Szelektív gyűjtés

Kétmilliós fõvárosunkban évente közel 4 millió m3 szilárd hulladék keletkezik, ez -- 155 kg/m3-es értékkel számolva -- több mint 600 ezer tonnát tesz ki. Bár a város vezetése támogatja a szelektív hulladékgyûjtés elterjesztését (Budapest Fõváros Közgyûlése által hozott 39/1998. (VII. 16.) számú rendelet), egyenlõre a teljes mennyiségnek még csak elenyészõ százaléka kerül szelektív gyûjtés útján újrahasznosításra. Az alábbiakban azt a néhány - jobbára egymástól elszigetelt - programot mutatjuk be, melyek a fõvárosban a szelektív hulladékgyûjtéssel küszködnek.

Egyik szemem sír, a másik nevet, amikor arról kell tájékoztatnom az Olvasót, hogy a KukaBúvár elõzõ számában közölt írásom már a megjelenés idõpontjában eléggé elavult volt és azóta sok más forrásból is tájékozódhattak a pénzosztási munka viselt dolgairól. (pl. "Kifizetõdik", HVG 1996. november 9. és "A zöld kassza kliensei", 168 óra 1996. november 19.) Örûlni azért nincs okom, mert a sajtó számára nem a környezet és az erõforrások megóvása, hanem a személyi összefûggéseken való csámcsogás tûnik igazán fontos témának. Nem volt ugyanis olyan lap, amelyik a visszásságokon túlmenõen arról írt volna, miért nincs tulajdonképpen Magyarországon hulladékmegelõzés, miért nem kaphat támogatást az újrahasználati rendszerek mûködtetése. Az sem érdekel senkit hogy nem készûl betétdíjas jogszabály, nincs anyagjelölés a mûanyagoknál, nincs választékbantartási kötelezettség a visszaváltható csomagolásokra, hogy a jelenlegi "ökoszabályozás" éppen csak a kibocsátás szerkezetére és mennyiségére nem hat.

Híre ment egy iskolának, ahol sajátos módon ösztönzik a szelektív gyûjtést. Meg is kerestem Patkó Imrét, az ötletgazdát, hogy avasson be a rendszer rejtelmeibe.

Az Öko-Pannon és még néhány cég roadshow-t szervezett a fehérvári úti mûvelõdési házba. Mivel volt a dolognak némi környezetvédelmi beütése, úgy gondoltam, megnézem, mi zajlik egy ilyen helyen.

A múltkori számban beszámoltam a városunkban fennálló állapotokról. Az akkori végkicsengés nem volt túl pozitív. Ha a megelõzésre, a termelt hulladék mennyiségének csökkentésére nem is látni erõfeszítéseket, a kezelés terén várható némi javulás; ezeket gyûjtöttem össze.

Indulásakor, 1998-ban, 5 éves lépéselõnyben volt Törökbálint szelektív hulladékgyûjtõ rendszere Magyarország más településeihez képest. Az ezredfordulón mindössze tizenegynéhány hazai településen mûködött folyamatosan szelektív hulladékgyûjtés. A településen mára az önkormányzat és a Kerekdomb Környezetvédelmi Egyesület – a szolgáltató közremûködésével – elérte azt, hogy az összes szelektíven elhelyezhetõ hulladék leadható a településen. Természetesen reméltük és vártuk, hogy az EU-ba történõ belépésünk nagy változást hoz az ország szelektív hulladékkezelésében. Ez a változás községünket is elérte. Nagyon hirtelen, és nem egészen úgy, ahogy gondoltuk. Lássuk az elõzményeket!

Nyíregyháza azon kiváltságos települések körébe tartozik, ahol a szelektív gyûjtõ rendszert évekkel ezelõtt kialakították. A papír-, mûanyag-, üveghulladék szelektív gyûjtése itt megoldható, hiszen a város egész területén jól megközelíthetõ módon ki vannak alakítva ezen hulladékok gyûjtésére alkalmas „zöldszigetek”.