Figyelmeztető üzenet

Ez a cikk kb. 14 éve íródott.
A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Hulladékudvar-teszt Budapesten

A FÕKEFE telepei
Év: 
1997
Szám: 
Ősz
Szerző: 
Munkácsy Béla

 

 

Hulladékgyûjtõ udvarok Budapesten - Nem minden hulladék szemét

Az elmúlt hetekben többször is felkerekedtem, hogy látogatást tegyek a fõváros néhány újabban megnyitott hulladékudvarában. Vizsgálódásaim elsõdleges célpontjának a hulladékipar Mekkáját, a X. kerületet jelöltem meg, ahol két telephelyet, az FKf Rt. és a REM RWE egy-egy hulladékudvarát kerestem fel. Az említettek mellett itt található az Ereco Rt. Gránátos utcai, a FEFE és FEHAF?M Kft. Jászberényi úti, a Metalloglobus Sírkert utcai telepe is, sõt a Fõkert Rt. kerti hulladékra specializálódott egysége és több kisebb cég központja is, mint például a Nagy és Hettich Kft., vagy a Fekete Trans, amelyek kifejezetten kedvezõ szolgáltatása, hogy az összegyûjtött és megadott mennyiséget elérõ másodnyersanyagért hajlandóak térítésmentesen kimenni.

Az Õrs vezér térrõl 5-10 percnyi távolságra, azaz csupán két villamos- vagy buszmegállónyira, az Éles sarok közelében, egészen pontosan a Fehér közben található az FKf Rt. hulladékudvara. A hely megválasztása elsõ hallásra szerencsés, hiszen két nagyobb lakótelep is van, amelytõl mindössze néhány percnyi utazással megközelíthetõ. Ez azonban a tapasztalatok tükrében már nagy távolságnak számít. A környezeti tudatosság jelenlegi szintje mellett sajnos az a helyzet, hogy ha a polgár anyagilag nem érdekelt kellõképpen, nem hajlandó utazgatni vagy autóba ülni csomagjában 10-15 kiló üveggel meg papírral. A másik gond már megint az FKf Rt. meglehetõsen szegényes propaganda tevékenysége (ld. KukaBúvár 1996. õsz, "A Fõkefe a NATUREXPO-n"). A méregdrágán létrehozott udvarok további sorsát ügyetlenül egyengetik: a környékbeliek például - egy-egy kisebb újsághirdetést leszámítva - nem kaptak célzottan információt a hulladékudvar mûködésérõl.

 

Rendezett állapotok

 

Pozitívumként kell megemlíteni viszont a telephelyen tapasztalt rendezett állapotokat. A viszonylag nagy alapterületû üzemudvarra autóval is kényelmesen be lehet állni. A körben elhelyezett 20-22 konténer - amelynek csak egy része van használatban - tiszta, bennük a válogatott másodnyersanyag teljesen egynemû, idegen anyagféleséget nem tartalmaz - ez a hulladékudvaros szelektív gyûjtés egyik nagy elõnye. A gyûjtött másodnyersanyagok köre a következõ: papír, fehér- és színes üveg, fém italosdoboz, azaz mûanyagot nem érdemes a telepre vinni. A telep nagy vonzereje, hogy itt a szárazelemet is le lehet adni!

 

Sok vagy kevés?

 

További kellemes meglepetést jelent, hogy a telepet felügyelõ középkorú alkalmazott kedves, a felmerülõ kérdésekre készségesen válaszol, búcsúzáskor megköszöni a látogatást(!). Elmondása szerint telepén a forgalom meglehetõsen gyér - ezt megerõsítette a TV egyik mûsorában az FKf Rt. osztályvezetõje is. A riport szerint "nem tudják, hogy az általuk üzemeltetett 5 hulladékudvarban vajon sok vagy kevés-e az évente összegyûjtött 50 tonna másodnyersanyag". Reményeim szerint ez csak valami pillanatnyi tudatzavar, apró emlékezetkiesés, esetleg a televíziós szereplésnek betudható felfokozott izgalmi állapot következménye lehet és fõvárosunk hulladékgazdálkodásának irányítói maximálisan tisztában vannak ezzel a meglehetõsen alapvetõnek számító kérdéssel. Ha mégsem így lenne, a következõ javaslatokkal állok elõ: 1. kérdezzenek utána, vajon Szombathelyen (itt több évre visszamenõen vannak tapasztalatok kifejezetten hulladékudvaros gyûjtésre), Sátoraljaújhelyen, Székesfehérváron, Debrecenben, Gödöllõn, Sopronban, Balatonfüreden, Fonyódon, esetleg Kecskeméten, stb. vajon milyen eredményei voltak a szelektív gyûjtésnek; 2. böngésszenek saját arhívumukban egy kicsit és vessék össze régebbi eredményeikkel; 3. külföldi irodalomban utánaolvashatnak, vajon milyen hatékonyságú a többi országban a szelektív gyûjtés; 4. ha ez sem segít, vegyék elõ azokat a számításokat, amiket a hulladékudvarok megnyitása elõtt minden bizonnyal elkészítettek, hogy ezekre alapozva hozzák létre az adott helyszínen, az adott konténerszámmal a telepet; 5. végszükség esetén vessék össze a fõvárosban termelõdõ hulladék évi mennyiségével (az FKf Rt saját becslése szerint 900 000 - 1 000 000 tonna/év). Véleményem szerint nem lehet kérdéses, hogy ehhez képest az 50 tonna soknak vagy kevésnek számít-e...

 

REM RWE telepek

 

A nap másik célpontja a Jászberényi út 29. szám alatt található REM RWE hulladékátvevõ-telep volt. Ennek megközelítése sem igazán problémás: az Õrs vezér térrõl a 61-es vagy 168-as busszal, Kõbánya Városközpont felõl a 62-es járattal néhány megálló - az Orion gyár után eggyel kell leszállni.
Kicsit aggódva tekintettem körbe a kaotikus állapotokat mutató udvarban. A kapu közelében itt-ott a cég teherautói várakoztak - itt ugyanis nagy tételben is átveszik a hulladékot - beljebb látszólag minden rendszeresség nélkül kisebb-nagyobb kupacokban, bálákban, konténerekben állt a válogatott hulladék, 4-5 munkás egy targonca körül sürgölõdött. Tanácstalanságomat látva az egyikük az udvar közepén álló mérleg felé irányított, ahol néhány másodperc múlva megjelent a hulladék átvételéért felelõs alkalmazott. Ezek után már ment minden mint a karikacsapás.

 

15 kg üveg =1 Túró Rudi

 

A kiszolgálás itt is mindenben megfelelt az elvárásaimnak, sõt a leadott hulladékért némi pénzt is kaptam - 15 kg üvegért 30 Ft-ot, ami a kánikulában a befektetett munkához képest nem valami nagy összeg, bár jobb helyeken akár egy Túró Rudit is lehet belõle venni. Néhány hajléktalan embertársunk esetében bizony ez a néhány forint is ösztönzõ tényezõnek számít, bár ha jól sejtem õk nem ilyesmire költenek.
Az átvételre alkalmas anyagok köre igen gazdag, a mintegy négy oldalas július elsejei nyomtatvány sorai között böngészve zömében termelési hulladékokat talál az ember - de átvesznek mindenféle elektromos berendezést, akár ócska számítógépet, televíziót is. A gyorsan változó helyzetre jellemzõ, hogy a papíron szereplõ árak némelyike július tizedikén már nem felelt meg a valóságnak - történetesen az üvegé sem, a táblázatban csak 1,50 Ft/kg szerepelt, de már 2 Ft/kg-ot számítottak érte.
A pénzügyi ösztönzés ellenére a forgalom 99%-át itt sem a lakossági, hanem a közületi beszállítások teszik ki.

 

Nyitvatartás

 

A hulladékudvar-teszt fontos részét képezte a nyitvatartás betartásának ellenõrzése. Sajnos ezen a téren mindkét céget érintõen rossz tapasztalatokról tudok csak beszámolni. Egy júniusi délután - amikor a nyitvatartás szerint 18 óráig fogadni kellene a polgárokat - 17 óra 40 perckor a REM RWE Ugró Gyula utcai telepén csak a lelakatolt kapuig sikerült eljutnom. Az elsõ látogatás után néhány nappal a Fehér közben - ahol szintén 18 óráig tart az alkalmazott munkaideje - pontban délután 5-kor már csak a telep biztonsági õrével volt szerencsém találkozni. Az õ elmondásából tudom, hogy azt, ami a nyitvatartási idõvel kapcsolatban nagy betûkkel fel van tüntetve a bejáratnál, illetve a szórólapokon is világosan le van írva - vagyis, hogy hétköznap 18 óráig tart nyitva a telep - egy pillanatig sem kell komolyan venni. Mindezek ismeretében már nem csoda, hogy a sokmilliós költségvetéssel megalkotott hulladékudvar hálózat nevetséges mennyiséget tud csak másodnyersanyagainkból a gazdaság vérkeringésébe visszajuttatni. Elképzelhetjük milyen gondolatok foglalkoztatják a polgárt abban az esetben, amikor a napi munkából megfáradtan hazatérve, lelkiismeretére hallgatva összeszedi a lakásban a papírt, az üveget, végül biztos, ami biztos alapon még egyszer elolvassa a Naturexpon felmarkolt szórólap szövegét, lelkesen - hogy végre õ is tesz valami fontosat - felül a buszra és a zárt kapukkal találja magát szembe...

Tovább