A hét regionális műhelymunka folyamán rengeteg észrevételt kaptunk a hulladékmegelőzési javaslatainkkal kapcsolatban. Íme néhány jellemző hozzáállás:

A szlovén Umanotera szervezettel közösen terepgyakorlatot szerveztünk. Jónéhány telepet bejártunk azzal a céllal, hogy valódi megelőzési ötleteket és működő technológiákat tapasztalhassunk.

Június 10-re az Európai Környezetvédelmi Iroda (EEB) és a HuMuSz közös hálózatépítést szervezett.

Képzeljünk el egy világot, ahol a Természet már nem természetes többé, ahol az erdőkben aljnövényzet helyett hulladék borítja a talajt ameddig a szem ellát, az itt-ott feltűnő buckák, dimbes-dombos kiemelkedések tulajdonképpen szemétdombok, a természet harmóniáját mindenütt az ember által megtermelt és felelőtlenül szétszórt szemét bontja meg.

Az európai országok hulladékcsökkentési törekvéseit bemutató sorozatunkban ezúttal a finn főváros hulladékgazdálkodási terveiről adunk rövid helyzetjelentést. A gyakorlati vonatkozásokat illetően az eddigiekhez képest túl sok újdonságot ebben sem fogunk találni, azonban szemléletüket tekintve kiemelkedőek. Úgy tűnik, rájöttek arra, hogy ha valódi változást akarnak elérni, akkor mindenki közös és mindennapi feladatává kell tenni a hulladékmegelőzést.

Eredmények és nyertesek

A HuMuSz hulladékmegelőzési javaslatai

A gyógynövényeket könnyen felismerem, és azt is meg tudom mondani, hogy mennyi idő alatt bomlik le a papír. A titokzsáknál már bajban vagyok, sehogyan sem tudom kitalálni, hogy mi az az ismeretlen és természetes anyag, ami ilyen kísértetiesen hasonlít a műanyaghoz. Kicsit elsápadok, amikor fény derül rá, hogy egy sikló levedlett bőrét simogatom, gyorsan az energiás pulthoz váltok, ami eszeveszetten sípol, ha túl sok háztartási eszközt kapcsolok be egyszerre. a kukás-csoport képével a nyakamban nyomkodom a gombokat, miközben villog, sípol és forog minden a pécsi Zöld-Híd Alapítvány Öko-Kuckójában.