hatósági eljárásokban biztosítsanak részükre ügyféli pozíciót,

• a fogyasztók érdekképviseletét ellátva igényeiket közérdekû keresettel érvényesíthessék.

7. A "békéltetõ testületek" gazdasági kamarák mellé telepítését elfogadhatatlannak tartjuk; ezzel ugyanis az új intézmény rögtön el is veszti hitelességét (szerintünk a pártatlanság kereteit jobban biztosítaná, ha a testületet pl. a megyei önkormányzatok mûködtetnék).

8. A fogyasztóbarát gazdaságpolitikai intézkedések bevezetése, a fogyasztói jogok érvényesülésének biztosítása, a helyi önkormányzatok tanácsadó irodáinak mûködtetése ill. a fogyasztói érdekképviseletet ellátó társadalmi szervezetek mûködési feltételeinek biztosítása érdekében Fogyasztóvédelmi Alap létrehozását javasoljuk. Az Alap bevételét képeznék - a fogyasztóvédelmi felügyelõségek által kiszabott bírságokon kívül - a versenytörvény ill. a reklámtörvény "fogyasztóvédelmi eljárásaiban" kirótt bíTényleg megéri? Tényleg értékteremtõ az akció? Egy vacak póló, ébresztõóra, pohár, telefonkártya valós használati értékének többszörösére nõhet a CC emblémája miatt? rságok is.