Az Egyesült Államokban 1990 óta majdnem 3000 géntechnológiai úton módosított növény- állat- és baktériumfajtát fejlesztettek ki és vizsgáltak terepen. Néhány a már forgalomba hozott termékek közül:

Paradicsom, amely frissebbnek tûnik, holott nem az: 1993 óta hallhatunk a Calgene és más biotechnológiai vállalatok hosszabb ideig elálló paradicsomfajta elõállítására irányuló erõfeszítéseirõl. A Calgene képtelensége a termék eladására a vállalatot tavaly nyáron majdnem csõdbe vitte. Ekkor lépett közbe a Monsanto, megvéve a Calgene részvényeinek 49,9%-át, és felajánlva saját "Flavr-Savr" paradicsomának használati jogát. A Monsanto megvásárolta a Gargulio LP zöldségtermesztõ vállalatot is, egyesítve tevékenységét a Calgene-nel.

GEN-TECHNOLOGIE MAXLER-TECHNOLOGIE Semmi gond! Mi garantáljuk a biztonságot...

A Monsanto petúniából, baktériumokból és vírusokból származó géneket tartalmazó szóját dobott piacra, amely így ellenáll a glifozát nevû, a Monsanto által világszerte "Roundup" néven forgalmazott általános hatású, a legtöbb növényre erõsen mérgezõ gyomirtónak. A Pesticide Action Network (Növényvédõszer Akcióhálózat) tavaly augusztusi jelentése szerint a Monsanto megkétszerezi a Roundup gyártási kapacitását, amely Kaliforniában a mezõgazdasági munkások körében feljegyzett növényvédõszer- mérgezéses esetek harmadik leggyakoribb okozója. Ugyanakkor a francia Rhone- Poulenc vegyipari konszern is engedély kapott az USA Környezetvédelmi Hivatalától (EPA) a bromoxynil nevû gyomirtóval szemben ellenálló gyapot termesztésére. Az engedély egy hároméves próbaidõre vonatkozik, mialatt a Rhone-Poulenc-nek adatokat kell gyûjtenie a bromoxynil emberi egészségre gyakorolt hatásairól. Az erõsen mérgezõ szer fejlõdési rendellenességeket okoz laboratóriumi állatokon, emberben pedig torzszülésekhez és rákhoz vezethet. Nem fér kétség ahhoz, hogy a génsebészetileg ellenállóvá tett növényfajták elterjedése a növényvédõszerek használatának jelentõs fokozódásához vezetne.

A Bacillus thuringiensist (Bt), ezt a sok káros hernyófajra mérgezõ baktériumot régóta széleskörben alkalmazzák a biológiai növényvédelemben Eddig Bt génjét tartalmazó kukorica, burgonya és gyapot kapott már engedélyt kipróbálásra ill. forgalmazásra. De míg a Bt-toxin természetes formája csak bizonyos körülmények között aktiválódik, biztonságossá téve a rövid életû baktériumok alkalmazását az organikus mezõgazdaságban, a génmanipulált növények által termelt aktív toxin sok hasznos lepkét és más rovart is elpusztíthat.

Az EPA elõrejelzése szerint a Bt-t tartalmazó növények elterjedése 3-5 éven belül a kártevõk ellenállóvá válásához fog vezetni. A biogazdák így elvesztik egyik legbiztonságosabb és -rugalmasabb eszközüket, míg másoknak hatékonyabb rovarirtók után kell nézniük vagy kivárják, amíg a biotechnológiai ipar újabb, még erõsebb mérgeket termelõ növényeket hoz létre. A svájci Ciba-Geigy vállalat a világ egyik vezetõ növényvédõszer-elõállítója és egyben a Bt-toxint termelõ kukorica szabadalmának tulajdonosa.

A trópusi olajokat kiváltó repceolaj:

a Calgene a Procter&Gamble-lel együttmûködve elõállított egy laurinsavban, természetes körülmények között a pálma- és kókuszolajban található zsíros anyagban gazdag repceváltozatot. Bár a fogyasztók egyre inkább visszautasítják a telített zsírsavakban - így laurinsavban - gazdag trópusi olajokat, azok a szappanok, mosószerek és kozmetikumok elõállításában továbbra is nélkülözhetetlenek. A Procter&Gamble ezért egymillió fontos szerzõdést kötött az új fajta megvásárlására. A repcenövény közeli rokonságban áll gyakori vad fajtákkal, amelyek így a szabad természetben új genetikai kombinációk hordozóivá válhatnak.

Skót kutatók nemrég kimutatták, hogy a génmanipulált olajrepce virágpora "megszökve" másfél mérföldnyire található növényeket termékenyített meg. A magas laurinsav-tartalmú repce elterjedése hátrányosan fogja érinteni egyes trópusi országok, így a Fülöp-szigetek, Malajzia és Indonézia gazdaságát is, amelyek erõsen függenek a kókusz- és pálmaolaj kiviteltõl.

Génmanipulált "szuperbaktérium"

A mezõgazdasági haszonnövények módosítása mellett a termelést elõsegítõ baktériumok és rovarok génállományának megváltoztatására is történtek erõfeszítések. Tavaly õsszel az EPA alkalmazottjainak egy csoportja felfedte a hivatal erõfeszítéseit egy génmanipulált "szuperbaktérium" engedélyezésének felgyorsítására. Ez a lucerna, a lóhere és egyéb pillangósok gyökérgümõiben élõ közönséges nitrogénmegkötõ baktériumok rokona. A módosított változatban megkétszerezték a nitrogénmegkötésért felelõs gént, amitõl a baktériummal kapcsolatba lépõ növény nitrogénfelvételi hatékonyságának növekedését várják. A baktérium emellett szójababból származó nitrogénmegkötõ promoter gént, sztreptomicin és szpektinomicin antibiotikum- rezisztencia géneket (amelyek a vérhast okozó Shigella baktériumból származnak), E. coli marker-géneket és egy másik kórokozó baktériumból (Klebsiella pneumoniae) származó DNS-fragmentumokat tartalmaz - mindezek a laboratóriumi génátvitel elõsegítését szolgálják. A forgalomba hozatali engedély elbírálás alatt áll az EPA-ban, annak ellenére, hogy valószínûsíthetõ a talaj ökológiájának és termékenységének súlyos megzavarása, virulensebb gyomok létrejötte, az antibiotikumokkal szembeni ellenállóképesség terjedése, valamint patogén és allergiás reakciók állatoknál és embernél egyaránt.