Szolgáltatók

Az elmúlt hetekben több nemzetközi zöld szervezet is megkongatta a vészharangot. Újabb és újabb égetők épülnek Európa szerte, de sok helyütt már nincs elég hulladék. Ezek az égetők tudatosan a biohulladékok és az újrahasznosítható hulladékok elégetésére pályáznak. És egyelőre az Európai Bizottság partner ebben.

Mennyi időbe telik a házhoz menő rendszer bevezetése, milyen átalakítások szükségesek a közszolgáltató részéről? Kevesebbet fizet-e a lakos, aki a szemetét szelektálva dobja a kukába? Lássuk!

Egyre többször találkozhatunk műanyag zacskókról szóló híradásokkal és cikkekkel a médiában – a környezetvédő szervezetek évtizedes ügye lassan bekerül a köztudatba. Vannak városok, sőt országok, amelyek nejlon-mentesek, ráadásul már az Európai Bizottság is gondolkozik az egyutas szatyrok betiltásán.

Civil szervezetek, koorinálók, oktatási intézmények, önkormányzatok és sok más szereplő példamutató kezdeményezéseit köti gúzsba a hulladékos piac szabályozása körüli rendezetlen állapot.

Próbálkozunk, próbálkozunk, egy kis (szemét)dombra lecsücsülünk, csüccs – egyelőre nagyjából ennyi sikert könyvelhetünk el a globális léptékű környezeti szemléletváltás terén. Elfáradunk, megpihenünk. De mi van, ha a szándék működik, csak a módszer nem a megfelelő?

Hogy nagy lépés a társadalomnak? Öt éven belül megtudjuk. Tavaly decemberi ülésükön Tordas képviselői elfogadták a Fejér-megyei település Nulla Hulladék programját, amely 2016-ig fogalmaz meg ajánlásokat bevezetendő intézkedésekre. Cél a kommunális hulladék legalább 30%-os csökkenése. 

Lesz-e új törvényünk, mely a hulladékképződés megelőzéséről szól?

Nem jutunk egyről a kettőre a hulladékcsökkentés terén. Pedig mit látunk? Egyre több EU-konform hulladékkezelő központ nyílik, ahol mindent szépen szétválogatnak, ugyanakkor a háztartásokból kikerülő hulladékmennyiség folyamatosan nő.