Kukás Bulvár

Tönkrement a nyomtatóm, annak is a patrontartó elektronikája.

A HuMuSz március elsejét az újrapapír világnapjává nyilvánította. Ez alkalomból rendkívüli sajtótájékoztatót tartottunk, amelyen szóba került, hogy a környezetpolitika az elmúlt 16 év alatt nem volt képes csökkenteni a hulladékok termelését, sok ígéret nem teljesült, papírfogyasztási szokásaink pazarlóak, a kéretlen reklámküldemények komoly terheket rónak a környezetre, az újrapapír termékek piaci részesedése alacsony, ismertségük nem kielégítő, a kereslet irántuk alacsony. Összeállításunkban a papírt járjuk körül – és azt, ami mögötte van.

Környezetbarát vásárlás

Az Öko-Pack Kht. és a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége „Hulladékból termék 2006” címmel vándorkiállítást szervezett. Az első helyszín a fővárosi Városháza díszterme volt.

Vizsgálódásunk tárgyául ez­úttal a tejet választottuk, mert ritka az a család, ahol nélkülöznék a tejet a mindennapokban. Ám vajon van-e különbség tej és tej között?

A választási diadaljelentésekben az ember már a féligaz­ságoknak is örül. „Szabályoztuk az iskolabüfék kínálatát: több gyümölcs, zöldség, teljes kiőrlésű pékáru, tej és sovány hús kerül a büfék polcaira”- dicsekszik például az OM egyik hirdetése. Nos, a tárca kétségtelen érdeme, hogy már két éve görcsöl az iskolabüfék problémájával. A kampányban hirdetett „szabályozás” ugyan csak egy kiskaput is nyitva hagyó, félszabályozásra sikeredett - de mégis valami (lásd: „Sulibüfé”, KukaBúvár 2005. ősz). Ami új fejlemény: a tárca azóta tanul­mányozhatta a Humusz 2003-ban megfogalmazott „Menza Kiáltványát” is, mert január közepén hirtelen az iskolai közétkeztetés milyenségének témáját is magáévá tette...

Tudjátok meg, hogy eddig tévhitben éltetek a csipszekkel kapcsolatban. No de sem­mi gond, most végre megvi­lá­gosodhat­tok, beavatlak benneteket a titokba, megnyitom szemeteket: