Figyelmeztető üzenet

Ez a cikk kb. 15 éve íródott.
A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Veszélyeshulladék-égetés cementgyárakban

Év: 
1996
Szám: 
Tél
Szerző: 
Roger Lilley, Ralph Ryder

A Castle Cement egyik kemencéjében (Clitheroe, Lancashire), amely "szekunder folyékony tüzelõanyagot" éget, nagyon megnövekedett az asztma jelentett eseteinek száma. A városban az iskolásgyermekek 40%-a kénytelen ma már asztmakezelõ inhalálókat és gyógyszereket magával vinni az iskolába. Dr. Van Steenis, 1995

Hordják a váci Naszályt. Egyenlõre gázzal tüzelnek
Hordják a váci Naszályt.
Egyenlõre gázzal tüzelnek

Vegyianyag-, mûanyag-, gyógyszer- és autógyárakból származó veszélyes hulladékot használnak jelenleg "tüzelõanyagként" cementégetõ kemencékben az Egyesült Királyságban1 mindenütt. De okos dolog ez? És biztonságos? Kemencék, amelyeket a Castle Cement, Rugby Cement, Blue Circle és Redland Aggregates mûködtet (mészégetõ kemencék) hulladékot használnak a hagyományosan alkalmazott szén tüzelõanyag mintegy 51%-nak helyettesítésére. Ez az anyag, amelyet "hulladékból származtatott tüzelõanyag" vagy "reprocesszált folyékony tüzelõanyag", vagy némelykor "szekunder folyékony tüzelõanyag" neveken ismert, tartalmazhat oldószereket, gyantákat, pigmenteket, poliklórozott bifenileket (PCB-k) szerves halogénvegyületeket és nehézfémeket.2

 

Pénz

 

Gazdasági tényezõknek sok közük van ehhez a jelenséghez. A tüzelõanyag a cementgyártás költségének nagy részét alkotja. A hulladék tüzelõanyagok nem csak olcsóbbak, mint a szén, hanem a cementégetõ kemencék kezelõinek jelenleg fizetnek az oldószervisszanyerõ vállalatok a hulladékok elégetéséért. A cementégetõ kemencék olcsó hulladékkezelési alternatívát jelentenek a költségesebb veszélyesszemét-égetõkkel szemben. Becslések szerint, amióta a cementégetõ kemencék hulladékégetése elkezdõdött, a gyógyszer,- vegyianyag- és autóiparok évi 25 millió ? körüli megtakarítást értek el.1

 

Emissziók

 

Környezetvédelmi szempontból a cementvállalatok igazolni látják, hogy "hulladékból származtatott tüzelõanyag" -ot használnak, azt állítva, hogy a magas hõmérsékletek és a hosszú tartózkodási idõ a cementégetõ kemencékben a veszélyes hulladékok lényegében véve teljes elégetését teszik lehetõvé.2 Azt is állítják, hogy bizonyos anyagok, mint például kéndioxid és nitrogénoxid emissziói csökkennek azáltal, hogy a szenet hulladékból származtatott tüzelõanyagokkal helyettesítik.1 A cementégetõ kemencékre vonatkozó emisszió-szabványok azonban alacsonyabbak, mint a veszélyeshulladék-égetõkre vonatkozók számos jelentõs szennyezõanyag, többek között dinitrogén- és kén-oxidok és hidrogén-klorid esetében.1 Környezetvédõk és társadalmi csoportok attól tartanak, hogy a kemencék egyébként sem elégítik ki a magasabb szabványokat, különösen dioxinok tekintetében.2 Kétségek merültek fel abban, hogy a cementégetõ kemencék alkalmasak-e arra, hogy egyenletes hõmérsékletet és elég oxigént adjanak a teljes égés lehetõvé tételére. Amiatt is nyugtalankodnak, hogy az emissziók ellenõrzése a kemencéknél megfelelõ volt-e.1 Vannak olyan félelmek is, hogy maga a cementtermék szennyezett lehet. Az USA-ban végzett tanulmányok azt mutatják, hogy a tüzelõanyagként toxikus hulladékkal készített cement nagyobb mennyiségben tartalmaz nehézfémeket és dioxinokat.3

 

Veszendõbe menõ források?

 

Arra is rámutattak, hogy a jelenleg elégetésre kerülõ oldószerhulladék nagy része valójában visszanyerhetõ lenne. Az egyik oldószer-visszanyerõ vállalat, a Croda Solvents csakugyan úgy döntött, hogy nem szállít cementégetõ kemencéknek, mert úgy gondolja, hogy elégnek olyan oldószerek, amelyeket könnyen vissza lehetne vezetni normál desztilláló berendezésben.2

 

Kormányzati közöny

 

A legutóbbi idõkig a hulladékból származtatott tüzelõanyagot égetõ cementvállalatoknak jóformán szabad kezet adtak az Egyesült Királyság hatóságai. A Környezetvédelmi Ügynökség és annak elõdje, a HMIP, ideiglenes engedélyeket adott kísérletezésekre és azután, bizonyos helyeken, állandó jogosítványokat adott. Bár a brit alsóház környezetvédelmi bizottsága által a szekunder folyékony tüzelõanyagok elégetésével kapcsolatban folytatott vizsgálata tanulmányozta ennek környezeti (és gazdasági) hatásait 1995. júniusában, és a Környezetvédelmi Minisztérium elmozdult a holtponttól azzal, hogy meghatározta: a szekunder folyékony tüzelõanyagot hulladéknak kell osztályozni, nem pedig tüzelõanyagnak, a kérdésben kevés kormányzati elõrelépés történt. Voltaképpen szemétégetõk cementkemencékben való létrehozása csak azt mutatta meg, hogy mennyire gyenge a jelenlegi törvényhozás, és hogy a közönséget és helyileg megválasztott képviselõit mennyire megfosztották minden számottevõ beleszólástól.