Azt etetik velünk évek óta, hogy bizony a gazdasági fejlődés (pardon: növekedés) természetes velejárója a csomagolási és egyéb hulladékok növekedése. "A csomagolástechnika húzóágazat". "A reklám a fejlődés motorja". Hogy szignifikáns a kapcsolat. Hogy másképpen el se lehet képzelni.
Nyolcszázezer tonna, halljuk évek óta. Nagyon nehezen mozdulunk el erről a bűvös számról, mintha nem változna a fogyasztás és nem változna a csomagolástechnika, egy jottányit sem. Pedig változik.
Nem titok, hogy a környezetvédelmi taktikánk kidolgozását segítik a fogyasztói társadalom természetét már jól ismerő külföldi civil szervezetek is. Felkészítettek minket arra, hogy a csomagolóipar nyilván itt is elkövet majd mindent annak érdekében, hogy elkerülje a kötelező betétdíjak bevezetését.
2004-ben 6.500.000 hl hazai sört ittunk meg és 965.000 hl sört importáltunk. Összesen tehát a sörforgalom 7.465.000 hl volt. Meghökkentő, de ennek 35%-a dobozban került forgalomba (forrás: Magyar Sörgyártók Szövetsége). Ez 261.275.000 liter sör, amit 522.550.000 db dobozba lehet tölteni (ha feltételezzük, hogy minden doboz 0,5 literes). Félmilliárd doboz ment tehát a szemétbe.
Alább a válaszadók hozzászólásaiból szemezgettünk. Azóta sokkal több vélemény gyűlt össze, ezeket közzétesszük a www.kukabuvar.hu-n.
Az ipar és kereskedelem mindent megtesz, hogy az újratölthető csomagolások elterjedését és az eldobó csomagolások betétdíjának bevezetését megakadályozza. Megítélésünk szerint mindkettő komoly környezeti és társadalmi előnnyel járna. Az alábbiakban a leggyakrabban hangoztatott ipari érveket cáfoljuk.
