Magunknak kell a problémát megoldanunk, nem baktériumoknak

  • 2018. április 17.
  • Csilla

Ettől hangos a sajtó: "megalkották a mutáns enzimet, ami lebontja a műanyagot". Akkor most hátradőlhetünk? Szerintünk nem kéne.

A műanyag problémáról az utóbbi időben egyre többet lehetett olvasni, és elég negatív képet fest a helyzetről: ivóvizekben és ételekben is fedeztek már föl műanyag részecskéket, nem beszélve a műanyag hulladékban "úszkáló" óceánokról. Nincs olyan hírlevelünk már, amiben ne szólna legalább egy hír a műanyag problémáról, és ez nem véletlen. Először is, ahogy már korábban is megírtuk, a Humusz csatlakozott egy #BreakFreeFromPlastic nevű nemzetközi mozgalomhoz, melynek célja a műanyagszennyezés csökkentése, és a szemléletformálás. Továbbá az utóbbi időben kezdtek el tudományos szinten foglalkozni a műanyagszennyezéssel, így most kerülnek elő bizonyítékok a probléma súlyosságáról, környezeti és egészségügyi hatásáról. Így a médiában is egyre több helyen kezdenek megjelenni az ehhez kapcsolódó cikkek.

műanyag szennyezés

 

Érhető, hogy ennyi negatív hír után szükség van jó hírre is, hogy van kiút a műanyaghulladékok útvesztőjéből. Azonban nagyon nem mindegy, hogy ezeket az áttöréseket hogyan értelmezzük. Véletlenül sikerült egy baktériumból műanyagbontó enzimet izolálni és "továbbfejleszteni", amivel a jövőben képesek lehetünk a műanyagot alkotó elemeire bontani, és ilyen módon újrahasznosítani. Akkor sikerült végleges megoldást találnunk a műanyag problémára? A válasz nem egyértelműen igen vagy nem.

Először is, ez az enzim csak a PET-et (polietilén-tereftalát) tudja lebontani, az összes többi műanyagot nem. Azonban várható, hogy a további kutatásoknak köszönhetően egyre több olyan enzimet fognak tudni előállítani, amelyek más polimereket is képesek lebontani. Alkalmazási módra egyelőre nem tért ki a tanulmány, jó kérdés, hogy nagyobb mértékben hogyan lehet majd alkalmazni a "PETázt".

Másodszor, egy baktérium vagy enzim sem fogja tudni a fő problémát, azaz a túlfogyasztást és túltermelést megoldani. Minden gramm műanyag előállítása fosszilis energiahordozók kitermelését igényli, amiket egyre környezetszennyezőbb módon képesek csak kitermelni (lásd: hidraulikus frakkolás). És akkor nem beszéltünk sem az energiafelhasználásról, sem a vízfogyasztásról, ami minden gyártási folyamat velejárója.

műanyag gyártás

Azt lenne fontos megérteni, hogy a probléma forrása mi magunk vagyunk, így ezt nekünk kell megoldanunk - minden egyes embernek. Ez a fajta felelősség viszont nem csak teherrel jár, hanem lehetőséggel is, ugyanis ezt azt is jelenti, hogy mindannyian részese tudunk lenni a megoldásnak. 

A társadalomtudományban terjedt el az a kifejezés, hogy "wicked problem", amit magyarul talán úgy lehet a legjobban lefordítani, hogy "ördögi probléma". Azokra az összetett problémakörökre használják a kifejezést, amelyek többek között az alábbiakkal jellemezhetőek:

- minden esetben egyediek, tehát precedens nélküliek,
- nem lehet egyszerűen leírni a problémát,
- többtényezősek, többléptékűek és egymásba kapcsoltak,
- több szereplőt érint, akik különféle érdekeket képviselnek,
- nincs igaz vagy hamis megoldás, csak jobb vagy rosszabb,
- az egyes megoldási javaslatokat csak út közben lehet tesztelni,
- az egyes megoldási javaslatok új ördögi problémákat generálhatnak,
- nincs megállási szabály.

ördögi probléma

A legtöbb környezeti probléma ördögi, így a műanyagszennyezés is. Ebből kifolyólag nincs rá egy jó megoldás, és ezeket a megoldási javaslatokat is érdemes jó előre átgondolni, hiszen akár komolyabb gondokat is okozhatnak hosszú távon (lásd: hulladékégetés). Nem gondolom, hogy baktérium-apokalipszis lesz, és mindent (akár minket is!), fel fognak falni, de a csővégi megoldások mellett muszáj másra is gondolni. Elsősorban a megelőzésre.

 

Csilla