aggodalommal figyeljük, hogy

• NŐ az életszínvonal, de nem NŐ az életminőség
• NŐ a fogyasztás, de nem NŐ a fogyasztói kultúra
• NŐ a szemét mennyisége és NŐ a szemétdíj
• NŐ a csomagolások aránya a szemétben, de csak lassan NŐ a lakossági hulladék hasznosítása
• NŐ az eldobható termékek aránya, véletlenül sem NŐ a visszaválthatóké
• NŐ a hulladék lerakására és égetésére fordított pénz, de nem NŐ a megelőzés támogatása
• NŐ az igény az újrahasznosított termékek iránt, de nem NŐ ezek piacirészesedése, viszont NŐ ezek ára
• NŐ a bizonytalanság a hulladékos adatok valóságtartalma felől, mivel nem NŐ az adatszolgáltatási hajlandóság és nem NŐ az állami ellenőrzés színvonala
• NŐ a természeti források felhasználása, de nem NŐ ezek ára

elkeserítő, hogy

• NŐ a civil szervezetek jelentősége, de nem NŐ a civil szervezetek támogatottsága
• NŐ a társadalmi egyeztetés szükségessége, de nem NŐ ennek intézményi garanciája
• NŐ a pártok befolyása és NŐ a szemtelenségük a kampánypénzek felhasználásában
• NŐ a betarthatatlan kampányígéretek száma és költségigénye
• NŐ a kampányhoz köthető hisztéria mértéke, ami egyre több embert fordít el a közélettől

Kedves NŐk és Férfiak,
bizonyos dolgokat 16 év után előlről kell kezdeni.
Miért ne kezdhetnénk most?! Rajtunk is múlik, hogy jövőre mi NŐ, mi nem NŐ!

HuMuSz