Hogyan zöldíthetjük az óvodát, iskolát?

Az oktatási, nevelési intézmények fontos színhelyei a fiatal generációk környezeti nevelésének, amit egyre több helyen sokszínű tevékenységek révén valósítanak meg. A gyerekek részéről a hétköznapok során, ismerős környezetben megtapasztalt jó példák, lelkesedés és elkötelezettség olyan fontos és meghatározó mintát nyújthat, ami később is elkíséri őket.

A környezet- és természetvédelem eszmeiségét, ügyét számos módon lehet átadni óvodásoknak és diákoknak egyaránt; ennek kapcsán már mindenfelé találunk ide illő jó mintákat. Segítségképp a Zöldbolt csapata is összegyűjtött néhány ötletet gyerekek és pedagógusok számára az idei oktatási és tanév zöldítéséhez. 

1. Járjatok suliba, oviba gyalog vagy kerékpárral!

Az egyik komoly gond napjainkban a levegő szennyezettsége és az ehhez kapcsolódó egészségügyi problémák, melyek nemcsak a nagyobb városokban, de sokszor vidéki településeken is megmutatkoznak. Az egyik legegyszerűbb módja annak, hogy hozzájáruljunk a szén-dioxid és egyéb – közlekedéshez is köthető – káros anyagok kibocsátásának csökkentéséhez, ha – amikor csak lehet – kerüljük az autó használatát.

Aki közel lakik az iskolához, óvodához és belefér a napi rutinba, az mehet gyalog vagy bringával. A kisebbeknek nyilván szükségük van felnőtt kíséretre, de ez megoldható úgy is, ha egy-egy felnőtt kalauzol el az úton egy-egy kisebb, egymás közelében lakó gyerekcsoportot. Külföldön például bevett szokás az is, hogy az egy környéken lakó gyerekekért a vállalkozó kedvű szülők – egymás közt beosztva a napokat vagy heteket – sorba becsengetnek otthonaikba, így végül már egy egész „konvoj” érkezik meg az iskolába. A nagyobb diákok össze is beszélhetnek, hogy reggelente együtt tekerjenek.

Léteznek olyan előremutató hazai kezdeményezések, melyek többek közt óvodákban, iskolákban is segítik a kerékpáros közlekedés népszerűsítését – mint a Mozdulj a klímáért! vagy a Bringázz a munkába! kampány – ezekhez is lehet csatlakozni! Sokat segíthet az is, ha az intézményben közlekedésbiztonsági bemutatót, napot szerveznek a pedagógusok, hogy a kicsik és nagyok megismerkedhessenek a kerékpáros közlekedés szabályaival és fontos tudnivalóival.

2. Zöldítsétek az udvart!

Akár fa vagy cserjeültetéssel, falak befuttatásával, akár veteményes vagy virágágyás kialakításával, gondozásával is zöldebbé lehet varázsolni az intézmény udvarát. Sőt, odúk és etetők kihelyezésével, táplálékot és fészkelőhelyet biztosító növények összeválogatásával és telepítésével madárbarát iskolakertet is ki lehet alakítani, csatlakozva a Magyar Madártani Egyesület népszerű programjához. Az ültetnivalót nem kell feltétlenül kertészetben beszerzni; anyagi források híján esetleg a családoktól, szülőktől is meg lehet kérdezni, ki tud felajánlani a kertjéből egy-egy tő növényt, palántát.

A faültetésen túl lehetőség van arra is, hogy komposztáljanak vagy veteményest műveljenek a gyerekek; megtapasztalva a kertészkedés és a saját termés elfogyasztásának örömét. Konyhakertek kialakításához nyújtanak segítséget többek közt az Iskolakertekért Alapítvány programjai és szakmai anyagai.

3. Szervezzetek zöld napot, hetet!

Pedagógusok és gyerekek közösen jobbnál jobb programokat tudnak megvalósítani, akár jeles napok alkalmával, akár egy-egy civil szervezet által meghirdetett kampányidőszak során. Érdemes elbeszélgetni arról, mi az, ami érdekes, fontos és a gyerekek számára vállalható környezet- vagy természetvédelmi témakör, és ennek kapcsán vetélkedőt, témanapot szervezni az intézményben. 

A témák játékosabb vagy komolyabb hangvételű feldolgozásával lehetőség nyílik arra, hogy a fiatalok bővítsék ilyen irányú ismereteiket és ötleteket kapjanak arra vonatkozólag, mit tehetnek ők maguk egy-egy problémakör megoldásának érdekében. Az események színesítéséhez külső előadókat, szakembereket is meg lehet hívni; egy "külsős" beszélgetőpartner mondandójára, interaktív foglalkozásra sokszor jobban fel is figyelnek a gyerekek. A fiatalok számára a közös munka élménye pedig valóban inspiráló lehet! Az 1000 óra a szabadban! elnevezésű kezdeményezés is érdekes kíihívást jelent, akár iskolai, óvodai szinten is felvállalható progam!

4. Készítsetek zöld faliújságot!

A gyerekek számára fontos a kreativitás, az alkotás. Ez jó alapot nyújt arra, hogy vezető pedagógusok segítségével elmerüljenek egy-egy kérdéskörben, amiről aztán rajzok, esszék, fotók, újságkivágások, cikkek, interjúk, karikatúrák, stb. születhetnek, melyeket egy folyosói vagy az aulában található faliújságon lehet bemutatni az intézmény közösségének. Lehet körforgásszerűen is dolgozni, azaz például havi bontásban mindig más osztály, csoport állíthat össze egy-egy tematikus anyagot környezet- vagy természetvédelmi témában. Lehet az az éghajlatváltozás, a fenntartható közlekedés, a városi fák és zöldterületek haszna, az élelmiszerek túlfogyasztása, veszélyeztetett állatfajok, hulladékmegelőzés, stb. – bármi, ami a gyerekek fantáziáját megmozgatja és gyűjtőmunkára, alkotásra sarkallja őket.

5. Szervezzetek csere-bere börzét!

A hulladékcsökkentés egyik nagyszerű módja az, ha feleslegessé vált dolgainkat nem a kukába dobjuk, hanem továbbadjuk valakinek, aki még hasznosítani tudja. Érvényes ez visszafelé is, azaz ha szükségünk van valamire, nem feltétlenül kell újat vásárolnunk, ha használtan is hozzájuthatunk. Ez a gondolatmenet a megelőzés elvére tanítja meg a gyerekeket. Talán úgy a legkönnyebb elültetni bennük a gondolatot, ha játék csere-bere börzét szerveznek – szükség esetén pedagógusi segítséggel. Egy előre kidolgozott szabályrendszer alapján megrendezett esemény akár szokássá is válhat. Az év utolsó heteiben lehet tanszertgyűjtést is szervezni, s a feleslegessé vált tanszereket, eszközöket, táskákat, stb. rászorulóknak ajándékozni. 

6. Nézzétek át az iskolatáskát, és járjatok utána a benne található felszerelések ökológiai lábnyomának!

A tanszerek beszerzése sok örömet is tartogathat, hiszen rengeteg féle füzet, írószer, táska, tolltartó, tornazsák, uzsonnatároló és egyéb felszerelés létezik az üzeletek kínálatában. Sokszor bele sem gondolunk, ám - mint mindennek - ezeknek a tárgyaknak is van ökológiai lábnyoma; azaz készítésükhöz energiára és nyersanyagokra van szükség s előállításuk, szállításuk, raktározásuk, csomagolásuk és eladásuk mind-mind környezetterheléssel jár.

Zöld szakkör vagy óra keretében járjátok körül a témát! Pakoljátok ki együtt az iskolatáskát, és beszélgessetek róla, hogy ezeket a használati eszközöket hol, kik készíthették? Előállításukhoz milyen nyersanyagokra, folyamatokra volt szükség, s mindez hogyan hat a környeztünkre? Mi lesz a sorsa, ha végérvényesen elhasználódik? Ha baja lesz, javítható-e? Gondolkozzatok el rajta, vagy mérjétek fel az üzletek polcain, hogy milyen alternatívák léteznek, s mitől lesz környezetkímélőbb egyik tanszer a másiknál! Írjatok ezekről a szempontokról közösen egy listát, amit a következő beszerzések alkalmával már figyelembe vehettek! Léteznek közelebbről érkező, környeztkímélőbb alapanyagból készült, tartósabb változatok is, esetleg hulladékból készült  darabok - ezek megfelelő alternatívát nyújthatnak. A világhálón számos hasznos háttéranyag létezik ebben a témakörben. 

Gondoljátok végig azt is, hogy mibe csomagoljátok a tízórait, s van-e poharatok, vagy kulacsotok, vagy minden alkalommal palackos üdítőt vesztek a büfében? Beszélgessetek az élelmiszerek ökológiai lábnyomáról, és egészségügyi következményeiről! Az angliai iskolákban népszerű üdítőmentes kampány is jó kiindulópont lehet, vagy több kisgyerekeknek és kamaszoknak szóló kiadvány közös olvasása, feldolgozása is adhat jó keretet egy ilyen tematikus alkalomnak.

A fentieken túl számtalan más lehetőség is adott az oktatási- és nevelési intézmények zöldítéséhez. Elég körülnézni a világhálón vagy segítséget kérni környezeti neveléssel is foglakozó civil szervezetektől. Ha nem most, hát mikor?

Szerző: Lugosi Bea

Forrás: zoldbolt.hu