Erõs társadalmi kontroll

Az égetõmû három gyógyszergyár veszélyes hulladékainak ártalmatlanítására épült. 1989. decemberében kezdték meg a próbákat, és már egy év múlva új abszorberek és kiegészítõ berendezések beépítését szorgalmazta a miniszteri biztos. Az üzem Dorog és Esztergom határán létesült, de nem tartották be a szükséges 1000 méteres védõtávolságot. Mára az égetõ teljesen francia tulajdonban van, és nagy fejlesztéseken ment keresztül, de a mai napig elõfordulnak üzemzavarok. A helyi környezetvédelmi egyesület, dr. Dávid Anna vezérletével, szakértõk bevonásával rendszeresen vizsgálja és kritizálja a cég napi mûködését. Egyelõre nagy a bizalmatlanság mindkét részrõl, pedig már egy társadalmi szerzõdést is kötöttek.

A hulladékégetõ 25.000 tonna éves kapacitással épült. Oldószereket, desztillációs maradékokat, szennyvíziszapot, növényvédõszereket, gyógyszermaradékokat, szennyezett munkaeszközöket tudnak itt ártalmatlanítani. Speciális feladatokat is ellátnak, mint a papírpénzek megsemmisítése, az elkobzott kábítószerek és ólmozott paprikák égetése is itt folyik. Kórházi veszélyes hulladékot is fogadnak.

Minden beérkezõ hulladékot alaposan megvizsgálnak egy korszerû laboratóriumban (halogén- és nehézfémtartalom, maradék pernye és salak). Higanytartalmú anyagot nem fogadnak, az összes nehézfémtartalom 0.2% lehet, a klórtartalom sem haladhatja meg a 4%-ot. Ha ennél magasabb a hulladék klórtartalma, akkor mással kell keverni. Az égetés árát is döntõen a klórtartalom befolyásolja, a legjobb hulladék az égetõmû számára a klórmentes szerves oldószer. Keverési próbákat is csinálnak, hiszen elõfordulhat (elõ is fordul), hogy bizonyos hulladékok egymással melegedõ vagy robbanékony elegyet alkotnak. Egy nagy bunkerban tárolják égetés elõtt a vegyes szilárd hulladékot, onnan egy markoló emeli be egy darálóba a nagyobb hordókat és konténereket, majd a darálék ugyanabba a térbe hull vissza. Ebbõl néha származik bonyodalom.

Egy zsiliprendszeren keresztül juttatják a folyékony és a szilárd hulladékot a csõkemencébe. A kemence falán speciális téglabélés van, ami évente elhasználódik. 20 millió Ft-ba kerül a pótlása... A tüzelést gázzal vagy pakurával segítik. Oxigénbefúvatással próbálják a szervesanyagok égését segíteni. A kazánban 1250°C kell lenni. A füstgáz elõször egy utóégetõbe kerül, ahol gázzal égetnek 1100°C-on. Egy hõhasznosító kazán segítségével a Dorogi Hõerõmû hasznosítja a gõzt, ha éppen kell neki.

A füstgáztisztítás mészhidrátos abszorberrel, zsákos porleválasztóval és mosótoronnyal történik. A 70 m magas kéményen nagy víztartalmú füstgáz távozik, amelynek az emissziós paramétereit folyamatosan mérik (az 1000 kg/h-t meghaladó égetõknél kötelezõ a HCl, CO, szerves C, por, SO2, NOx mérése). Nehézfém és dioxinmérés csak alkalmakként van. Dioxinmérésre nincs minden labor felkészülve...

A szilárd égetési maradék salakból, kazánpernyébõl, a füstgáz tisztítása folyamán keletkezõ porokból és a mosótornyok iszapjából áll. Mintegy 12.000 tonna keletkezik évente (az elégett kb. 21.000 tonna anyag után). Az üvegszerû salak akár III. osztályú veszélyes hulladék is lehetne, a porok veszélyesebbek. A nefézfémek kioldódása a salakból nem rossz.

Az égetõmû soha nem dolgozott még teljes kapacitásán. Úgy tûnik, komoly gazdasági érdekük, hogy a garéi klór-benzol náluk legyen ártalmatlanítva. Több próbaégetés is történt a hulladékégetõben, amely arra irányult, hogy milyen módszerekkel lehet a Garéban tárolt, 50-60%-nyi klórt tartalmazó hulladékot ártalmatlanítani. A kísérletek eredményességérõl megoszlanak a vélemények. A cég francia igazgatója, Michel Sterin szerint, Baja miniszter külön kérésére olyan plusz beruházásokba kezdtek, amelyek alkalmassá teszik az égetõmûvet a kényes feladatra. Három év alatt 1.8 milliárd Ft-ot költött a francia tulajdonú cég rekonstrukcióra. A füstgáztisztító elektrofiltert zsákos porszûrõre cserélték. Az égetõ egykori beruházója, egy svájci cég, eredetileg 4%-ban maximálta a klórbevitelt, ebben a tempóban pedig 8-10 év kellene a "garéi dzsuva" (ahogy a helyi zöldek hívják) elégetésére. Sterin úr már 20% klórról beszél (Új Magyarország, 1997.02.15.), hiszen rengeteg ilyen irányú fejlesztés történt. Dioxin-mentesítés is lesz, de hogy milyen, az ipari titok.

Újabb próbaégetés merült fel, a Környezetgazdálkodási Intézet lett megbízva a lebonyolításával, de ezév szeptember 8-án megszüntették az engedélyezési eljárást, mert a KGI visszavonta a kérelmet. Vajon miért?

Új salaklerakó

Ha nem tud az égetõ hirtelen egy új megoldást találni a keletkezõ salak elhelyezésére, akkor egy éven belül komoly gondjai lesznek. Folyik az engedélyeztetési eljárás egy új lerakóra, amely a régi mellett, a Richter Rt. és az égetõmû közötti területre lett tervezve. A tervezett lerakó 25 méterre lenne a 10.sz. úttól, 580 méterre dorogi lakóházaktól. A tervek térképein 100 ház nincs feltüntetve, amelyek Esztergom-Kertváros területén helyezkednek el. A helyi zöldek vitatják a terület hidrogeológiai alkalmasságát is. Pedig van már ott három régi medence, amelyeket régen nem láttak el olyan védelemmel, mint az újat fogják... Jelenleg folyik az elõzetes hatástanulmány körüli huzavona.

Társadalmi nyomás

Hirtelen megfagyott a levegõ, amikor a cég igazgatónõje meglátta a gyárban Dr. Dávid Annát, a Dorogi Környezetvédelmi Egyesület elnökét.

Civilek a pályán

Dávid Anna gyermekorvos, aki már a nyolcvanas években "meredek" adatokat publikált a dorogi gyerekek krónikus léguti megbetegedéseinek alakulásáról. Az elõzõ érában polgármester is volt, azóta kérlelhetetlen társadalmi felügyelõje a dorogi cégeknek és szennyezõknek. Õ robbantotta ki a dorogi vasútállomáson tárolt veszélyes hulladék ügyét is, amiért 25 millió Ft bírságra kötelezték az égetõmûvet (Új Magyarország, 1997.05.15.). Azt is kifigyelte harcostársaival, hogy valami Micsurin TSz garéihoz hasonló összetételû anyagot hozott az égetõbe, amelyet még a 80-as években használtak vasúti talpfák beeresztésére.

Az égetõmû igazgatónõje, Lágler Katalin úgy érzi, hogy teljesen ellehetetleníti a munkájukat az állandó társadalmi nyomás. Különösen a többi égetõvel szemben vannak hátrányban, akik esetleg sokkal gondatlanabb módon mûködnek, de nincsenek úgy elõtérben, nincs Dávid Annájuk.

Dr. Dávid Anna - Hátul is van szeme

Ezzel együtt belemennek minden egyeztetésbe, még egy társadalmi szerzõdést is kötöttek a Partners Hungary Mediációs Központ bábáskodásával, amely arról szól, hogy az egyesület heti egy alkalommal meglátogathatja az üzemet (szakértõkkel) és a cég rendszeresen megküldi az emissziós adatokat az önkormányzatnak.

Az egyesület még mindig bizalmatlan, de kemény és következetes munkájuk már most is érezhetõ a Dorogi Égetõmû arculatváltásán. Országos ügy, hogy legyenek olyan üzemek, ahol megfelelõen biztonságos körülmények között lehet azt a veszélyes hulladékot ártalmatlanítani, amit másképpen nem lehet.