Jogi tanácsadás - GYIK

  • 2015. augusztus 12.
  • Csilla

környezeti jogA Humusz Szövetség a Környezeti Management és Jog Egyesület (EMLA) szakmai segítségével ingyenes jogi tanácsadást nyújtott 2015-ben. Ezeket a kérdéseket gyűjtöttük most egy csokorba össze. 


Kérdés: Egy pályázaton belül településünk sportpályáján kondipark építésére került sor. A munkálatok során a kivitelező kérte segítségünket, hogy a kondipark helyéről (20x40 m) kb. 20 cm vastagságban felszedett földnek, néhány hétig tárolási helyet biztosítsunk. Ezt adott munka elvégzését követően teljes egészében visszaszállít és visszaépít. Felső húsz centis réteg, szennyeződést nem tartalmaz, hulladéknak minősül-e?

Válasz:  A hazai hulladékokról szóló törvényeket az 2008/98/EK irányelvnek megfelelően kell értelmezni, mely irányelv értelmében a hulladék „olyan anyag vagy tárgy, amelytől birtokosa megválik, megválni szándékozik vagy megválni köteles”. Ennek megfelelően a kitermelt föld nem minősül hulladéknak, hiszen attól sem a megbízó, sem a megbízott nem kíván megválni, így a kitermelt szennyezetlen talajnak nincs hulladékstátusza.
Emellett az építési törvénynek és az előirányzott építési-bontási hulladék felhasználásnak is megfelel, hogy az építő a kitermelt talajt az építés helyén újra felhasználja, ezzel törekedve a hulladékképződés minimalizálására.

Vonatkozó jogszabály: 2012. évi CLXXXV. Törvény a hulladékról
(3) Nem terjed ki a törvény hatálya
e) a szennyezetlen talajra és más, természetes állapotában meglévő olyan anyagra, amelyet építési tevékenység során termelnek ki, és azt a kitermelés helyén természetes állapotában építési tevékenységhez használják fel.


Kérdés: Évi egyszeri lomtalanításért kérhet-e térítést a szolgáltató az önkormányzattól vagy ingyenesen köteles azt biztosítani?

Válasz: Sem a Hulladéktörvény, sem az ágazati rendelet nem rendelkezik arról, hogy a lomtalanítást a közszolgáltató ingyenesen vagy térítés ellenében köteles-e teljesíteni. Ebből fakadóan csak az a jogszabályi kötelezettség állapítható meg közvetlenül, miszerint a közszolgáltató évente egy alkalommal köteles a lomhulladék elszállításáról gondoskodni az általa közszolgáltatással lefedett területről. Azt, hogy ezért kérhet-e további ellentételezést vagy ennek ellenértékét a közszolgáltatás díja magában foglalja, viszont közvetve megszabja a jogszabály akkor, amikor úgy fogalmaz: Htv. 42. § (1) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás keretében a közszolgáltató […] a lomtalanítás körébe tartozó lomhulladékot az ingatlanhasználóktól összegyűjti, illetve átveszi és elszállítja. Mivel ezt a tevékenységet a közszolgáltató a közszolgáltatás keretében végzi, márpedig a közszolgáltatás ellentételezéseként a közszolgáltatási díj szolgál, következésképpen nem kérhető álláspontunk szerint többlet térítés a lomtalanítás végrehajtásáért, ha az az évi 1 alkalomnál nem gyakoribb. Magának a kötelezettségnek az előírását az önkormányzat vonatkozó rendelete kell, hogy tartalmazza, illetve a közszolgáltatónak kell olyan módon gazdálkodnia, hogy ez a kötelezettség számára finanszírozható legyen.

Vonatkozó jogszabály: Hulladéktörvény
42. § (1) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás keretében a közszolgáltató:
a) az ingatlanhasználók által a közszolgáltató szállítóeszközéhez rendszeresített gyűjtőedényben gyűjtött települési hulladékot az ingatlanhasználóktól összegyűjti és elszállítja - ideértve a háztartásban képződő zöldhulladék, vegyes hulladék, valamint az elkülönítetten gyűjtött hulladék összegyűjtését és elszállítását is -,
b) a lomtalanítás körébe tartozó lomhulladékot az ingatlanhasználóktól összegyűjti, illetve átveszi és elszállítja,
44. § (1) A közszolgáltató évente legalább 1 alkalommal gondoskodik a lomtalanítás megszervezéséről és a lomtalanítás során a közszolgáltatónak átadott vagy közterületre helyezett lomhulladék átvételéről, összegyűjtéséről, elszállításáról.
(2) A közszolgáltató törekszik arra, hogy az elkülönített hulladékgyűjtési rendszert több hulladékáramra kialakítsa, és azt, valamint a lomtalanítást házhoz menő gyűjtésként szervezze meg.
317/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelet a közszolgáltató kiválasztásáról és a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződésről
4. § (2) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződésben a közszolgáltató kötelességeként meg kell határozni:
b) a közszolgáltatás meghatározott rendszer, módszer és gyakoriság szerinti teljesítését, ideértve az évenkénti lomtalanítás és az elkülönített gyűjtés teljesítését is, ha a települési önkormányzat rendelete ezt előírja;


Kérdés: A jelenlegi szolgáltató a lakatlan ingatlan után is kér díjat, és ezt a vízfogyasztáshoz köti. De ha valaki csak kutyát etet, vagy füvet nyír és utána kezet mos, máris van vízfogyasztása, de szemét nincs, miért is fizetne? Jogszerű ez az eljárás?

A használaton kívüli ingatlanok esetében a Közszolgáltató az alábbi feltételekkel az Ingatlanhasználó részére a díjfizetés alól mentességet ad. Használaton kívüli ingatlannak kell tekinteni az olyan ingatlant, ahol sem lakóhelyet, sem tartózkodási helyet nem létesítettek és az ingatlant - sem idényjelleggel, sem fizető vendéglátás keretében - legalább egy évig nem használja senki. Az ingatlan használaton kívüliségét az Ingatlanhasználó is kérelmezheti. A kérelemhez csatolni kell a víz- és csatornaszolgáltatónak az ingatlan egy éves időszakra vonatkozó nullás vízfogyasztására való igazolását. Az igazolás lehet többek közt fogyasztási számla vagy annak másolata, a víz- és csatorna szolgáltató nyilatkozata stb. Az igazolásnak a bejelentést megelőző legalább éves fogyasztási időszakra kell vonatkoznia. Amennyiben az ingatlan külön vízórával fel nem szerelt, vagy nem csatornázott, úgy áram fogyasztásról szóló bizonylatok is a fentiekkel figyelembe véve elfogadhatóak. A mentesség a tárgyévben csak egyszer és csak a tárgyév végéig adható. A következő év február 15-ig az Ingatlantulajdonosnak a mentességre vonatkozó kérelmét ismételten be kell nyújtania. Amennyiben az ingatlan vonatkozásában a meghatározott időszakra vízfogyasztás mutatható ki, az ingatlan nem minősül használaton kívülinek, kivéve ha a fogyasztás a víz- és csatornaszolgáltató által igazolt műszaki hiba okozta. Amennyiben az ingatlan víz tekintetében nem került közművesítésre, úgy a Közszolgáltató jogosult áram fogyasztásról szóló teljes évi bizonylat bekérésére is. Az Ingatlanhasználónak a valótlan tartalmú nyilatkozata alapján, a meg nem fizetett közszolgáltatási díjat, annak késedelmi kamataival együtt kell megfizetnie.

Válasz: A Hulladéktörvény lehetővé teszi azt, hogy az önkormányzat rendeletben szabályozza a közszolgáltatás igénybe vétele szüneteltetésének azon esetét, amikor ezt az ingatlanhasználó kérelmezi. A megoldás esetünkben annak önkormányzati rendeletbe iktatása, miszerint mi minősül lakatlan ingatlannak és mikor kérheti az ingatlanhasználó, hogy a közszolgáltatás szüneteltesse a közszolgáltató. Ekkor úgy kell meghatározni a lakatlan jelleg feltételeit, hogy az még lehetővé tegye az ingatlanra való bejutást, az ott legszükségesebb fenntartó és állagmegóvó tevékenységek elvégzését és ennek során a közművek időleges, minimális mértékű használatát. Például elő lehet írni, hogy havi X kWh áramfogyasztásig vagy évi X m3 vízfogyasztásig az ingatlan lakatlannak minősül. Ilyen körülmények között a közszolgáltató csak azoktól kérhet díjat, akik ezt a mértéket túllépik és vélelmezhetően valóban nem egy lakatlan ingatlannal rendelkeznek. A másik megoldás, hogy az önkormányzat rendeletében időlegesen használt ingatlannak tekinti a valójában nem lakott ingatlanokat, és meghatároz rájuk egy differenciált mértékű használati szezont, amikor például életszerűen az ingatlan karbantartása zajlik (pl. nyári hónapok). Az ennek megfelelő csökkentett díj fizetése talán nem okoz akkora érdeksérelmet a tulajdonosoknak.

Vonatkozó jogszabály:
- Hulladéktörvény
34. § (8) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás teljesítése törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott esetekben szüneteltethető vagy korlátozható, valamint az ingatlanhasználó kérésére önkormányzati rendeletben meghatározott esetekben szüneteltethető.
35. § (1) A települési önkormányzat képviselő-testülete önkormányzati rendeletben állapítja meg:
a) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás tartalmát, a közszolgáltatási terület határait;
b) a közszolgáltató tagjai, illetve az alvállalkozó által végzett hulladékgazdálkodási tevékenységet, továbbá a tagoknak, illetve az alvállalkozónak a közszolgáltatás egészéhez viszonyított arányát, ha a közszolgáltatást a közszolgáltató több tagja, illetve alvállalkozó végzi;
c) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátásának rendjét és módját, a közszolgáltató és az ingatlanhasználó ezzel összefüggő jogait és kötelezettségeit, valamint a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződés egyes tartalmi elemeit;
d) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás igénybevételének miniszteri rendeletben nem szabályozott módját és feltételeit;
e) az ingatlanhasználót terhelő, miniszteri rendeletben nem szabályozott díjfizetési kötelezettséget, megfizetésének rendjét, az esetleges kedvezmények, továbbá az ingatlanhasználó részéről történő szüneteltetés eseteit;
f) az üdülőingatlanokra vonatkozó sajátos szabályokat;
g) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatással összefüggő személyes adatok (a természetes személyazonosító adatok, valamint a lakcím) kezelésére vonatkozó rendelkezéseket.
- 64/2008. (III. 28.) Korm. rendelet a települési hulladékkezelési közszolgáltatási díj megállapításának részletes szakmai szabályairól
Az időlegesen használt ingatlanra vonatkozó közszolgáltatási díj
9. § (1) Üdülőingatlanok, illetőleg időlegesen használt ingatlanok (a továbbiakban együtt: időlegesen használt ingatlan) esetében hónapokban vagy negyedévekben meghatározott mértékű használati szezont kell megállapítani.
(2) Az időlegesen használt ingatlan esetében a fizetendő közszolgáltatási díj megállapításánál a díjfizetési időszak helyett a használati szezon időtartamát kell alapul venni.


Kérdés: Szervezetünk alaptevékenysége az Önkormányzati feladatok ellátása és önkormányzati költségvetési szerv vagyunk. Ezen belül évente kétszer a lakosság által kihelyezett zöldhulladékot gyűjtjük és szállítjuk, valamint a parkokban kihelyezett hulladéktárolókat ürítjük folyamatosan és tartalmukat elszállítjuk. Az Önkormányzat által kijelölt terület, ahová a zöldhulladékot gyűjthetjük 2-3 napig I16F2 besorolású. A hulladékgazdálkodási engedélyezés megkezdéséhez szükséges egy olyan terület, mely megfelel az 57/2013 (II.27) Kormány rendelet II. mellékletének 67. sora alapján az ipari területekre vonatkozó szabályozásnak. Szeretnénk minél előbb megszerezni a szükséges engedélyeket, de megfelelő telep hiányában nem tudjuk elindítani a kérelmet. Nem kaptunk információt arra vonatkozóan, hogy milyen területi besorolású ingatlanon végezhető ez a tevékenység, csak annyit tudunk, hogy az Önkormányzat ad engedélyt a működtetésére.

A problémánk az, hogy több kisebb tehergépjárművel gyűjtjük a zöldhulladékot és egy nagy tehergépjárművel szállítjuk a lerakóba, tehát az átpakolást meg kell oldani.
Milyen engedélyre lenne szükségünk, vagy hogy oldjuk meg ideiglenes lerakás nélkül a gyűjtést, van-e lehetőség esetleg a saját telephelyen a tehergépjárműveken tárolni, ha nem tudjuk egyből elszállítani? Ennek vannak-e külön szabályai? Ha nem szükséges külön terület, akkor telepengedély nélkül végezhetjük a tevékenységet és csak a gyűjtésre és a szállításra kell megkérnünk az engedélyeket?

Válasz: Amennyiben az Önök által összegyűjtött zöldhulladékot begyűjtés után közvetlenül a [szolgáltató] telephelyére szállítják abban az esetben nem szükséges Önöknek telephellyel rendelkezniük.
Ammenyiben ez nem történik meg a hulladék begyűjtése után azonnal, abban az esetben Önöknek szükséges és elengedhetetlen feltétele a telephely létesítése, ahol akár az átrakodást akár az ideiglenes tárolási tevékenységet végezhetik.

 

Válasz: Amennyiben az Önök által összegyűjtött zöldhulladékot begyűjtés után közvetlenül a [szolgáltató] telephelyére szállítják abban az esetben nem szükséges Önöknek telephellyel rendelkezniük.
Ammenyiben ez nem történik meg a hulladék begyűjtése után azonnal, abban az esetben Önöknek szükséges és elengedhetetlen feltétele a telephely létesítése, ahol akár az átrakodást akár az ideiglenes tárolási tevékenységet végezhetik.

Vonatkozó jogszabályok:
- 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet
a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről
-A települési szilárd hulladékra vonatkozó szabályok
9.  §  A   települési   szilárd   hulladék   szállítását   zárt   konténerben   vagy   a   kiporzást   és
kiszóródást megakadályozó ideiglenes takarású konténerben, vagy e feltételeket biztosító célgéppel,
szállítójárművel, környezetszennyezést kizáró módon kell végezni.
-Települési hulladékkezelési tevékenység végzésének feltételei
17. § (1) Települési hulladékkezelést a gazdasági társaság vagy egyéni vállalkozó akkor végezhet, ha
a)
b) rendelkezik a környezetbiztonságra, illetőleg az esetlegesen bekövetkező havária elhárítására vonatkozó tervvel;
c) biztosítani tudja a kezelés azon személyi és tárgyi feltételeit, amelyek biztosítják a hulladékkezelés környezetvédelmi és közegészségügyi szempontoknak maradéktalanul megfelelő ellátását;
d) rendelkezik az adott hulladékkezelési tevékenységre vonatkozó engedélyekkel;
e) a külön jogszabályban meghatározottak szerint megfelelő mértékű biztosíték, pénzügyi garancia meglétét igazolja.
(2) A termelés vagy szolgáltatás során keletkező háztartási hulladékkal együtt kezelhető hulladékot annak termelője (birtokosa) telephelye határain belül hulladékkezelési engedély nélkül gyűjtheti,szállíthatja.
18. § (1) A közszolgáltatást ellátó, regionális célokat szolgáló hulladékkezelő létesítmény felelős vezetőjének felsőfokú műszaki vagy természettudományi végzettséggel kell rendelkeznie.
(2) Elkülönített hulladékgyűjtést végző gyűjtőjáraton munkát végzők közül legalább az egyik jelenlévőnek alapfokú hulladékgyűjtő szakirányú képesítéssel kell rendelkeznie.
(3)  Az  (1)—(2)  bekezdésben  nem  szabályozott  minden  más  hulladékkezelői  tevékenységet  végző vállalkozás felelős és a kezelési műveleteket közvetlenül irányító vezetőjének külön jogszabály előírásai szerinti környezetvédelmi szakirányú középfokú végzettséggel kell rendelkeznie.
(4) A települési folyékony hulladék kezelésére jogosult gazdálkodó szervezet gépjárművezetőjének a külön jogszabály előírásai szerinti feltételeket teljesítenie kell.
-Engedélyezés és ellenőrzés
20. § (1) A környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség engedélyezi a települési hulladékkal kapcsolatos:
a) begyűjtést;
b) üzletszerű szállítást, kivéve az országba történő behozatalnak, kivitelnek, átszállításnak minősülő szállítást, valamint, ha a szállítási tevékenység az ország egész területére kiterjed;
c) előkezelést, kivéve a 17. § (2) bekezdésében szereplő hulladék fizikai előkezelését;
d) tárolást;
e) hasznosítást;
f) ártalmatlanítást.
(2) A háztartásban keletkező települési szilárd hulladékot a hulladék termelője (birtokosa) külön engedély nélkül a 9. §¬ban meghatározott feltételekkel maga is elszállíthatja.
(3)
21. § (1) A hulladékkezelési engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell a következőket:
a) az engedélyt kérő KSH azonosító kódját;
b) a tervezett kezelési tevékenység megnevezését;
c) a kezelni kívánt települési hulladék
    a) megnevezését, tervezett összetételét,
    b) tervezett teljes mennyiségét, figyelemmel a hulladékkezelő létesítmény kapacitására,
    c) kezelési technológiáját, annak műszaki és környezetvédelmi jellemzőit;
d) a kezelés telephelyére vonatkozó műszaki jellegű információkat;
e) a tervezett tevékenységgel érintett település megnevezését;
f) az engedélyt kérőnek a hulladékkezelést szolgáló műszaki és pénzügyi eszközeit, személyi feltételeit.
(2)  A  hulladékkezelés  engedélyezése  iránti  kérelmet  a  környezetvédelmi,  természetvédelmi  és tájvédelmi szakértői tevékenységről szóló jogszabály alapján a hulladékgazdálkodás rész-szakterületen szakértői jogosultsággal rendelkező szakértő is elkészítheti.
22. § (1) A hulladékkezelési engedélynek a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben meghatározottakon túl tartalmaznia kell:
a) az engedélyes KSH azonosító kódját;
b) az engedélyezett kezelési tevékenység megnevezését;
c) a kezelhető települési hulladék – külön jogszabályban közzétett hulladéklista szerinti – megnevezését, az Európai Hulladék Katalógus (EWC) kódját, a hulladékkezelő létesítményben összesen kezelhető hulladékmennyiséget, valamint a hulladéklerakás engedélyezése esetén a lerakóban ártamatlanítható biológiailag lebomló hulladék összes mennyiségét, meghatározva a csökkentés – külön jogszabályban meghatározott – ütemét;
d) az engedélyezett kezelési technológia műszaki és környezetvédelmi jellemzőit;
e) a kezelés telephelyére vonatkozó műszaki követelményeket;
f) a hulladékkezelő telephely bezárásának feltételeit;
g) az engedélyezett tevékenység végzésének helyszínét település(ek) szerint;
h) az engedélyes hulladékkezelést szolgáló eszközeit, személyi feltételeit;
i) az engedély időbeli hatályát és területi behatárolását.
(2) A környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség hulladékkezelési engedélyben meghatározza az egyes engedélyezett hulladékkezelési tevékenységek, létesítmények körét, valamint az üzemeltetés feltételeit.
- 2013. évi CXXV. törvény a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenység minősítéséről
-A minősítés általános szabályai
3. § (1) A kérelmező hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenységét a minősítő a szolgáltatás biztonsága és a szolgáltatás színvonala alapján minősítési osztályba sorolja, továbbá előírja a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenység végzésével összefüggő feltételeket.
(1a) A minősítőt a minősítési eljárásban a céginformáció beszerzése során a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény szerinti közigazgatási szervnek kell tekinteni.
(2) A minősítő a kérelmezőt csak a kérelemben megjelölt minősítési osztályba sorolhatja.
(3) Az e törvényben foglalt eljárásokban - az adatváltozás bejelentésére vonatkozó kérelem elbírálása kivételével - az ügyintézési határidő 90 nap.
(4) A minősítő, ha a kérelmező kezdeményezi - igazgatási szolgáltatásként - az eljárás megindítását megelőzően szakmai konzultációs lehetőséget biztosít. A szakmai konzultáció az egyes minősítési osztályok eléréséhez szükséges követelményekre, valamint az e követelményeknek való megfelelést igazoló dokumentumokra terjedhet ki.
(5) A (4) bekezdés szerinti konzultáció
a) az eljárás során szükséges és előírt hatósági jogi aktusokat nem pótolja,
b) a törvény előírásainak betartása és a kérelmező részére előírt cselekmények végrehajtása alól nem mentesít, továbbá
c) nem szolgálhat hivatkozási alapul a kérelmezett minősítési osztály megfelelősége elbírálásánál.
(6) A kérelmező az e törvény szerinti közigazgatási hatósági eljárások lefolytatásáért, valamint a (4) bekezdés szerinti igazgatási jellegű szolgáltatás (konzultáció) igénybevételéért igazgatási szolgáltatási díjat fizet.
-Minősítési eljárás
- 4§-10§ ig
- 2012. évi CLXXXV. törvény A hulladékról

Továbbá mellékelem a keresés során azokat az  internetes elérhetőségi helyeket, amelyek a későbbiekben esetleges segítségére lehetnek Önöknek.
 http://www.aksd.hu/jogszabalyok/
 http://www.pevik.hu/docs/hulladekgyujtes.pdf


Kérdés: Többen is logikus alternatívának gondoljuk, hogy az üveges termékek árusításával foglalkozó cégeket kötelezni kellene bizonyos alapterület fölött, hogy engedélyezzék a közszolgáltató számára üveggyűjtő edényzet elhelyezését a területükön (parkoló), melyet a szolgáltató rendszeresen ürítene. Véleményünk szerint ezen kereskedelmi egységek megfelelő sűrűséggel fedik le a települések területeit, jól megközelíthetőek, és a lakosság részéről is jó alternatívát jelent, hogy a következő vásárlással egybekötve adhatná le üveghulladékát. Mint ahogy ezen áruházak kötelezően biztosítanak megfelelő számú parkolóhelyet, úgy mint hulladék kibocsáltók jogosan merül fel, hogy visszafogadó edényzetet is engedélyezzenek a területükön. Ezen elképzelésem a tapasztalataim szerint a magántulajdon védelme és indokolatlan teher okán eddig még nem valósulhatott meg hazánkban.

Ezért szeretném a segítségüket kérni, hogy milyen jogi lehetőséggel élve lenne magvalósítható egy hasonló jellegű üveggyűjtési modell.

Válasz: A kérdező által bevezetni kívánt rendszer kialakítását 4 úton lehet elérni, de egyik sem kínál gyors és könnyű megoldást.

Az egyik, hogy a Hulladéktörvény 26. § (1) bekezdésére alapulva el kell érni, hogy a forgalmazó (bevásárlóközpont) a gyártóval (akitől a terméket veszi) megállapodást kössön arról, hogy a forgalmazó gondoskodik az általa forgalmazott termékből, továbbá csomagolásából származó üveghulladék átvételéről, elkülönített gyűjtéséről és hulladékkezelőnek történő átadásáról. Ez talán a leginkább valószínűtlen, és nemcsak azért, mert a döntés két, az önkormányzattól teljesen független fél kezében van. A másik ok, ami miatt ez kevésbé reális, hogy annyiféle gyártó létezik, akinek a terméke üveg csomagolást használ, hogy egy kereskedőnek 100-as nagyságrendű szerződést kellene kezelnie ennek megvalósítására.

A másik módszer, hogy törvény, kormányrendelet vagy miniszteri rendelet kell, hogy kötelezze a forgalmazót a gyártótól függetlenül az üveghulladék hulladékbirtokostól történő átvételére, elkülönített
gyűjtésére, hulladékkezelőnek történő átadására. Ilyen jogszabály ma nincs, illetve jogalkotói akaratról sincs tudomásunk, így ennek a megoldási módnak az eléréséhez igen erős lobby kellene, aminek megléte ma nem garantált.

A harmadik módszer, hogy az önkormányzat rendeletben szabályozza, hogy a településen az üveghulladékot elkülönítetten kell gyűjteni, ekkor azonban a település egészére érdemes ezt bevezetni. Azonban ha nincs meg a feldolgozó kapacitás és egy szerződés a képződő hulladék hasznosítására, akkor ez a döntés csak azt eredményezi, hogy az eddig a háztartási szemétben elhelyezett üveghulladék különválogatva jelenik meg a település egyes pontjain. Ezek a pontok leginkább hulladékgyűjtő szigetek, amelyek közterület-használati engedély birtokában, nyílt téren létesíthetők, viszont ezek elhelyezésére nem alkalmas a magánterület, csak a közterület. Márpedig a bevásárlóközpontok parkolója magánterület. Ahhoz, hogy közterületre lehessen elhelyezni egy ilyen hulladékszigetet („Közterület: közhasználatra szolgáló minden olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló földterület, amelyet az ingatlan-nyilvántartás ekként tart nyilván.”), ahhoz kellene a parkoló közelében egy önkormányzati tulajdonú terület. Viszont mivel az itt képződő hulladék kezelésének feladata nem a bevásárlóközpont felelőssége lenne, hanem ismét csak a közszolgáltatót terhelné, ezért ezt az ötletet előbb a közszolgáltatóval egyeztetni kell. A gond itt az, hogy nem a kereskedőt kötelezné a hulladékkezelésre az így létrehozott rendszer, bár azt megoldaná, hogy legalább az egyik hulladékfrakció a településen elkülönítetten kerülne gyűjtésre.

A negyedik megoldás tulajdonképpen adott, az önkormányzatnak semmit nem is kell tennie, sőt: a jogszabály már ma kötelezi a kereskedőket arra, amit a kérdező elérni szeretne. A csomagolási hulladék rendelet szerint ugyanis a csomagolt termék forgalmazója, amely üzletenként legalább 500 m2 alapterületű üzlethelyiséggel rendelkezik (márpedig egy bevásárlóközpont ennél általában nagyobb), a hulladékbirtokos által felajánlott csomagolási hulladékot átveszi, méghozzá ingyen. Még csak azt sem mondja a jogszabály, hogy a hulladék forrásául szolgáló terméket ott kell, hogy megvegye a vásárló. Persze magának a hulladéknak olyannak kell lennie, ami a kereskedő által árult termékből keletkezhet (tehát nem vihet vissza valaki pl. 100 üres befőttesüveget egy állateledel boltba), de a kereskedő a hulladék átvételét csak akkor tagadhatja meg, ha az ártalmas az emberi egészségre vagy a környezetre. Fontos, hogy rögzítsük, ez itt nem az üvegvisszaváltás esete: a kereskedőnek nem kell fizetnie az üvegért, de át kell azt vennie, és persze utána kezelnie kell ezt a hulladékot. A gond itt egyértelmű: a cég nem lesz érdekelt abban, hogy ez a hulladék ne a „sima” kukában végezze, tehát a különgyűjtés eredményeként ugyanúgy a lerakóra jut az üveg. A másik gond, hogy ez igényli a lakosság aktivitását és kitartását, mert ha esetleg elterjed, hogy hiába szabály, a kereskedő nem veszi át a hulladékot, a vásárlók hamar elpártolhatnak ettől a megoldástól.

Egy szó mint száz, az igazi megoldást egy központi jogszabály jelentené, az összes többi megoldás inkább félmegoldás, illetve kétséges a sikere.

Vonatkozó jogszabályok: - Hulladéktörvény
26. § (1) A forgalmazó a gyártóval megállapodást köthet arról, hogy a forgalmazó gondoskodik
a) az általa forgalmazott termék, továbbá csomagolás fogyasztótól történő visszaváltásáról vagy visszavételéről és a gyártónak történő átadásáról, valamint
b) az általa forgalmazott termékből, továbbá csomagolásából származó hulladék hulladékbirtokostól történő átvételéről, elkülönített gyűjtéséről és hulladékkezelőnek történő átadásáról.
(2) Törvény, kormányrendelet vagy miniszteri rendelet a forgalmazót a gyártótól függetlenül is kötelezheti az általa forgalmazott termék, termékcsoportból származó termék, továbbá a termék csomagolásának fogyasztótól történő visszaváltására vagy visszavételére, valamint a termékből és csomagolásából származó hulladék hulladékbirtokostól történő átvételére, elkülönített gyűjtésére, hulladékkezelőnek történő átadására.
35. § (2) A települési önkormányzat gondoskodik az elkülönített hulladékgyűjtési rendszer helyi feltételeinek megszervezéséről.
(3) A települési önkormányzat közmeghallgatást tart a települési hulladék elkülönített gyűjtésének bevezetésével kapcsolatos döntések meghozatala előtt.
39. § (2) A természetes személy ingatlanhasználó a települési hulladék részét képező elkülönítetten gyűjtött hulladékot - kormányrendeletben, miniszteri rendeletben vagy a települési önkormányzat (Budapesten a fővárosi önkormányzat) rendeletében meghatározott feltételek szerint - hulladékgyűjtő pontra, hulladékgyűjtő udvarba, átvételi helyre vagy a közszolgáltatás körébe tartozó hulladékot kezelő hulladékkezelő létesítménybe szállíthatja, és ott a jogosultnak átadhatja vagy gyűjtőedényben elhelyezheti. E jogot a természetes személy ingatlanhasználó csak úgy gyakorolhatja, ha a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjat a közszolgáltató részére megfizette.
- 246/2014. (IX. 29.) Korm. rendelet az egyes hulladékgazdálkodási létesítmények kialakításának és üzemeltetésének szabályairól
2. § (1) E rendelet alkalmazásában:
4. hulladékgyűjtő pont: a hulladékgyűjtő sziget és a speciális gyűjtőhely;
5. hulladékgyűjtő sziget: különböző fajtájú, hasznosításra alkalmas hulladék elkülönített gyűjtésére és a közszolgáltatónak történő átadására szolgáló, felügyelet nélküli, közterületen kialakított, folyamatosan a lakosság rendelkezésére álló hulladékgyűjtő pont, amelyre gyűjtőedényt telepítettek;
3. § (1) Hulladékgyűjtő sziget közterület-használati engedély birtokában, nyílt téren létesíthető.
(2) A hulladékgyűjtő szigetet a közszolgáltató úgy alakítja ki, hogy
a) a hulladékgyűjtő sziget alkalmas legyen a gyalogosan és gépjárművel történő megközelítésre;
b) a hulladékgyűjtő szigetre legalább 3 hulladékfajta elkülönített gyűjtését lehetővé tevő, jelzéssel, illetve felirattal ellátott gyűjtőedény legyen telepítve;
c) a hulladékgyűjtő szigetre telepített gyűjtőedény zárható vagy mechanikai védelemmel ellátott, illetve a gyűjtőjárműhöz illeszthető rendszerű legyen, rendelkezzék bedobó nyílással; valamint
d) a hulladék környezetveszélyeztetést kizáró módon történő gyűjtése, a hulladékgyűjtő szigetre telepített gyűjtőedény gyűjtőjárművel történő ürítése biztosított legyen.
(3) A hulladékgyűjtő szigetre telepített gyűjtőedények száma háromnál csak abban az esetben lehet kevesebb, ha a közszolgáltató az érintett településrészen az adott települési hulladék gyűjtését és elszállítását házhoz menő rendszerben végzi.
4. § (1) Hulladékgyűjtő szigetet a hulladékbirtokosok tevékenysége során képződő települési hulladék elkülönített gyűjtésének biztosítása érdekében kizárólag a közszolgáltató üzemeltethet gyűjtésre vonatkozó hulladékgazdálkodási engedéllyel.
(2) A hulladékgyűjtő szigetre telepített gyűjtőedényben csak hasznosításra alkalmas, és a gyűjtőedényen feltüntetett jelzés, felirat szerinti nem veszélyes települési hulladék helyezhető el.
(3) A közszolgáltató a hulladékgyűjtő szigetre telepített gyűjtőedényben elhelyezett települési hulladék elszállításáról rendszeres időközönként gondoskodik.
(4) Ha a hulladékgyűjtő szigeten vagy közvetlenül a hulladékgyűjtő sziget mellett hulladékot helyeznek el, a közszolgáltató a hulladék elszállításáról vagy elszállíttatásáról legkésőbb a gyűjtőedény ürítését követő 5 munkanapon belül gondoskodik.
(5) A köztisztaság és közegészségügy biztosítása érdekében a közszolgáltató a hulladékgyűjtő szigetre telepített gyűjtőedény tisztántartásáról, karbantartásáról, valamint elhasználódása vagy a rendeltetésszerű használatot akadályozó megrongálódása esetén cseréjéről a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás körébe tartozó hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről szóló miniszteri rendeletben meghatározott rendszerességgel gondoskodik.
(6) A közszolgáltató, valamint a települési önkormányzat
a) a hulladékgyűjtő sziget elérhetőségéről és működési rendjéről;
b) a hulladékgyűjtő sziget igénybevételének feltételeiről, így különösen a hulladékgyűjtő szigetre telepített gyűjtőedényben elhelyezhető hulladék jellegéről, fajtájáról, valamint elszállításának gyakoriságáról
a lakosságot honlapján és a helyben szokásos módon tájékoztatja.
- 442/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet a csomagolásról és a csomagolási hulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről
5. A csomagolás forgalmazójának kötelezettségei
10. § (1) A csomagolt termék forgalmazója, amely üzletenként legalább 500 m2 alapterületű üzlethelyiséggel rendelkezik, a fogyasztó által felajánlott használt csomagolószert visszaveszi, a hulladékbirtokos által felajánlott csomagolási hulladékot átveszi. E kötelezettség a helyben fogyasztásra kínált termék csomagolására nem vonatkozik.
(2) A forgalmazó a használt csomagolószer visszavételét vagy a csomagolási hulladék átvételét akkor tagadhatja meg, ha az ártalmas az emberi egészségre vagy a környezetre.
(3) A forgalmazó az (1) bekezdés szerinti átvételt, visszavételt a csomagolt termék forgalmazásának feltételeivel azonos módon, folyamatosan, teljes nyitvatartási időben a csomagolt termék forgalmazásának helyén biztosítja.
(4) A forgalmazó átvételi kötelezettségének teljesítéséért a hulladékbirtokostól ellenértéket nem kérhet, azonban a fogyasztó vagy a hulladékbirtokos visszavitelre ösztönzése érdekében díjat fizethet.
(5) Ha a forgalmazó által forgalmazott termék gyűjtőcsomagolása, szállítási csomagolása éves szinten
a) műanyag vagy fém esetén összesen az 500 kilogrammot,
b) papír vagy fa esetén összesen az 1000 kilogrammot,
c) üveg esetén a 2000 kilogrammot
meghaladja, a gyűjtőcsomagolási, továbbá a szállítási csomagolási hulladék átvételét - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a forgalmazó nem tagadhatja meg.
(6) A hulladékbirtokos kérésére a forgalmazó - a (7) bekezdésben meghatározott kivétellel - az általa forgalmazott terméket a fogyasztónak gyűjtőcsomagolás, szállítási csomagolás nélkül adja át, továbbá biztosítja annak lehetőségét, hogy az értékesítés helyszínén a termék kicsomagolását követően a csomagolási hulladékot a hulladékbirtokos a forgalmazónál hagyhassa.
(7) A hulladékbirtokos (6) bekezdés szerinti kérését a forgalmazó csak abban az esetben utasíthatja el, ha
a) annak teljesítése veszélyeztetné a termék biztonságos üzembe helyezését,
b) annak teljesítése veszélyeztetné a termék használatának biztonságosságát,
c) a termék a csomagolás nélkül biztonságosan nem szállítható, vagy
d) annak teljesítését jogszabály kizárja.


Kérdés: Milyen gyakorlati következményei várhatóak a [hulladéktörvény] módosítás elfogadása esetén, különös tekintettel a hulladékkezelésre. Tegyen javaslatokat a szükséges önkormányzati döntések részleteire, illetve hogy mire figyeljünk oda, ha beérkeznek a testületekhez az előterjesztések. Jó lenne, ha meg tudnánk vizsgálni, hogy van-e értelme proaktívan lépni az ügyben? (kérdés érkezett: 2015. november 17.)

Válasz: A hatályba lépett módosítás direktben az önkormányzatok számára nem jelent feladatot, de a közszolgáltatók számára ismét megoldandó feladatot jelenthet. Abban az esetben, ha egy önkormányzat be kíván vezetni egy kisebb űrmértékű gyűjtőedényt, és ezáltal a lakosság számára népszerű intézkedésként lehetővé teszi kisebb kukák igénybe vételét, akkor a közszolgáltató ezekre csak a településen alkalmazott fajlagos díjtételek közül a legalacsonyabbat vetheti ki. Ez adott esetben nem biztos, hogy számára rentábilisan kivitelezhető, ezért javasoljuk azt, hogy az önkormányzat ilyen irányú döntése előtt mindenképpen konzultáljon a közszolgáltatóval, hogy az készen áll-e a bevezetni tervezett változásra. Nagyobb űrméretű kukák bevezetésekor pedig azt kell mérlegelni, hogy azok díját – kiszámítva a településen alkalmazott fajlagos díjak átlagát – képes-e a lakosság viselni abban az esetben, ha kihasználják az űrméret adta lehetőségeket. Amennyiben a lakosság azon az állásponton van, hogy a nagyobb űrméretű kukák bevezetése nem indokolt, mert nem nőtt vagy éppenséggel csökkent a kihelyezett hulladék mennyisége, úgy a díjak korlátozását írja elő a törvény, amely esetre viszont ki kell dolgozni annak módszerét, hogy hogyan lehet a lakosság által átadott hulladék mennyiségét hitelt érdemlően mérni. Erre nézve ismét javasoljuk az önkormányzat és a közszolgáltató konzultációját.

Vonatkozó jogszabályok: - Hulladéktörvény
A Hulladéktörvényben 2015. december 4-én hatályba lépett a 91. § (12)-(17) bekezdések módosulása.
A változások megértéséhez be kell idéznünk a Hulladéktörvény adott szakaszának megelőző bekezdéseit is. Ezek az alábbiakat mondják ki:
91. § (1) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj legmagasabb mértékét a 88. § (3) bekezdés b) pont bb) alpontjában foglalt felhatalmazás alapján megalkotott rendelet hatálybalépéséig az e §-ban meghatározott eltérésekkel kell megállapítani.
Maximálja a közszolgáltatási díj mértékét és meghatározza a maximális díjmérték meghatározásának módját.
91. § (2) A természetes személy ingatlanhasználó részére kiállított számlában meghatározott hulladékgazdálkodási közszolgáltatásért fizetendő szolgáltatási egységre jutó összeg (beleértve az alapdíjat) nem haladhatja meg a 2012. április 14. napján alkalmazott díj legfeljebb 4,2 százalékkal megemelt összegének 90 százalékát.
A rendelkezés a rezsicsökkentés néven ismert kormányzati intézkedést ülteti át a hulladékgazdálkodási gyakorlatba és meghatározza a közszolgáltatási díj legmagasabb mértékét egy bázisévet (2012) alapul véve.
91. § (2a) A közszolgáltató a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig köteles írásban igazolni a fogyasztóvédelmi hatóságnak a (2), (2b), (5) és az (5a) bekezdésben foglalt előírások teljesülését.
A közszolgáltatók ellenőrzésére és a visszaélések elkerülésére a törvény bevezeti a fogyasztóvédelmi hatóság hatáskörét.
91. § (2b) A közszolgáltató részéről a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződés megszegésének minősül, ha a (2), (5) és (5a) bekezdésben meghatározott kötelezettségét nem teljesíti.
A közszolgáltatási szerződés megszegésének minősíti a jogszabály az elvárások nem teljesítését a közszolgáltató által.
91. § (2c) A (2) bekezdés szempontjából alkalmazott díjnak
a) a települési önkormányzat rendeletében a természetes személy ingatlantulajdonosra megállapított teljes díj, vagy
b) ha a települési önkormányzati rendelet díjat nem állapított meg, akkor a 2012. április 14-én a közszolgáltatóval fennálló hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződésben a természetes személy ingatlantulajdonosokra vonatkozóan meghatározott díj összegének a díjfizetésre egyébként kötelezett lakosszámra eső értéke tekintendő.
A törvény meghatározza a bázisévben alkalmazott és az engedélyezett díjemelés alapjául szolgáló alapértéket.
91. § (2d) Ha a szolgáltatási, illetve műszaki tartalom változása vagy a közszolgáltató döntése folytán a 2012. április 14-ét követően 2013. június 30-ig alkalmazott díj a 2012. április 14-én alkalmazott díjnál alacsonyabb, a (2) bekezdés szerinti díj számításánál ezt - több alacsonyabb alkalmazott díj esetén a legalacsonyabbat - kell a számítás alapjául venni.
Amennyiben a 2012-es bázisévhez képest időközben díjcsökkentés történt, akkor a csökkentett díjat (vagy azok közül a legalacsonyabbat) kell az engedélyezett emelés alapjául venni.
91. § (3) A társasházat a (2) bekezdésben meghatározott díjcsökkentés a társasházat alkotó azon albetétek vonatkozásában illeti meg, amelyeket természetes személy ingatlanhasználó használ. A társasház évente írásban tájékoztatja a közszolgáltatót a természetes személy és nem természetes személy ingatlanhasználók társasházon belüli megoszlásáról. A közszolgáltató a tájékoztatás kézhezvételét követően kiállított, esedékes számlájában érvényesíti a természetes személy ingatlanhasználók után a társasházat e rendelkezés alapján megillető díjcsökkenést. E rendelkezés megfelelően alkalmazandó a lakásszövetkezetre is. A díjcsökkenést vita esetén a közhiteles nyilvántartásból megismerhető, természetes és nem természetes személy tulajdonosok tulajdoni hányadainak egymáshoz viszonyított aránya alapján kell elszámolni.
A társasházak esetében ez a kedvezmény csak a természetes személyeket illeti meg, a törvény tehát nem akar kedvezni a cégeknek, civil szervezeteknek, egyéb intézményeknek, stb.
91. § (4) A közszolgáltatást igénybe vevő társasház vagy lakásszövetkezet a társasházban, illetve lakásszövetkezetben lakó természetes személy ingatlanhasználót a (2) bekezdésben meghatározott díjtétel alapján a díjcsökkentés összegéről tájékoztatja.
A társasházi közös képviselőket terhelő tájékoztatási kötelezettséget részletezi a törvény.
91. § (5) A közszolgáltató a kibocsátott számlán szereplő fizetendő összeg vonatkozásában a számla kiküldésével köteles tájékoztatást nyújtani a természetes személy ingatlanhasználók, illetve társasházak és lakásszövetkezetek részére a (2), a (2d), a (3) és a (10) bekezdésben foglaltak teljesüléséről. A tájékoztatásnak összegszerűen tartalmaznia kell, hogy a rezsicsökkentés nélkül milyen fizetési kötelezettség terhelte volna a természetes személy ingatlanhasználókat, illetve társasházakat és lakásszövetkezeteket.
A természetes személyek számára kiállított közüzemi számlán kell jelölni a rezsicsökkentés révén elért lakossági megtakarítást.
91. § (5a) A közszolgáltató a kibocsátott számlán köteles jól láthatóan, színes mezőben kiemelve feltüntetni a rezsicsökkentés eredményeképpen jelentkező megtakarítás összegét az elszámolt időszak vonatkozásában, valamint a 2013. július 1-je óta eltelt időszakban. A közszolgáltató személyében bekövetkező változás esetében a korábbi közszolgáltató rezsicsökkentéssel kapcsolatos adatait a 37. § rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával kell biztosítani az új közszolgáltató részére.
A számlán megadott színnel kell jelölni a rezsicsökkentés révén elért lakossági megtakarítás mértékét.
91. § (5b) Az (5) bekezdésben foglalt rendelkezés a fogyasztóvédelemről szóló törvény alkalmazásában fogyasztóvédelmi rendelkezés.
A törvény fogyasztóvédelmi garanciális szabálynak tekinti az előbbi előírásokat.
91. § (6) E § vonatkozásában a költségvetési szervre és a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény szerinti ápolást, gondozást nyújtó intézményre a természetes személy ingatlanhasználóra irányadó szabályokat kell alkalmazni.
Egyes nem természetes személyeket is megillet a rezsicsökkentésből fakadó előny.
91. § (7) A nem természetes személy ingatlanhasználó részére kiállított számlában meghatározott hulladékgazdálkodási közszolgáltatásért fizetendő összeg nem haladhatja meg a települési önkormányzat 2012. december 31-én hatályos rendeletében meghatározott - kedvezmények és mentességek nélküli - teljes közszolgáltatási díj legfeljebb 4,2 százalékkal megemelt összegét.
A nem természetes személyek is részesülnek kedvezményben, de annak mértéke elmarad a természetes személyeket megillető kedvezmény mértékétől.
91. § (8) Ha a nem természetes személy ingatlantulajdonos vonatkozásában a települési önkormányzat 2012. december 31-én külön díjat nem alkalmazott, a (7) bekezdés esetében közszolgáltatási díjnak
a) a települési önkormányzat rendeletében általánosan megállapított, vagy
b) a természetes személy ingatlantulajdonos által - kedvezmények és mentességek nélkül - fizetett
közszolgáltatási díjat kell tekinteni.
A törvény meghatározza a bázisévben alkalmazott és az engedélyezett díjemelés alapjául szolgáló alapértéket.
91. § (9) 2013. évre vonatkozóan a közszolgáltató a felügyeleti díjat a Hivatal részére díjfelügyeleti tevékenységéért szeptember 1. napjáig fizeti meg.
A felügyeleti díj fizetési kötelezettséget részletezi.
91. § (10) Ha a (2) vagy a (2d) bekezdés szerint megállapított díj 2013. július 1-jét követően legalább 10%-kal nem alacsonyabb a 2013. június 30-án alkalmazott díjnál, akkor a közszolgáltató
köteles azt legalább annyival csökkenteni, hogy a fizetendő díj a 2013. június 30-án alkalmazott díjnál legalább 10%-kal alacsonyabb legyen.
Egy plusz garancia beiktatásával a törvényhozó meg kíván bizonyosodni arról, hogy a rezsicsökkentés eléri a hatását és érzékelhető tehercsökkenést okoz a lakosságnak.
91. § (11) A (2) és (10) bekezdés szerinti, a közszolgáltatási díj legmagasabb mértékére vonatkozó rendelkezéseket a közszolgáltatónak akkor is érvényesítenie kell, ha 2013. június 30-át követően a műszaki tartalom megváltozott, az azonban nem a természetes személy ingatlanhasználó kifejezett kérésére történt.
A törvény nem engedi, hogy a közszolgáltató érvényesítsen olyan költségeket, amelyek akár pl. egy fejlesztésből, beruházásból, szolgáltatás javításból, eszközbeszerzésből erednek és magasabb szintű szolgáltatást tesznek lehetővé.
A megváltozott bekezdések a 91. §-ban innentől az alábbi szabályokat hozzák be:
91. § (12) Ha a közszolgáltató a (2), a (2d) és a (10) bekezdésben meghatározott díjak alapjául szolgáló gyűjtőedényhez képest eltérő űrmértékű gyűjtőedényt (a továbbiakban: új gyűjtőedény) rendszeresít vagy ajánl fel, az új gyűjtőedény vonatkozásában alkalmazható legmagasabb ürítési díjat - egytényezős közszolgáltatási díj esetén közszolgáltatási díjat - a (13)-(16) bekezdés szerint számítja ki a közszolgáltató.
Abban az esetben, ha megváltozik a korábban alkalmazott gyűjtőedény űrmérete, annak díjára ugyanúgy alkalmazni kell a rezsicsökkentést, de a most bevezetett szabályokkal.
91. § (13) A közszolgáltató az általa ellátott egyes önkormányzatok közigazgatási területére vonatkozóan kiszámítja a (2), a (2d) és a (10) bekezdés alapján a gyűjtőedény méretenként meghatározott legmagasabb ürítési díj, valamint a gyűjtőedény térfogatának hányadosát (a továbbiakban: fajlagos ürítési díjtétel).
Tulajdonképpen egy egyszerű osztással meg kell határozni a literenkénti díj mértékét a legmagasabb ürítési díjak alapul vételével.
91. § (14) Ha az új gyűjtőedény űrmértéke kisebb, mint bármely korábban alkalmazott gyűjtőedény méret, vagy ha az új gyűjtőedény űrmértékét kormányrendelet határozza meg, a közszolgáltató legmagasabb ürítési díjként legfeljebb a (13) bekezdés szerint meghatározott fajlagos ürítési díjtételek közül a legalacsonyabb díjtétel és az új gyűjtőedény űrmértékének szorzatát alkalmazhatja.
Majd vissza kell szorozni az így kiszámított fajlagos díjak közül a legkisebbet az új gyűjtőedény méretekkel. Eszerint ez lehetséges, hogy további díjcsökkentést eredményez, mivel esetlegesen olyan literenkénti díj alkalmazását írja majd elő egy kisebb gyűjtőedényre, ami eddig csak a nagyobb edényekre volt alkalmazható és alkalmazandó a közszolgáltató által.
91. § (15) Ha az új gyűjtőedény űrmértéke nem kisebb, mint bármely korábban alkalmazott gyűjtőedény méret, a közszolgáltató ürítési díjként legfeljebb a (13) bekezdés szerint
meghatározott fajlagos ürítési díjtételek átlagértékét és az új gyűjtőedény űrmértékének szorzatát alkalmazhatja.
Viszont abban az esetben, ha az új edények nagyobbak, mint a korábbiak (ugyanakkorák nem lehetnek, mert a törvény szóhasználata szerint akkor minősül új gyűjtőedénynek egy edény, ha a korábban alkalmazottól eltérő az űrmértéke), akkor pedig a literenkénti díjak átlagát kell alkalmazni ezekre az edényekre.
91. § (16) Ha az új gyűjtőedény rendszeresítését követően az ingatlanhasználó által átadott települési vegyes hulladék mennyisége változatlan marad vagy csökken, és a (15) bekezdésben meghatározott számítással a részére meghatározható közszolgáltatási díj legmagasabb összege emelkedne, a közszolgáltató a továbbiakban is legfeljebb a (2), a (2d) és a (10) bekezdésben meghatározott díjat alkalmazhatja.
Egy újabb garanciális szabállyal a törvény ismét eltávolodik a piaci logikától és biztosítja, hogy a lakosság ne fizessen többet egy esetlegesen magasabb szintű szolgáltatásért sem, ugyanis ha pl. nagyobb edényt vesz igénybe valaki (amely esetben esetleg többet fizetne a szállításért), akkor a jogszabály garantálja, hogy a díjemelkedés mértéke nem mehet a korábban a rezsicsökkentés által behatárolt szintek fölé.
91. § (17) A (12)-(16) bekezdésben meghatározott rendelkezések a rendelkezésre állási díj meghatározását nem érintik.

Amennyiben két tényezős díjat alkalmaz egy közszolgáltató, úgy a rendelkezésre állási díjat nem érintik a bevezetett változások.


Kérdés: Mi a menete egy ilyen hulladékgazdálkodási terv elkészítésének és mi a helyzet a megelőzési tervvel? Kell az is a település szintjén?

Válasz: Az önkormányzatoknak nincs hulladékgazdálkodási tervkészítési kötelezettségük, így szabadon választhatnak mind abban, hogy saját kezdeményezésre készítenek-e ilyen tervet, illetve hogy annak elkészítése folyamatában milyen módszertant alkalmaznak.

Vonatkozó jogszabályok: - Hulladéktörvény
- 310/2013. (VIII. 16.) Korm. rendelet a hulladékgazdálkodási tervekre és a megelőzési programokra vonatkozó részletes szabályokról

A vonatkozó jogszabályokból 2015. január 1-én kikerült az önkormányzatok és a közszolgáltatók hulladékgazdálkodási tervezésre vonatkozó kötelezettsége. Ezzel párhuzamosan hatályon kívül helyezésre került a korábban a kérdést részben rendező 438/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet a közszolgáltató hulladékgazdálkodási tevékenységéről és a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás végzésének feltételeiről.


Kérdés: Már több esetben futottam bele olyan hírbe, hogy valahola világban be tiltották a PET palackos csomagolást. Legutóbb Hamburg kapcsán (lásdf: http://greenfo.hu/hirek/2016/01/24/igy-zoldit-hamburg). Tetszik az ötlet és felmerült bennem a kérdés, hogy ma itthon - Magyarországon - egy önkormányzat rendeletileg hozhat ilyen korlátoz lépést (elvileg)? Tehát, hogy a saját közigazgatási területén működő üzletekben betilthatja-e a PET palacka csomagolt ásványviz forgalmazását.

Válasz: Ma a magyar jogban az önkormányzatok helyi jogalkotási jogköre viszonylag szűk, illetve egyre szűkülő, főleg környezetvédelmi kérdésekben.
A kérdés egyébként nem tartozik a hulladékgazdálkodási jog körébe, hiszen egy még hulladékká nem vált terméket próbál meg kiszorítani egy adott település közigazgatási területéről. Erre azonban a jogszabály nem ad lehetőséget.
Az önkormányzatnak elméletileg van lehetősége szigorúbb helyi környezetvédelmi szabályokat alkotni, a Környezetvédelmi törvény 48. §-ára hivatkozással, mivel azonban 1995 óta a mai napig nem készült el az a törvény vagy kormányrendelet, amely ennek a mikéntjét meghatározná, így erre tulajdonképpen jogszerű lehetőség nincs.
Egy adott terméknek nem területi megkötéssel együtt alkalmazott, hanem teljes, általános forgalmazási tilalmát a piacfelügyeleti hatóság rendelheti el, erre azonban csak akkor van lehetőség, ha az adott termék nem felel meg a rá vonatkozó minőségi előírásoknak. Itt azonban nem erről van szó.
Amit az önkormányzat alternatívan tehet – és ez az oka annak, hogy fentebb beidéztük a Környezetvédelmi törvény 58. §-át – az az, hogy helyi környezetvédelmi alapot hoz létre vagy úgy módosítja a meglévő alap szabályait, hogy honorálja, előmozdítsa a PET palackok helyi forgalmazásának csökkentését, illetve pl. előnyben részesítse a helyi, PET palackot nem forgalmazó kereskedőket.

Vonatkozó jogszabály: - Környezetvédelmi törvény
48. § (1) A települési önkormányzat képviselő-testülete, illetve a fővárosi önkormányzat esetén a fővárosi közgyűlés önkormányzati rendeletben - törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott módon és mértékben - illetékességi területére a más jogszabályokban előírtaknál kizárólag nagyobb mértékben korlátozó környezetvédelmi előírásokat határozhat meg.
(2) A települési önkormányzat képviselőtestülete önkormányzati rendeletben más törvény hatálya alá nem tartozó egyes fás szárú növények védelme érdekében tulajdonjogot korlátozó előírásokat határozhat meg.
(3) A települési önkormányzat környezetvédelmi tárgyú rendeleteinek, határozatainak tervezetét, illetve a környezet állapotát érintő terveinek tervezetét, a környezetvédelmi programot [46. § (1) bekezdés b) pont] a szomszédos és az érintett önkormányzatoknak tájékoztatásul, az illetékes környezetvédelmi igazgatási szervnek véleményezésre megküldi. A környezetvédelmi igazgatási szerv szakmai véleményéről harminc napon belül tájékoztatja a települési önkormányzatot.
58. § (1) Környezetvédelmi feladatai (46. §) megoldásának elősegítése érdekében a települési önkormányzat - Budapesten a fővárosi önkormányzat is - önkormányzati rendelettel önkormányzati környezetvédelmi alapot hozhat létre.
(5) A települési önkormányzati környezetvédelmi alap felhasználásáról a képviselő-testületnek évente a költségvetési rendelet (Áht. 65. §) és a zárszámadás (Áht. 85. §) elfogadásával egyidejűleg kell rendelkeznie.

 

Köszönjük az EMLA közreműködését!


A tanácsadás az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap által finanszírozott projektjének keretein belül kerül megvalósításra. Projektazonosító: NCTA-2014-8346-E. Bővebb információ: www.norvegcivilalap.hu.
támogatók

Új hozzászólás