A Ne várásolj semmit nemzetközi akciónapon a Humusz és a ZöFi aktivistái közvetlenül a fogyasztókkal próbáltak szót érteni. A Nyugati téri Kaiser’s-bõl kijövõ vásárlóktól azt szerették volna megtudni, hogy mi motiválja élelmiszer vásárlásaikat – a szemükkel vásárolnak-e vagy az eszükkel? Figyelik-e vajon az élelmiszerek összetételét és ha igen, mennyire befolyásolja õket a csomagoláson feltûntett adalékanyagok ( E-számok)? Tudják-e vajon mit (v)esznek? [Kalas György cikke a greenfo.hu-n]

A The New York Inquirer összeállította a világ hét szemétcsodáját, a cikk Aaron Labaree tollából származik. Riasztó tények irdatlan tömegû hulladékról a Csendes-óceánról, New Yorkból, Indiából, a Fülöp-szigetekrõl, az USA Nevada államából és Kínából.

Mikulásra a könyvesboltokban lesz Al Gore Kellemetlen igazság címû mûve, amelyben az USA volt alelnöke alaposan körüljárja a globális felmelegedés problémáját. Az amerikai közvélemény úgy érzékeli, hogy a tudósok között óriási vita dúl arról, hogy vajon a globális felmelegedés egyáltalán létezõ jelenség-e, és ha igen, van-e köze az emberi tevékenységhez. Nem csoda, ha ebben a bizonytalanságban a politikusok nem lépnek. Csakhogy a tudományos bizonytalanságról kialakult képnek semmi köze a valósághoz. Gadó György Pál írása.

"Kell egy õrült, anélkül nem megy" válaszolta Braxátor Mariann, a Kõrösi Csoma Sándor Általános Iskola tanára, mikor arról faggattam, hogyan lehet megvalósítani a szelektív hulladékgyûjtést egy iskolában. Majd rögtön hozzátette: "...de mindig kell 1-2 lelkes kolléga is, aki segít, és az ügy mellé áll, és az is fontos, hogy az egész iskolaközösség elfogadja és magáévá tegye a környezettudatos szemléletet." Rátz Judit felkeresett néhány olyan fõvárosi iskolát, ahol már szelektíven gyûjtenek.

Gondolnátok, hogy évente több 100 ezer kerékpárt adnak el Magyarországon? Kicsit nekem is soknak tûnik, de örülök, ha a szám igaz, hiszen akkor biztos, hogy egyre többen kerekeznek. Mindez viszont azzal is jár, hogy sok-sok kiselejtezett kerékpár garázsok mélyére, sufnikba, rosszabb esetben a szeméthegyekre kerül. Pedig sokszor kis munkával ismét a környezet- és emberbarát közlekedés szolgálatába állhatnának. Janó Tamás írása

A fogyasztói társadalom egész Európát elárasztja szeméttel. Vannak országok, ahol ezt megváltoztathatatlan adottságnak tekintik, és szorgalmasan építik a hulladékégetõket vagy a legszigorúbb EU elõírásoknak is megfelelõ hulladéklerakókat. De egyre több helyen úgy gondolják, hogy gazdasági és környezetvédelmi szempontból is jobb megoldás, ha sikerül csökkenteni a keletkezõ hulladék mennyiségét. A HuMuSz azért kezdte összegyûjteni a jó példákat, hogy a magyar önkormányzatok hulladékgazdálkodását segítse. A KukaBúvár nyári számában német nyelvterületre kirándultunk, most az Északi-tenger környékére koncentrálunk.

Amerikában idén nyár elején egyszerre jelent meg Al Gore Kellemetlen igazság címû könyve, és az azonos címû film. A szerzõt azóta egyfolytában magasztalják és pocskondiázzák. Ennek persze politikai okai is vannak, hiszen Gore, aki 1993 és 2001 között az Egyesült Államok alelnöke volt, és 2001-ben csak többszöri újraszámlálás után néhány szavazattal maradt le Bushtól, nem bánik kesztyûs kézzel az elnökkel. Kíméletlenül leleplezi azt a manipulációt, ahogy az olajlobby Bush aktív közremûködésével próbálja a közvéleménnyel elhitetni, hogy globális felmelegedés nincs, ha mégis van, nem az emberek tehetnek róla, meg különben is már túl késõ, nincs értelme csökkenteni a szén-dioxid kibocsátásokat.

Egy hetet töltöttem abban a nagy országban (az idõ jó részét repülõn és buszban). Nyilván nem lehet teljes képet kapni ennyi idõ alatt még az ottani hulladékhasznosításról sem, hát még magáról Kínáról. Többezer éves kultúra és államkapitalizmusba fulladt népköztársaság, nyomor és felhõkarcolók, buddhizmus és biznisz. Egymilliárd embertársunk jelenti be mostanában igényét a nyugati típusú jólétre. Ebben magunk is segítünk: hulladékot (értsd: nyersanyagot) és munkát adunk nekik. Meg a hozzá tapadó összes környezeti kárt.