A fenti nekirugaszkodásnak persze meg van a maga jogszabályi háttere. Az OKIR (HIR) létrehozását az 1995. évi LIII. törvény írta elő, a hulladékokkal kapcsolatos kötelező adatszolgáltatást és feldolgozást pedig a 164/2003.(X.18.) Korm. rendelet. A közérdekű adatok nyilvánosságát a 1992. évi LXIII. törvény biztosítja, azok elektronikus közzétételéről a 2005. évi XC. törvény rendelkezik.

A manipulált diadaljelentéseket ismerjük. Szakmai szervezetként azonban tényleg arra voltunk kíváncsiak, hogy miként alakult a hulladékhelyzet az egyes régiókban (megyékben), az egyes ágazatokon (ipari /mezőgazdasági / lakossági hulladékokon) és hulladékfajtákon belül. Mennyiségileg, összetételében. Hogy változtak-e a kezelési arányok, nőtt-e a hasznosítás hányad? Mi az aktuális helyzet a települési hulladékokkal, azon belül a csomagolóanyagokkal, a szelektív gyűjtéssel, a lerakókkal? Sikerült-e teljesíteni a Hgtv.-ben előírt EU követelményt: a lerakott hulladékok szerves anyag tartalmának 25%-kal való csökkentését? Összességében tehát: mennyire voltak reálisak a 2002-es Országos Hulladékgazdálkodási Terv (OHT) becsült-blöffölt alapadatai?

Mivel az OHT felülvizsgálatánál a 2004-es év adatai a mérvadóak, mi is azokra voltunk kíváncsiak. Már csak azért is, mert ennek az évnek a hulladékgazdálkodása már jogszabályilag dokumentált. Az említett kormányrendelet szerint a hulladéktermelők a náluk keletkezett, a hulladékkezelő cégek pedig az általuk begyűjtött és kezelt hulladékokról jelentéseket küldenek a felügyelőségeknek. Akik aztán feldolgozzák. „Az interaktív, szaktudásra, bizalomra és jóhiszeműségre épülő, jól működő adatszolgáltatás segítségével a hulladékok útja nyomon követhetővé válik. Egy ország környezeti állapot-jellemzésének nagyon fontos pillére ez az információs rendszer."- lelkesedik erről valamelyik felügyelőségi honlap.

A 2004 évről szolgáltatott adatokat rendeletileg 2005. szeptember 1-ig kellett feldogozni, vagyis a 2006 év nyári tudakolózásunkat nem minősül idő előtti zaklatásnak.

Mi sem könnyebb - gondolná az ember-, az adatokat leolvassa a felügyelőségek honlapján.

Na igen ám, de a hivatali honlapokon - kettő kivétellel- hulladékos adatokat nem is találtunk (a tíz felügyelőségi honlapból hét semmiféle környezet állapotára vonatkozó adatot nem tartalmaz...). Az egyik kivétel Pécs, aki honlapjára feltette a 2002-es hulladékgazdálkodási tervét. Szolnok szegény megpróbált egy 2006-os (?) jelentést összehozni, de a kommunális hulladékoknál ő is feladta. „A régi lerakóknál a beszállított települési hulladékok mérésére lehetőség sincs, a közszolgáltatók igen fegyelmezetlen adatszolgáltatása miatt pontos adat nincs." - írta. A csomagolási hulladékoknál a (feltehetően) keletkező 257 ezer tonnából csupán a szelektív gyűjtésen megjelenő 8 ezer tonna sorsáról tud biztosat. A többiről „pontos adat a felügyelőségen nincs, majd az OHT felülvizsgálatát követően" - reménykedik a honlap.

Reménykedni persze lehet, hiszen az OHT felülvizsgálatát a minisztériumnak (a beérkezett 2004-es adatok összesítésével) 2005. decemberére tényleg el kellett végeznie /Hgtv. 36.§ (3) bek./. Nosza, akkor talán a minisztérium honlapján működtetett HIR-ben találunk országos (összesített) adatokat és onnan talán le lehet kérdezni részleteket. De tévedtünk. A HIR-ben maximum 2003-as adatokhoz lehet hozzájutni.

Na, de akkor tényleg. Hol vannak az adatok és mi van a felülvizsgálattal? Ez utóbbiról a budapesti felügyelőség honlapja közöl sejtelmes információkat: „jelenleg folyik az OHT felülvizsgálata a KvVM irányításával a VITUKI koordinációja mellett".

Tehát a minisztérium irányít, a VITUKI koordinál - na, de ki csinálja? A HuMuSz eddig az ígéreteken kívül semmit sem látott - holott mire ez a cikk megjelenik, már a regionális tervek felülvizsgálatát is le kellett volna vezényelni (ami újabb kilenc hónap). Csak ne feledjük, hogy ezek a tervek a 2/2005.(I.11.) Kormányrendelet értelmében ráadásul stratégiai hatásvizsgálat kötelesek és időt igényel azok - Aarhusi Egyezménynek megfelelő - társadalmi egyeztetése is.

Persze nem adtuk fel. Ha elektronikusan nem megy, akkor talán másképp. Kérésünket írásba foglaltuk és szétküldtük a felügyelőségeknek. Adathozzáférés helyett jó tanácsokat kaptunk. Győr, Szeged, Székesfehérvár, Szolnok például a minisztérium honlapján lévő HIR-t ajánlgatta figyelmünkbe. Pécs halkan hozzátette azt is, hogy ott most valójában - próbaüzem jelleggel - csak régi (statisztikai) adatok láthatók.

Szombathely meglepett minket. Szerinte „a 2004. évre vonatkozó adatok - jelenlegi állapotukban és a KvVM vonatkozó utasítása figyelembe vételével - Felügyelőségünknek nem áll módjában kiadni". Ehhez nyilván még az adatvédelmi biztosnak is lesz megjegyzése.

Hát ez lett az akciónkból. Egy jó HIR-re vágytunk - de csak rossz híreink vannak. Egyelőre se érvényes OHT, se felülvizsgált regionális tervek, se nyilvános adatok, se működő rendszer. A hulladéktermelő kötelezettek jó része be sem jelentkezett, az adatszolgáltatás ellenőrzésére, a hulladékos koordináló szervezetek felügyeletére pedig a felügyelőségeknek se embere, se kapacitása, se kedve. Ehhez képest nevetséges, ahogy miniszterünk az EU irányába bőszen lobogtatja az ÖKO-Pannon-féle diadaljelentéseket. Üvegmegvető bátorsággal, égető szemekkel, mű-anyaggal teli lelkesedéssel.

Ahogy ez egy magyar hulladékforradalmárhoz illik.