Klímaváltozás

Az Act Local! Green Startup Challenge egy középiskolásoknak szóló országos üzleti fenntarthatósági verseny, ami azt a célt tűzte ki, hogy megmutassa a diákoknak, mennyire elengedhetetlen a fenntarthatóság és a vállalkozói gondolkodás együttműködése a jövőnk érdekében.

A 3 fordulós kihívás során a diákok lehetőséget kapnak arra, hogy valódi projekteken dolgozzanak, amelyek nem csak a környezetet védik, hanem vállalkozói készségüket is fejlesztik. Ezek mellett betekintést nyernek zöld civil szervezetek munkásságába is, mindezt értékes nyereményekért!

Egyre több intézmény dönt a fenntarthatóság mellett. A Budapest XVI. Kerületi Táncsics Mihály Általános Iskola és Gimnázium is közéjük tartozik. Hosszú utat tett meg az intézményi szinttől a nemzetközi kapcsolatokig. Ennek az utazásnak egyik mérföldkövét mutatja most be az intézmény októberben.

Mivel az Európai Uniónak vezető szerepet kell vállalnia a környezetvédelem területén, meg kell fontolnia a repülőgépek üzemanyagának megadóztatását, azaz a kerozinadó, illetve a fosszilis üzemanyagadó, azaz a karbonadó bevetésének lehetőségeit – jelentette ki Wopke Hoekstra holland külügyminiszter, új uniós biztosjelölt Strasbourgban, az EP környezetvédelmi, közegészségügyi és élelmiszer-biztonsági bizottságának (ENVI) tegnapi meghallgatásán.

Ez nem egy kínai, hanem egy amerikai tudományos felmérésből derült ki, melyet a Chicagói Egyetem energiapolitikai intézete adott ki. Eszerint sikeres volt az a környezetszennyezés ellen indított háború, melyet tíz éve indítottak el az 1,4 milliárd lakosú országban.

A szerves hulladék megfelelő kezelése, többek között a metánkibocsátás csökkentése által, rendkívüli módon hozzá tud járulni a klímaváltozás negatív hatásainak mérsékléséhez. Mindebben pedig a periféria országaiban, az ún. globális délen sok, a hulladékok gyűjtögetéséből a kenyérre valót megkereső polgár veszi ki a részét, felbecsülhetetlenül értékes szolgálatot nyújtva a bolygónak.

Nyolc dél-amerikai állam vezetői találkoztak Belém városában Brazíliában, ahol megállapodtak abban, hogy küzdeni kell az amazonasi őserdők kipusztítása ellen, de közös program továbbra sincsen. Minden ország a saját útját járja, mert a gazdasági érdekek szembenállnak a környezetvédelemmel.

A városi fák már most sokszor a túlélésért küzdenek, azonban a klímaváltozás miatt fokozódó stresszfaktorok, a nagy beépítettség, valamint a rossz faj- és fajtaválasztás miatt 2050-re a komfortzónájukon kívül élő városi fák aránya akár 70% fölé emelkedhet, Magyarországon ez a mérték még magasabb is lehet. Bár a városlakók és a várostervezők is kezdik felismerni a városzöldítésben rejlő alkalmazkodási és jóllétnövelő lehetőségeket, a fatelepítések még mindig nem elég átgondoltak klímatudatos szempontból, ami végső soron a fák idő előtti pusztulásához vezet, nemcsak csökkentve az általuk nyújtott ökoszisztéma szolgáltatásokat, de fenntartásuk és gondozásuk is nagyobb pénzügyi kiadást jelent. 

1990-hez képest 90-95 százalékkal kellene csökkenteni a káros gázok kibocsátását már 2040-re, hogy esélyünk legyen tartani a párizsi klímacélokat. Ezt nem akárki mondja, hanem azok a tudósok, akikre az Európai Bizottság hallgatni fog, amikor kidolgozza a 2030 utáni klímacélokat.