Figyelmeztető üzenet

Ez a cikk kb. 15 éve íródott.
A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

SULI Büfé

Év: 
2005
Szám: 
Tavasz
Szerző: 
Hulladék Munkaszövetség

Közismert, hogy a gyermekkorban kialakult táplálkozási szokások egész életre meghatározóak és hogy a modern civilizációs betegségek nagy része a helytelen táplálkozásra vezethető vissza (túlsúly, magas vérnyomás, anyagcsere zavarok, fogszuvasodás, cukorbetegség).

Nem várt lendületet adott a régóta vajúdó témának a novemberben közzétett „Sulibüfé kiáltvány” (ld. a KukaBúvár előző száma). Közismert, hogy a gyermekkorban kialakult táplálkozási szokások egész életre meghatározóak és hogy a modern civilizációs betegségek nagy része a helytelen táplálkozásra vezethető vissza (túlsúly, magas vérnyomás, anyagcsere zavarok, fogszuvasodás, cukorbetegség). Az iskolabüfé-reform ügyében megfogalmazott nyílt levelünkhöz aláíróként akkor 45 környezetvédő és egészségvédő civil szervezet csatlakozott.
A téma erős „társadalmi támogatottságának” nyilván szerepe lett abban, hogy az események felgyorsultak. a február 17-én megjelent MTI hír szerint az egészséges táplálkozás elősegítése érdekében az oktatási és az egészségügyi tárca rendeletben kívánja behatárolni az iskolai büfék választékát, illetve az iskolában elhelyezhető automatákkal kapcsolatos szabályokat. A korlátozásokat is előíró jogszabályi módosítások várhatóan tavasszal elkészülnek és – némi átmeneti idő után - 2006. szeptemberétől hatályba lépnek.
Várható volt, hogy a változtatási szándék komoly ellenállásba ütközik. a Magyar Ital és Áruautomata Szövetség képviselője például azonnal nyilatkozott és a jelzett jogi szabályozás előtt hatástanulmányok készítését szorgalmazta. Véleménye szerint nincs jelentősége annak, hogy milyen formában kerül a gyermek elé az adott élelmiszer, - az automatákból egyébként is csak az élelmiszertörvénynek megfelelő termékek kerülhetnek forgalomba.
A Humusz álláspontja:
A Sulibüfé-kiáltványt megfogalmazó Hulladék Munkaszövetség levélben fordult Magyar Bálint miniszter úrhoz. a minisztériumok közös fellépését és a tervezett jogszabályi változtatásokat üdvözölte. Kezdeményezte, hogy a tervezett jogszabályok, intézkedések és végrehajtási ütemtervek a civil szervezetek bevonásával kerüljenek kidolgozásra.
Tudjuk, hogy a tervezett változtatás erős lobbiérdekek sért és az oktatási intézmények körében sem találkozik majd teljes egyetértéssel. a MIÁSz által követelt „megfelelő hatásvizsgálatok” mögött nem nehéz felfedezni az időhúzási szándékot, ami a gyerekek jelenlegi egészségügyi statisztikáit ismerve különösen aggályos.
A vállalkozók a közoktatási intézményekbe jelenleg mintegy 3000 automatát üzemeltetnek. Ezek betelepítése előtt érdekes módon nem követeltek semmiféle hatásvizsgálatot. Legfeljebb a nyereséget kalkulálták – saját maguknak.
Nem elfogadható az a hivatkozás sem, hogy „nincs jelentősége, milyen formában kerül a gyermek elé az élelmiszer”. Mintha tápérték szempontjából nem lenne különbség pl. egy frissen főzött leves és az automatából kicsorgó adalékanyagokkal teli porleves között. És mintha mindegy lenne, hogy a gyerek friss gyümölcsöt kap, vagy 12% gyümölcstartalmú cukrozott, színezett, állományjavított gyümölcsitalt iszik. Az, hogy egy étel megfelel az élelmiszertörvény előírásainak, még nem jelenti azt, hogy az egészséges lenne. Nyilván nem véletlen, hogy mindazokban az országokban, ahol komolyan veszik az egészséges életmódra nevelést legelőbb a csipszet, a kólákat és a hamburgereket tüntetik el az iskolákból.
A probléma eredendő oka ma éppen az, hogy a büfék választékát az egészségvédők elvárásai helyett a vállalkozók érdekei határozzák meg – az ő elsődleges céljuk pedig a nagy hasznot biztosító kólák, cukrozott „adalékitalok”, édességek, rágcsálnivalók forgalmának növelése. Ezt szolgálják ki az iskolákba telepített üdítőital automaták is. Az iskolák ugyan komolyan gondolják az egészséges életmódra nevelést, anyagi nehézségeik miatt azonban némi bérleti díjért, vagy a helyette beígért alapítványi juttatásért, szakképzési hozzájárulásért cserébe kénytelenek gyakran megalkudni.
Reméljük, hogy a várhatóan erős ellenállás (élelmiszer lobbi, multinacionális kólacégek) ellenére a közoktatási intézmények büféit (a terveknek megfelelően) sikerül a 2006/07-es tanév kezdetére „átállítani”.
Reméljük, hogy az egészséges táplálkozás Magyarországon sem maradhat óhaj vagy erkölcsi kategória, hiszen hosszú távon csak ott képzelhető el egészséges generáció, ahol az étkezés és a környezet is egészséges. a felelősség közös. Időhúzás és újabb kifogások helyett mindenkinek segítenie kell az ipar és kereskedelem fenntartható fogyasztásra való átállítását és a komplex iskolai egészségnevelési programok végrehajtását.