A koncepció megvalósítása szakember híján meglehetősen lassan halad, és eddig szinte kivétel nélkül csak azok az elemei valósultak meg, amelyek a város működőképességének fenntartásához elengedhetetlenül szükségesek voltak. Ilyennek fogható fel a tömörítő-átrakó állomás is. A város ugyanis nem rendelkezik lerakóval, így enélkül a telep nélkül a városban keletkező egyre nagyobb mennyiségű hulladék elszállítása horribilis költségekkel járna (a hulladék mintegy 60 km távolságra, Bicskére kerül!).

Átrakás, tömörítés

A koncepció mellékleteként kidolgozott táblázat a megvalósítás pontos helyszínét és a határidőt is meghatározta, eszerint az átrakót (a komposztálóteleppel együtt) a város déli részén, a szennyvíztelep mellett kellett volna kialakítani 1998. első negyedévében. Sajnos az önkormányzat lassú ügyintézésének eredményeként az eredeti, ideális helyszínen nem sikerült a kivitelezést megkezdeni, s az időközben megváltozott vízmű-védterületekkel kapcsolatos előírások miatt az átrakó-tömörítő már nem is kerülhet az előzetesen tervezett helyszínre.

A városi lerakó időközben megtelt, a hulladékot nagyobb távolságra kellett szállítani, így a körülmények szorításában a kivitelezést végül a VSZ Rt. önerőből volt kénytelen elkezdeni anélkül, hogy a hatósági engedélyeket beszerezte volna. Az új helyszínt az Rt. saját telephelyén belül jelölte ki, ami komoly lakossági tiltakozást váltott ki, hiszen a közelben lakóépületek is vannak. A lakossággal való kommunikáció azonban sikeresnek bizonyult, az átrakó eddigi üzemeltetése is problémamentes volt, egyszóval úgy tűnik a környékbeliek egyelőre belenyugodtak a történtekbe.

Tapasztalataim szerint az átrakó valóban minimális terhelést okoz, inkább a berendezés kis teljesítményéből fakadó problémák okoznak gondot. A hatékonyság növelése érdekében a cég sikeresen pályázott egy nagyobb berendezés vásárlására, de a Környezetvédelmi Minisztérium sajnos hónapok óta késlekedik a 8 millió Ft-os támogatás kifizetésével.

A tömörítő-átrakó üzemeltetése és a megnövekedett szállítási távolság természetesen többletköltséget okoz, ami a VSz Rt. számításai szerint 2-2,5-szeres növekedést jelent ahhoz képest, amikor a város területén lévő lerakóra lehetett szállítani a hulladékot. Ezt a terhet a lakosság nem képes vállalni, ezért a város átvállalta a lerakási, a szállítási és az átrakási költségek fizetését. E három tényező 1999-ben együttesen 680 Ft+ÁFA/laza m3 költséget jelentett.

A hatékonyság, a gazdaságosság ebben az esetben is nagyban függ a technológiai színvonaltól. A szolgáltató cég rendelkezik olyan gyűjtőjárművekkel, amelyek a tömörítést is képesek elvégezni, ezek között olyan is akad, amelyik nagyobb hatékonysággal dolgozik, mint az átrakóállomáson üzemelő tömörítő-berendezés, hiszen míg a korszerű Scania vagy Mercedes gyűjtőautó 1/7-re csökkenti a térfogatot, addig az átrakón átlagosan 1/5-re lehet a tömörítést elvégezni. Gazdaságossági megfontolásokból ezért a hatékonyan tömörítő autók közvetlenül Bicskére viszik a hulladékot, az átrakót csak a konténerszállító gépjárművek és a kevésbé hatékony IFA alvázon futó tömörítős berendezések veszik igénybe. A gyűjtőjárművek bizonytalan műszaki állapota miatt azonban gyakran előfordul, hogy a beütemezett feladatok ellátása érdekében a nagyteljesítményű autókat is folyamatos gyűjtésre kell beállítani, vagyis nincs idő a bicskei útra. Ilyen esetekben minden hulladék az átrakóállomásra kerül, ami komoly fennakadásokat okoz, ilyenkor nem ritka, hogy napi 2-3 óra a gyűjtőautók várakozási ideje.