Újfajta áfa

  • 2014. október 30.
  • Csilla

A környezetvédelmi termékdíjról szóló törvény módosítási terve szerint a netadó mellett egy másik fajta fogyasztási adó is bevezetésre kerül. Íme, a Humusz álláspontja!

A törvény szerint a környezetvédelmi termékdíj célja, hogy „hozzájáruljon a környezetszennyezés megelőzéséhez, illetve csökkentéséhez, a természeti erőforrásokkal való takarékos gazdálkodásra irányuló tevékenységek ösztönzéséhez, valamint a környezetet vagy annak valamely elemét a termék előállítása, forgalmazása, felhasználása során, illetve azt követően közvetlenül, illetve közvetve terhelő vagy veszélyeztető termék által okozott környezeti veszélyeztetések, valamint károk megelőzéséhez és csökkentéséhez pénzügyi forrásokat teremtsen, továbbá elősegítse az európai uniós és a hazai hulladékgazdálkodási szabályozás által hazánk, illetve a piaci szereplők részére meghatározott környezetvédelmi előírások teljesítését”.

A Humusz Szövetség a környezetvédelmi termékdíj eredeti céljával, a környezetvédelmet, a takarékos szemléletet elősegítő forrás teremtésével egyetért. A jelenlegi tervezet azonban alapjaiban elszakad a környezetvédelem témakörétől. Egyfelől az újonnan bevont termékkategóriák kiválasztásának szempontjai között logikusan végigvezetett környezeti indok nem fedezhető fel, amely alátámasztaná, hogy miért éppen ezek a kategóriák kerülnek bevonásra. Javasoljuk a médiában is közzétenni az indoklást! Ez alól kivételt képeznek azok E+E termékek, amelynél a készítők a WEEE-re utalnak.

Különösen károsnak tartjuk, hogy a tervezet az új kategóriákon belül nem ad semmiféle mentességet a környezetbarát termékekkel/alapanyagokkal kapcsolatban, amely egyébként elősegítené a termékdíj környezetvédelmi jellegét és a környezettudatos fogyasztást. Az egységesített teher méltánytalan és versenyromboló azokkal a gyártókkal szemben, amelyek működésükben, termékeikben többletberuházásokat eszközölve a környezetkímélő alapanyagok, technológiák alkalmazására törekednek.
Az egyéb vegyi áru és az irodai papírok esetében különösen jellemző, hogy ma már hazánkban is kaphatóak környezetbarát termékek. Az egyéb vegyi áru esetében javasoljuk, hogy a nemzetközi környezetbarát minősítési előírások figyelembevételével (pl. környezetbarát védjegy) a jogalkotók állapítsák meg azon paramétereket, amelyek ténylegesen jelzik, hogy milyen környezetterhelést okoz egy-egy termék. Ezek közül ugyanis csupán egy a felületaktív anyag. Az irodai papírok esetében az újrahasznosított alapanyagból készültekre mentességet javaslunk biztosítani, hiszen azok környezeti terhelése jóval alacsonyabb, mint a hagyományos úton készült géppapíré, fénymásoló papíré és nyomtatópapíroké. A termékdíj-tétel megállapításakor az E+E termékeknél szintén kézenfekvő figyelembe venni, hogy az rendelkezik-e környezetbarát minősítéssel. Utóbbi esetben ugyanis feltétel a tartós használat és a javíthatóság, amely csökkenti a környezeti terhet, és az annak felszámolásához szükséges állami költségeket.
Az E+E nagygépek esetében szükségszerűnek látjuk, hogy a terv készítői tegyenek különbséget az alapvető szükségleti cikkek (pl. hűtőgép, kazán), és luxustermékek (pl. mosogatógép, napozóágy) között. Úgy véljük, hogy miután az első kategóriában a lakosság teljes spektrumát terhelni fogja a termékdíj, elvárható a szociális szempontok figyelembevétele.
Az egyéb műanyag áru kategóriában a művirágokra kivetendő díjat valóban indokoltnak tartjuk, bár véleményünk szerint ez a konkrét hulladékáram elhanyagolható mértékű. Nem világos, hogy miért e termékkategória került a Kdtv. hatálya alá.

Az érvelés, amely szerint a Kdtv. hatályának kiterjesztésével a döntéshozók a környezetvédelmi feladatokra teremtenek forrásokat, nem állja meg a helyét, mivel a bevétel az állami költségvetés egészét gazdagítja, mindössze a negyedét fordítják az OHÜ és a hasznosítási rendszer működtetésére. E törvény logikusan nem követhető környezeti szempontokat alkalmazva (akár életciklus-elemzésekkel alátámasztva) vonja be az új kategóriákat, ezért nem valósítja meg a termékdíj eredeti célját, a gyártói felelősség érvényesítését. Ellentétben a Kdtv.-ben foglalt céllal, a gyártók, forgalmazók által befizetendő termékdíj háromnegyede egyáltalán nem szolgál környezetvédelmi célokat.

A környezetvédelmi termékdíj valójában általános fogyasztási adóvá alakult át, hiszen - tetszőlegesen választva ki a bevonandó termékek körét - elvesztette környezetvédelmi jellegét, valamint általános terhet ró a fogyasztókra.

Graczka Sylvia

Új hozzászólás