Amikor ezt írom, november utolsó napja van, de még ebben az évben nem érkezett egy fillér állami támogatás sem, amiből közhasznú tevékenységeinket fenntarthatnánk, leszámítva azt a 600 ezer forintot, amit az Országgyűlés illetékes bizottsága ítélt meg nekünk az év elején (ez is érdekes, de erről majd máskor). A mostanában KAC-nak csúfolt környezetvédelmi alapban létezik egy "h"-keret, ami arra lenne hivatott, hogy a civil szférát támogassa. Az alábbiakban megpróbálom leírni, hogy hogyan működött idén ez a keret.

A 15. alkalommal megrendezett világméretű McDonald's Ellenes Napon 1999. október 16-án 425 tüntetés volt 23 országban. Ezek célja: felhívni a figyelmet a fent említett multi viselt dolgaira, amelyek a következők: a gyenge minőségű ennivaló, a gyermekek etikátlan kihasználása, az ott dolgozó munkások kizsákmányolása, az állatok sanyargatása, illetve egyéb környezetre és emberre gyakorolt káros hatások.

Sok, a szakmájában egyébként kiváló hidrológus hatósági munkakörben, politikusi segédlettel eldöntötte, hogy az évtizedekig művelt kincsesbányai bauxitbányák felhagyása és azok vízzel való elárasztása után is ugyanabból az immár elszennyezett térségből emelik ki az ivóvizet, mint korábban. Számításokat végeztek, milyen drága új vízkivételi helyeket kiépíteni. Úgy vélték, egy "erős, rugalmas" tisztítómű minden problémát megold, és szabvány szerinti ivóvizet tudnak szolgáltatni.

A kincsesbányai bányaüzem két bányatelken helyezkedik el: Iszkaszentgyörgy I. (Bitó II) -- bauxit -- védnevű; Kincsesbánya II (Rákhegy II) -- vízbázis -- védnevű.

A Bitó II bauxit bánya ércvagyonának kitermelése 1999-es évben gazdaságtalanná vált, ezért a Bakonyi Bauxitbánya Kft megbízta az ERM Hungária Környezetvédelmi Tanácsadó Kft-t, hogy készítse el a cég Bitó II bauxit bányaüzemének felhagyására vonatkozó előzetes környezeti hatástanulmányt (továbbiakban EKHT).

A Gaja Környezetvédő Egyesület az EKHT-t áttanulmányozva az alábbi észrevételeket tette:

Hogy-hogy nem, a HuMuSz gondolt egyet magában, hogy jó lenne már nagy feneket kerekíteni ennek az egész áldatlan hulladékos ügynek. Hiszen, miről beszélnek az emberek: szemetes az utca, sok a kutyagumi, meg ilyesmi. De rögtön elakad a szavuk, ha azt kérdezzük tőlük, hogy tudja-e Ön, mi történik a szeméttel, miután a kukások elviszik, vagy hogy azt tudja-e egyáltalán, hogy mennyi szemetet termelünk, és hogy ez milyen problémát jelent nemcsak a környezet, hanem az ország számára? Na, hát, erre - és még sok minden másra - kaphattak választ azok a lelkes tanárok és diákok, akik eljöttek az országos vándorkiállítás egy-egy helyszínére.

Az emberi táplálékok közül napjainkban talán az anyatej a legszennyezettebb: körülbelül 10-100-szor több dioxint tartalmaz, mint a táplálkozási láncban alatta elhelyezkedő élelmiszerek, vagyis a tejtermékekben, húsban, tojásban és halban megtalálható, állati eredetű zsírok. Az anyatejjel táplált csecsemők tehát már életük első hat hónapjában hatalmas mennyiségű dioxinhoz jutnak. Számos tanulmány bizonyítja, hogy az anyatejben lévő rákkeltő anyagok a szoptatás előrehaladtával egyre csökkenek. Így a szoptatásnak tulajdonított mellrákmegelőző hatás tulajdonképpen egyenes következménye annak, hogy az anya az addigi élete során felhalmozott rákkeltő anyagot rászabadítja csöppnyi gyermeke szervezetére.

A termékdíj-törvény hatályba lépésével 1996. január 1. óta termékdíjjal terheltek bizonyos fogyasztási cikkek. Ez a rendelkezés a díjfizetés útján mindenkit érint, hiszen termékdíjas termékeket, mint csomagolóeszközöket, hűtőberendezést mindenki, míg gumiabroncsot és akkumulátort nagyon sok ember használ, de a közúti fuvarozás miatt közvetve mindenki fizeti a díjat.