Politikai kultúra

Az SZDSZ Új Generáció (ÚG) szervezett egy fórumot az Állatkert barlangmozijában. A meghívóban az állt, hogy "A fórum célja kiutat találni a hazai környezetvédelemben kialakult válságos helyzetből... A minisztérium elégtelen működése, a miniszter botrányos tevékenysége hatalmas károkat okoz a hazai környezetvédelemnek, gátolja az Európai Uniós csatlakozást, végletesen beszűkíti a civil szervezetek hatáskörét és semmibe veszi a környezetvédelmi szakemberek tudását..."

Tele volt a barlang. Fodor Gábor (SzDSz) kezdte (szívesen megkérdeztem volna, hogy miért nem jár parlamenti környezetvédelmi bizottsági ülésre, és ott miért nem politizál...). Aztán Vasali Zoltán következett, aki politológus és a rendezvény egyik főkolomposa. Visszafogott volt, konkrét és érthető. Közben befutott Schmuck Erzsébet (Magyar Természetvédők Szövetsége), mondandójával egyet is lehetett érteni.

Már azt hittem, hogy ez is egy szokásos unalmas fórum, de szünet után jött a meglepetés. Gordos Dénes, aki a Környezetgazdálkodási Intézet igazgató-helyettese (ld. Gordos-portré), 10 percig tartó kétperces hozzászólást intézett a publikumhoz. Olyan lehengerlő agit-propos Pepó-hozsannát adott elő, hogy lélegzethez se jutottam. Még meg is szavaztatta a közönséget, amiből hirtelen kiderült, hogy a teremben ülők 2/3-a szervezett (neadjisten fizetett) népség. Amikor jobban körülnéztem, ősz bácsik és fellelkesített fiatalok egyaránt tapsoltak és csápoltak Pepó Pál mellett. Előttem egy sor bőrkabátos kopasz ült, akkor döbbentem rá, hogy itt a Fradi B-közép is.

Tarján Lászlóné Nusika is felszólalt, aki az első demokratikus kormányban már államtitkára is volt a környezetvédelmi tárcának, amit büszkén emlegetett is. Manapság a Zöld Kereszt nevű környezetvédelmi mozgalmat szervezi, mint látható, igen ügyesen. Jó lett volna megkérdezni tőle, hogy mely államtitkári tetteire büszke, de a fórum nem erről szólt. Még sértett idős bácsik is végigkiabáltak egy-egy 6-8 percig tartó kétpercest, a tömeg lelkes üdvözlése közepette. Egyszer kapott szót egy ÚG-s szervező, de kb. fél perc után beléfojtották a szót. A végén olyan dialalittasan távozott a csapat, mint egy Fradi-Dózsa 4:0-ról. Az emlékezetes Kónya-Pető vita jutott eszembe...

Egyébként néhány dologban teljesen igaza volt a felbőszült Pepó-híveknek. Készült egy "Állásfoglalás" című papír, amit ott a helyszínen alá lehetett írni. Ezt a sajtó felmarkolta, csinált egy interjút Fodor Gáborral, aztán elment. Semmit nem tudott meg a rendezvény hangulatáról, kimeneteléről, de a reggeli lapokban az állásfoglalásról volt szó. Kinek a véleménye jelent meg?

Az állásfoglalás jó lett volna, ahogy az ÚG kifundálta, de kevésbé ifjú politikustársuk (Fodor Gábor) elébiggyesztett egy passzust, amivel kivívta a tömegek utálatát. Az említett politikus, miután megérezte a közhangulatot, csendesen távozott, amit a szervezett tömeg sérelmezett is nagyon.

Tanulság? "Lenyúlták" a rendezvényt. Kormányhivatalnokok és jól szervezett társadalmi támogatóik lemosták a pályáról a másik felet, a másik véleményt. Egy fiatal, ártatlan, jóindulatú, de naív csapat párbeszédet kezdeményezett, de a nagypolitika megint beletenyerelt. Hogy miről szólt a fórum? Tulajdonképpen mindegy. Két álcivil szervezet mérkőzött meg, és a hatalom támogatását élvezők technikai tussal győztek.

Új zöldek

A hazai zöldmozgalom meglehetősen heterogén, és ez így szép. A sok fiatalos, hiteles és szakmai alapon szerveződő csapat mellett elférnek benne a KISZ-örökségből csak nehezen kigyógyuló fazonok, a meghasonlott öreg motorosok, a konjunktúralovagok, a bukott vagy kirúgott államigazgatási káderek is. Ami nem megy el: a hatalmi pozícióból létrehozott, a civil szféra helyére kitalált, a mértékadó zöldek ellenében működő, a zöldek nevében a miniszter tevékenységét védeni és dicsérni hivatott ál-társadalmi szervezetek. Most egy ilyen alakult.

Február 10-én (a cián Szeged felé hömpölyög) fél ötkor a Kossuth Klubban környezetvédelmi miniszteri sajtótájékoztató volt, majd azt követően ötkor fórum. A meghívó szerint a sajtótájékoztató a környezet- és természetvédelmi civil szervezetek együttműködési szövetségéről, a Környezetvédelmi Társaság megalakításáról szól. A meghívó jelezte azt is, hogy ha a miniszter romániai tárgyalásairól nem érkezne időben meg, akkor a sajtótájékoztatót -- ki más? - G. D. tartja meg. Így is lett.

Az eseményre kivezényelték a KGI teljes állományát, buszokkal hoztak püspökladányi középiskolásokat és veszprémi egyetemistákat. Jelen volt még a Reális Zöldek szinte teljes állománya, a csokornyakkendős Juhos László személyében, tehát a társadalom teljes keresztmetszete ott szorongott.

Fél ötkor bejelentették a sajtónak, hogy megalakult a Környezetvédelmi Társaság, majd egy emelettel feljebb ötkor kezdődött az alakuló közgyűlés, ahol a körbeküldött jelenléti ívet akarták az alapító okirathoz taglistaként mellékelni. Elnök: G. D., aki később a Zöld Magyarország c. folyóiratban így definiálja a küldetést: "fontos, hogy munkánkban folyamatosan, hatékonyan jelen legyen a társadalom kontrollja." Hogy lehet valaki saját magának társadalmi kontrollja? Mindenesetre az új egyesületet Pepó rögtön megkínálta 19 millió forinttal, irodával és infrastrukturával, hogy az indulás nehézségeit megkönnyítse.

Civilek kipipálva

Kávássy Sándor (politikai államtitkár) február 14-re meghívta a civil zöld szervezetek képviselőit a KöM-be. A találkozó célja a meghívó szerint az volt, hogy beszéljük meg, milyen együttműködési lehetőségei vannak a zöldeknek és a minisztériumnak. Ez szépen hangzik ugyan, de hogy ez részükről mennyire nem szívből jövő óhaj volt, azt Kávássy Sándor nem rejtette véka alá. 5 perces bevezetőjének elején idézte azt a paragrafust, mely kimondja, hogy az illetékes minisztériumoknak fel kell venniük a kapcsolatot a civil szervezetekkel. No, hát ezért kellett a találka és nem másért. Rendelkezés van, hát le kell tudni ezt is, nehogy szó érje a ház elejét. Megtudhattuk még, hogy ő ettől nem vár semmit, illetve azt, hogy mindez értünk van, s nem őértük. Magyarán: részükről le van ejtve az egész. Ha a találkozó értelmét illetően lettek volna illúzióink, azok e szavak után nyomban szertefoszlottak volna. Valószínűleg e bevezetőt követően egy emberként fel kellett volna állnunk s - megköszönve a lehetőséget - villámgyorsan el kellett volna húznunk onnan, hogy inkább értelmes dolgokkal töltsük az időnket.

Ehelyett az történt, hogy Kávássy Sándor átadta a szót a civil zöld szervezeteknek, felkérve őket arra, mondják már el, milyen javaslataik vannak az együttműködéssel kapcsolatban. A felkért civil zöld szervezetek között ott ültek a Zöld Kereszt, a Reális Zöldek ill. a Környezetgazdálkodási Intézet (KGI) képviselői is. Ezzel ugye nincs semmi baj, hacsak az nem, hogy ezekre a szervezetekre vagy a civil vagy a zöld jelző nem stimmel, de lehet, hogy egyik sem, a kettő együtt viszont biztosan nem. Ennek ellenére elterjedt a hír, hogy e három szervezetből -- Kávássy Sándor atyáskodása mellett - megalakult a Környezetvédelmi Társulás nevű civil(!) szervezet, mely a jövőben a társadalmi egyeztetésben játszana kiemelkedő szerepet. Elsőként a Zöld Kereszt képviselője számolt be arról - noha ezt senki nem kérdezte -, mivel foglalkoznak ők tulajdonképpen, majd Juhos László (Reális Zöldek) hozta a szokott formáját. A későbbiekben felszólalt Gordos Dénes (KGI) is. Meglobogtatta a KGI frissen nyomott fantasztikus újságját, a Zöld Magyarországot, amiről elmondta, hogy helye lesz benne a mi (mozgalom) álláspontunknak is. Mert higgyük el - tette hozzá -, hogy a látszat ellenére "Pepó Pál Miniszter Úr" nem akarja félresöpörni a zöldeket, igenis kíváncsi a véleményünkre. Most mit lehet erre mondani? Ezt eddig elég jól titkolta.

Sajnos, azt kell mondjuk, hogy a mozgalom részéről érkező hozzászólásoknak sem volt sok veleje. Valahogy minden a nagy általánosságok ködében úszott, és egymást érték a személyeskedő megjegyzések. Haraszty Lászlónak is hiába van igaza abban, hogy Pepóval képtelenség együttműködni, ha egy ilyen fórumon ezzel teljesen fölösleges előhozakodni. Mert most őszintén: mit kezdhet Kávássy Sándor ezzel az információval? Bizonyára nem most nyitottuk fel a szemét ezügyben. Persze azért megkaptuk rá a megfelelő választ: nem is kell együttműködnünk a "Miniszter Úr"-ral, mert mint már említette, a társadalmi kapcsolatokért ő (Kávássy Sándor) a felelős, tehát vele kell szót értenünk. Csöbörből vödörbe.

Az egyetlen értékelhető hozzászólás -- amíg mi ott voltunk - Lukács Andrástól (Levegő Munkacsoport) érkezett. Úgy látszik, hogy a Környezetvédelmi Társaság létrejötte még az ő sokat próbált gyomrát is felkavarta, mert kifejtette, hogy talán nem szerencsés egy civil szervezetet felülről létrehozni. Az pedig végképp nem, hogy épp ez a szervezet koordinálja a társadalmi kapcsolatokat. Arról, hogy ezután mi történt, s mi hangzott még el, már nem tudunk beszámolni. Eddig bírtuk.

Találkozó az EU Környezetvédelmi Főbiztosával

A tiszai ciánszennyezés miatt rendkívüli romániai és magyarországi látogatást tett az EU Környezetvédelmi Főbiztosa (M. Wallström) és ennek alkalmából több magyarországi környezetvédő szervezet egy nyilatkozatot fogadott el a szükséges intézkedésekről, illetve kezdeményezte, hogy tagjaik személyesen adhassák át e nyilatkozatot a főbiztos asszonynak. Hosszas egyezkedés után az EU képviselői úgy "döntöttek" - feltehetően a környezetvédelmi minisztérium hathatós közbenjárására is, hogy e találkozót ők rendezik és arra másokat is meghívnak.

A találkozóra végül a budapesti Európai Tájékoztatási Központban került sor február 17-én későn este az említett szervezetek 18 képviselőjének, néhány környezetvédelmi újságírónak a jelenlétében, illetve az újonnan megalakult Környezetvédelmi Társaság vezetője és több tagja, valamint a Reális Zöldek vezetője és több tagja részvételével. Amikor kiderült az eredeti javaslat ilyen módosulása, akkor a kezdeményező civil szervezetek egyes képviselői előbb azt vetették fel, hogy el kellene hagyni a helyszínt, mások azt találták ki, hogy a bejáratnál kellene fogadni a Főbiztost, átadni a nyilatkozatot és utána távozni.

A főbiztos asszony néhány szóval beszámolt a román és a magyar környezetvédelmi miniszterekkel folytatott megbeszéléseiről, utána lehetőséget adott a kérdéseknek.

A Nagy Testvér figyel

Elsőként a Környezetvédelmi Társaság (vagy a Környezetgazdálkodási Intézet??) részéről egy ifjú hölgy rövid üdvözlő beszédet olvasott fel, virágcsokrot adott át - amennyire érteni lehetett - kifejezve, hogy mennyire örülnek a magyar társadalmi szervezetek, hogy idejött a főbiztos asszony. Majd elhangzott egy rövid üdvözlet a találkozót eredetileg kezdeményező civil szervezetek nevében finom utalással az ellentmondásos helyzetre és arra, hogy emiatt itt nem lehetséges a párbeszéd; ezután pedig átadásra került az említett nyilatkozat. Wallström asszony megköszönte az átadott nyilatkozatot és válaszában hangsúlyozta, hogy a civilek véleménye fontos számára, azonban nem akar foglalkozni az ezzel kapcsolatos politikai konfliktusokkal. Ezután az eredeti kezdeményezők egy része kivonult a tanácsteremből.

Ezt követően a Reális Zöldek képviselője arról beszélt egyebek mellett, hogy Ukrajna is érintett a balesetben, s nem lehet csak Romániával és Magyarországgal foglalkozni, majd áttért arra, hogy a folyók megvizsgálásába pl. az iskolásokat is be kell bevonni, valamint, hogy a szervezést nem kormányzati, hanem helyi szintről kell indítani.