Mivel gazdagítja Magyarország az EU-t?

A Föld Napján megnyílt állandó kiállításunkon elég sok diák és felnőtt megfordult - nem számoltuk mennyien, az állatkert házi statisztikája szerint 100-150 ezren biztosan. A látogatókkal folytatott beszélgetésekből és a vendégkönyv értelmesebb bejegyzéseiből (vagyis leszámítva a "szeretlek, Ildi" és a "hajrá UTE" típusú szösszeneteket) a miénkhez nagyon hasonló kép rajzolódott ki a hazai hulladékhelyzetről.

Magyarország kiábrándító képet mutat, amerre nézünk, mindenhol illegális szemétlerakókat látunk. Szégyenletes, hogy milyen mostohán bánunk természetes környezetünkkel, a magyar tájjal, az erdőkkel, az élővizekkel!

Az ICC (Nemzetközi Kereskedelmi Kamara) Magyarországon találkozott, ebből az alkalomból több zöld szervezet tiltakozott a globalizáció, a világgyarmatosítás ellen. A magyarországi civil szervezetek üzenete az ICC 33 - budapesti - konferenciájának résztvevőihez:

Azt szokás mondani, hogy az idősek hajlanak a gyerekes dolgokra. Ez a megállapítás magyarázatul szolgálhat ahhoz a japán kormány-tervhez, mely kitömött állatokat kíván felhasználni a szigetország rohamosan öregedő lakosságának gondozásához.

Civilizált ember -- mindenkinek van legalább egy ilyen ismerőse -- gumiabroncsot nem dob a kukába, erről már a harmadikos környezetismeret órán is szót ejtenek. A kommunális szolgáltatók a lomtalanítás nevű össznépi társasjáték alkalmával szabadítanak meg bennünket a használt gumiktól, hogy aztán ugyanúgy bánjanak el vele, mint a többi szeméttel. Polgártársainkban kerékcsere után gyakorta felmerül még a gumi árokba vagy patakba dobálásának ötlete, persze csak végső elkeseredésükben, mert nem tudják, mi a francot csinálhatnának vele. Tényleg, kinek és mit kellene tenni a gumiabroncs-hulladékkal?

A Győri Hulladékégető Kft. az ország közvéleménye előtt idén márciusban híresült el, amikor az Észak-Dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség (ÉDUKÖFE) megtagadta az égetőmű működési engedélyének meghosszabbítását. Építési engedély nélküli pótlólagos beruházások kezdődtek, így az Égetőmű 2000-re nyerte el - mondhatni - azt a műszaki színvonalat, mellyel már létesítése évében rendelkeznie kellett volna. Az 1992-ben kiadott tevékenységi engedélyt ezek nélkül nem is lett volna szabad megadni. A szakhatóságok nyolcéves aktív elkendőző és szemhunyó magatartása nélkül ma ezen a helyen nem lenne veszélyeshulladék-égetőmű.