Átadás elõtt

A szentendrei szennyvíztelep bôvítésének munkái lassan befejezésükhöz közelednek, lassan itt az átadás ideje. Remélem az utóbbi hónapokban belehúztak az építésben érdekelt vállalkozók, mert amikor legutóbb bejutottunk a telepre, alig találtunk olyan részegységet, amelyiket ne lehetett volna valamilyen szempontból kritikával illetni - pedig a beruházás költségei kb. 500 millió Ft-ra rúgtak. (A terepszemlén segítségünkre volt a telep egyik dolgozója is, aki sok hasznos gyakorlati észrevétellel segített bennünket az eligazodásban.)

A telepen széttekintve elsô benyomásra a rendezetlenség, vagy inkább a rendetlenség uralkodott. Sajnos a másodikra is... Mindenfelé az építési törmelék kisebb-nagyobb kupacait kellett kerülgetnünk, sok volt a szanaszét heverô hulladék. A már részben átadott épületek mellett sem találtuk tereprendezésre utaló nyomokat.

Súlyos helyzet

A telepen alkalmazott technológia sem éppen elsôvonalbéli. A telepre beérkezô szennyvíz elôször egy kézi tisztítású rácson halad keresztül. A rácsszemetet mintegy 4 méter mélységben kell tehát kézi erôvel a pálcákról lekaparászni, vödrökbe rakni, majd egy kis elektromos emelô segítségével innen kiemelni. Mivel az üregben felhalmozódó gázok belélegzése nem egy esetben okozta az ott dolgozó munkás eszméletvesztését, ezért újabban kettesével járnak le, hogy baj esetén ki tudják egymást menteni.

A másik érdekesség a homokfogó mûködése. A berendezést úgy alakították ki, hogy mindenütt korlátok védik a munkásokat a lezuhanástól, csak ott nem, ahol igazából arra szükség volna. A gép ellenôrzônyílását ugyanis csak úgy lehet kinyitni, ha a munkás átlép a korláton. Sajnos utána hosszasan feszegetni kell a zárat - ugyanis az átadás után nem sokkal a gép mindkét ellenôrzônyílásának zárja felmondta a szolgálatot. A másik érdekesség ezzel kapcsolatban az itt összegyûlt anyag kezelése. Az ugyanis hagyományos utcai hulladékgyûjtô konténerekbe került - amíg a harmadik napra az összesnek ki nem törött a lába... Azóta a kinyert anyagot mûanyagkukákba(!) gyûjtik...

A folyamatsor másik végén is vannak érdekességek. Az iszaptömörítô berendezés igen gyakran szorul javításra. Hogy legközelebb ne kelljen vele sokat veszôdni, a javítást végzôk a gépet borító lapokat sosem rakják vissza rendesen, így az iszap rendszeresen kifolyik, a munkások pedig nyakig járnak és dolgoznak a trutyiban.